Augusztus 11-én van Assisi Szent Klára, a klarissza nővérek rendje első palántájának ünnepe. A Csíksomlyó Ágacskája Klarissza Monostorban élő nővérek augusztus 10-én, pénteken előesti szentmisében ünnepelték rendalapítójukat.
„Tekintsetek rá s eláraszt a fény benneteket – idézte Urbán Erik OFM, a kegytemplom igazgatója prédikációjában a 33. zsoltárt – ezt ünnepeljük Assisi Szent Klára anyánkban, hiszen nevének a jelentése is a fény, a fényesség.” Hozzátette, hogy Szent Ferenc, amikor a Naphimnuszban a napról, a csillagokról, tiszta vízről beszél, akkor igazából Kláráról beszél, aki „tiszta, ragyogó, ékes számunkra, mert belenézett a fényességbe, de nemcsak őt magát ragyogta be a fényesség, hanem ezt a fényességet tovább is adta.”
A szónok arra hívta fel a figyelmet, hogy „nagyon sokszor azt mondjuk, olyan szép volt az ünnepség, közelebb kerültem ez által az Úr Jézushoz. Ez nem elég. Bele kell helyezkednünk! Erre a belehelyez-kedésre van egy egész életünk, de nem szabad eltékozolnunk egy percet sem, mert minden az üdvösségünkért van. (…) Hiába van tele a hűtőszekrény élelemmel, nem elég közel kerülni a hűtőszekrényhez. Ki kell nyitni és bele kell nyúlnunk, hogy táplálkozni tudjunk. Az Úr Jézussal még inkább így van.” Szent Klárát az Oltáriszentséggel ábrázolják – folytatta Erik atya elmélkedését – mert a hagyomány úgy tartja, hogy amikor a szaracénok megtámadják a várost, a kolostort akkor Klára az Oltáriszentséggel elébük megy és megmenekülnek. „Klárának volt bátorsága, hogy magához ölelje az Úr Jézust, jó erősen kapaszkodjon beléje. (…) Hogy Klára a szőlőtőn maradt és nem egy haszontalan szőlővessző az abból látszik, hogy életének voltak gyümölcsei.”
„Szent Klára példájára merjünk belehelyezkedni a jó Istennek a kezébe” – kérte a szentbeszéd végén, hiszen „Klára dúsan termő szőlőtő volt és minden klarissza nővérben felfedezhetünk egy részt Szent Klárából, az ő derűjéből, öröméből, békéjéből Istenre hagyatkozásából. Minden egyes nővérre tekintsünk áldásként.”
