Dominique-Marie David monacói érsek a vatikáni médiának feltárta a Monacói Hercegség lelki törékenységét, ahol a gazdagság kliséje mögött gyakran mély magány és az élet értelmének válsága rejtőzik. XIV. Leó pápa apostoli utazása alkalom lesz arra, hogy egyben az egész világhoz is forduljon, hiszen a miniállamban több mint 150 nemzetiség él.
A csillogás álcája mögött valamennyien törékenyek vagyunk. A kikötőben ringatózó jachtok, az exkluzív fogadások andalító zenéje mögött súlyos kérdések dörömbölnek, melyek annál erősebbek, minél könnyebbnek látszik az élet. Belül azonban gyakran magány és nyugtalanság honol: olyan árnyak, amelyekre a szentatya érkezése ráirányíthatja a figyelmet, az anyagi szegénységgel küszködők helyzete mellett. Dominique-Marie David monacói érsek így látja a pápa közelgő apostoli utazását, amelyre március 28-án, szombaton kerül sor.
Szegények és gazdagok
Az alig két négyzetkilométernyi területen közel 150 féle nemzetiség képviselteti magát, vagyis bizonyos értelemben az egész világ jelen van ezen a falatnyi helyen. Rendszerint csak a luxus városaként tekintenek Monacóra, de valódi gazdagságát a kulturális és társadalmi változatosság adja. Sokan dolgozni járnak csak ide, de nem élnek ott a magas árak miatt. Ezzel hozzájárulnak az ország és az egyház gazdagságához. A pápa látogatása egy ilyen kis államba fontos üzenetet hordoz: valójában az egész világhoz fordul – fejtette ki az interjúban a monacói érsek. Küldetése elvinni az evangéliumot, megerősíteni a hitet, elhinteni a béke és az emberi méltóság üzenetét. Valószínű tehát, hogy egy ilyen látogatás visszhangja túlmegy majd a miniállam határain.
Következetes élet
Számos egyházi intézmény működik Monacóban, mely szolidaritásával segíti a rászorulókat: gyerekeket, családokat, időseket és betegeket. A Monacói Hercegségben katolikus az államvallás, és egyre többen akarják megkeresztelni gyerekeiket. Sokan tehát azt várják, hogy az egyház elsősorban a lelki tapasztalatról és a hit befogadásáról szóljon. Dominique-Marie David érsek arra is emlékeztetett a nemzeti ünnepek és más fontos események apropóján, hogy a katolikus hit nem csupán kulturális identitás vagy történelmi örökség. Felelősség is, ami kihat az életmódra, döntésekre. Nem elég, hogy katolikusnak mondjuk magunkat, és erre büszkék vagyunk, hanem ennek megfelelően kell tekintenünk a világra és eszerint kell élnünk. A hit az evangélium szerinti következetes életet kíván tőlünk.
Az evangélium mindenkié
A monacói egyház küldetését két bibliai példázattal lehetne illusztrálni: az egyik az elveszett bárány története. Mozgósítani kell minden erőt, papokat, világiakat, plébániákat és mozgalmakat, hogy a jó hír elérje azokat is, akik messze vannak tőle minden szempontból. A másik bibliai epizód Zakeus története. Jézus egy olyan ember házába lép be, aki nem örvend túl nagy tiszteletnek, bár gazdag és társadalmilag fontos szerepet tölt be. Egyszerűen azért teszi, hogy Zakeus fölfedezze az evangélium szépségét és örömét. A közelségen és a barátságon keresztül felfedi neki, hogy Isten országa már jelen van és belép életébe és szívébe. A pápa látogatása tehát nagy kegyelem lesz – zárta interjúját a vatikáni médiának Dominique-Marie David monacói érsek.
Edoardo Giribaldi – Gedő Ágnes / Vatikáni Rádió
