Nagyon gazdag és élménydús hetet tudhatunk magunk mögött, ugyanis első alkalommal szerveztünk hittantábort a berecki Szent Miklós-plébánia udvarán július 23. és 29. között, amely az Egy hetet együtt címet viselte. Mindezt azzal a szándékkal tettük, hogy a közös programokkal a gyerekek testi, lelki, szellemi fejlődését elősegítsük, és minél több istenélménnyel gazdagodjanak. A berecki gyermekek és fiatalok körébe a környékről, Lemhényből, Nyújtódról, Kézdivásárhelyről, Gelencéről is érkeztek táborozók.
Előzetes tájékozódásunk eredményeként be kellett látnunk, hogy csak nagyon kevés gyermeket engednének el a szülei több napra, ott alvós táborra máshová, így úgy döntöttünk, hogy helyben szervezünk tábort, olyan programokat valósítunk meg, amelyek értéket s élményt nyújtanak a résztvevőknek. A tábort több fronton is meghirdettük: plakátokon, templomi hirdetések alkalmával, de Facebookon is. Több gyerekkel személyesen is beszélgettünk a várható programokról, és kértük őket, minél több társukat keressék fel a hírrel. Ennek eredményeként negyvenöten jelentkeztek a táborra. A plébános, Csomós László és három kispap, Erdély Hunor, Hosszu Norbert és Kádár Viktor vett részt a tábor szervezésében.
Célunk volt, hogy a gyermek minden perce le legyen kötve, és ne legyen idejük unatkozni, ezért egy hétbe próbáltuk összesűríteni a lehető legtöbb sportprogramot, játékos vetélkedőt, zarándoklatot, imamód-elsajátítását, szentírási ismeretet, s végül, de nem utolsósorban a ministrálás értékeit is. A programok során az időjárási viszonyok ellenére a felhőtlen jókedv, a vidámság került a középpontba. Az önfeledt szórakozás, a kötetlen beszélgetések, az érdekes programok biztosították a kellemes kikapcsolódást a gyermekek számára.
Mivel töltöttük az időt?
A hirdetésnek megfelelően hétfőn, 23-án reggel kilenckor a plébánia udvarán gyülekeztek a gyerekek, akikkel megbeszéltük a hét várható programjait, a tábor szabályait, majd közös imával és tornával folytattuk a napot. A torna után a gyerekeket csoportokra osztottuk, majd ügyességi vetélkedők, többek között kötélhúzás, darts, zsákban ugrás és foci töltötték be a csapatösszerázó szerepet. A vetélkedők után közös ebéd következett, amelyet akárcsak a továbbiakban, egyházközségünk hívei készítettek. A délutáni foglalkozások a kispapok vezetésével kettőkor kezdődtek. A szentmise előtt énekeket tanultunk, majd a szentmise után kiértékeltük a napot, s aztán közösen megnéztünk egy filmet.
A második nap programja szintén kilenckor kezdődött reggeli imával majd tornával. A torna után az imamódokat ismertette Csomós László plébános, majd a rózsafüzér imádságát tanulták meg a jelenlevők játékosan. A magánima és a közösségi ima fontosságáról is beszélt a plébános. A délutáni program az imamódok gyakorlatba ültetésével telt, majd énekpróba következett és a szentmise. A szentmise után sor került a nap kiértékelőjére.
Szerdán 08.30-kor volt a gyülekező, hiszen busszal Csíksomlyóra zarándokoltunk. Indulás előtt elvégeztük a reggeli imát, és első állomáshelyünkhöz, a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király plébániatemplomba vettük az irányt. Ott a templomismertető után a gyerekek az istenháza udvarán levő játszótéren játszhattak. Innen Sepsibükszádra indultunk tovább, ahol elvégeztük az Úrangyalát. Kora délután érkeztünk Csíksomlyóra, ahol a plébános szentmisét mutatott be a táborozóknak és a templomban levő zarándokoknak. Nagy lelki élményben volt részük a résztvevőknek. Majd a Szent Ágoston-templomba mentünk, ahol a berecki születésű Pénzes József plébános szolgált és a templomot is ő építtette. Bálint István plébániai kormányzó ismertette az istenháza történetét. Nagyon kellemes nap után elfáradva ültünk fel a buszra és indultunk haza Bereckbe.
A negyedik napunk a korábban megszokott mederben zajlott, a napindítók után a Köztünk jelen lévő Jézus előadás következett, majd a ministrálás „kulisszatitkait” ismerhették meg a táborozók. Ugyancsak ezen a napon a vasárnapi előadásra is elkezdtünk készülni. A délutáni program elején kis játékra adódott alkalom, majd a szentmisére készültünk énekkel, rózsafüzér-imádsággal. A szentmise után szentségimádás vette kezdetét, majd a kórus tagjaival a papi zsolozsma rejtelmeibe kaptak betekintést a kórustagok és a tábor résztvevői.
A sport napján, a tábori időszámítás szerinti ötödiken, a plébánia udvarán gyülekeztünk, együtt imádkoztunk, és átmentünk a Comenius-iskola sportcsarnokába, ahol focibajnokság, pingpong, ügyességi játékok következtek, ez le is foglalta a délelőtti időszakot. Délután a szerepre és a ministrálásra készültünk, amelyet szentmise, majd a kórustagokkal közös éneklés követett. A napot akárcsak a többit imával zártuk, valamint kiértékelőkkel, élménybeszámolókkal.
A Szentírás kapta szombaton a főszerepet, a kispapok bibliaismertetőt és játékos vetélkedőket szerveztek a gyermekeknek, hogy ezzel tegyék vonzóvá és érthetővé Isten üzenetét. Aznap délelőtt sokat tanultak és játszottak a gyermekek, élményekkel teli órákat tudhatnak magukénak. A játékok is erősítették az amúgy is alakuló barátságokat. Az előadás, a ministrálás, az énekek és a zsolozsma a hatodik napra már hibátlanul mentek, erre a gyerekek is nagyon büszkék voltak. A hét záróakkordján a plébános ajándékokkal jutalmazta a jelenlevőket.
A tábor utolsó napján a gyerekek 9 órára érkeztek a templomba, ahol egy utolsó próbát tartottunk a 10 órától kezdődő zsolozsmára. Közben a gyerekek elmondták élményeiket, emlékeiket, és köszönetet mondtak a szervezőknek. A zsolozsmában gyermeki hangon, énekkel dicsértük az Istent, az utána következő szentmisét pedig a családokért mutatta be a plébános. Ezt követően adták elő a táborozók a nagy izgalommal készített előadást, amelyben Néri Szent Fülöp életéből mutattunk be pár jelenetet. A szülők nagy tapssal jutalmazták a gyerekek munkáját. Ezt követően a plébános köszönetét fejezte ki mindenkinek, akár anyagi, akár más segítséggel járultak hozzá a terv megvalósításához.
Ezután megáldotta a templomtéren állomásozó autókat, és meghívta a szülőket és gyermekeiket a plébániára egy közös flekkenezésre. Körülbelül százötven személy vett részt az ebéden, ahol nemcsak a testet táplálták,hanem minden résztvevő felejthetetlen, közösségformáló emlékekkel gyarapodott. Az agapé elérte „titkos” célját, a közösségformáláson túl a kietlen, üres plébániaudvar megtelt gyermeki hanggal és játékkal, lélekkel, mintegy mutatva azt is, hogy a most épülő Szent Család közösségi ház sem marad kihasználatlanul.
Az Isten segítsége és a berecki emberek támogatása nélkül nem tudtunk volna egy ilyen tábort megszervezni. Köszönet és hála mindenkinek!
A szervezők
