Az új temesvári megyés püspök, Pál József Csaba augusztus 7-én a máriaradnai bazilikában bemutatta első főpásztori szentmiséjét. Köszöntőjében kiemelte, hogy amikor egy gyermek életében valami történik, mindig édesanyjához szalad. Ő is ezt tette. Égi édesanyjához, a máriaradnai Boldogságos Szűzhöz sietett, hogy hálát adjon és köszönetet mondjon, vele örüljön, hogy püspökké szentelték. Általában egy anya, az anyai szeretet az, amely a családot összetartja. Ezt az összetartó erőt kérte Istentől, ehhez kérte a Szűzanya közbenjárását és pártfogását.
Szentbeszédében először örömét fejezte ki, hogy a szentmisére eljöttek, és az 1981-ben Jakab Antal erdélyi püspök által felszentelt, 37. éve papi szolgálatot teljesítő évfolyamtársaival együtt ünnepelhet, e jeles napon tarthatják Máriaradnán az évfolyam-találkozójukat.
A hálaadó szentmise evangéliumi részének Jézus vízen járásának történetét (Mt 14,22–33) választotta az új püspök. Prédikációjának második részében ennek üzenetét fejtette ki személyes tapasztalatai mentén. Elmondta, hogy életutunk során sokszor eltávolodunk a „parttól”, a helyes úttól, megtapasztaljuk a külső és belső „vihart”, ellenszélbe kerülünk, de nehézségeink közepette mindig megjelenik Jézus és segítségét ajánlja. Sokszor megijedünk a váratlan események, fordulatok folytán. Ő is félt, amikor megtudta, hogy püspök lesz, de Jézus szólt, hogy „Ne félj!” Fontos, hogy ne a „hullámokat” lássuk az életünkben, hanem az azok felett álló Jézusra tekintsünk és higgyünk benne!
