Zeteváralja filiájában, Sikaszóban július 28-án szentelte fel Tamás József gyulafehérvári segédpüspök az új templomot, amelynek titulusa Nagyboldogasszony. A régi, Rózsafüzér Királynője tiszteletére emelt fatemplom, amely a növekvő sikaszói lélekszám miatt kicsinek bizonyult egy ideje, a környezeti tényezők miatt tönkrement, csak a tornyát örökítették át az utókorra. Egy év munkával épült fel az új templom.
A papság és a hívek körében Tamás József püspök nyitotta ki a templom ajtaját, s ezután vonultak be a jelenlévők, majd kezdetét vette a szentmise. A püspök a liturgia elején megáldotta a vizet, majd ezzel hintette meg a híveket, és kívül-belül a templom falait is.
A prédikációban többek között arról beszélt, hogy amikor a zsidó nép elfoglalta az ígéret földjét és Dávid lett a király, Jeruzsálem városában palotát építtetett és elhozta a szent sátort. De nem érezte jól magát, hogy ő királyi palotában lakik, Isten pedig egy sátorban és ezért megtett mindent előkészületet arra, hogy templom épüljön. És ha nem is ő, de a fia Salamon király felépítette és a templom lett Isten jelenlétének, Isten szeretetének a jele. Nekünk is vannak templomaink, mert az újszövetségben maga az Úr Jézus mennybemenetele előtt azt mondta: veletek vagyok mindennap a világ végezetéig. Fontos a mi számunkra a templom, amely Isten jelenlétének, Isten szeretetének a helye. Isten hív bennünket ide ahol Ő lakik, hogy megerősítsen, életkedvünket újra visszaadja a küzdelemhez, a harchoz, a munkához.
Majd hangsúlyozta, hogy a templom a mi számunkra olyan, mint a Noé bárkája, amely megment minket. „Építsük a templomainkat, hogy megmeneküljünk attól pusztulástól, ami a kárhozatba viszi az embert, ha nem kerül bele abba a hajóba, amely Istennek a temploma és nem ragaszkodik azokhoz az értékekhez, azokhoz a kincsekhez, amelyeket számunkra a templom jelképez.”
A Mindenszentek litániája után az oltár és a falak olajjal való megkenése következett. Ezután az oltárra egy kis tálban tömjént helyeztek; ez azt az imádságot jelképezte, mely ezentúl innen fog szállni az ég felé. Az oltár megtömjénezése tették fel a terítőt. Meggyújtották az oltár gyertyáit, s ezzel egy időben felgyúltak a fények is a templomban, miközben az ének is erről szólt: töltse be fényesség ezt a házat. A szentmise ezután a felajánlással folytatódott.
Az új templom karzatán fenyőkoronás díszítésű új orgona kapott helyet, készítője a székelyudvarhelyi Pap Zoltán és csapata. Az orgonaépítő mester elmondta: „új orgonáról van szó, de fölhasználtuk benne egy Németországból vásárolt, régi hangszer sípjait is. Az új hangszer összesen 8 regiszteres, 6 manuális, 2 pedállal.”
A 300 kilós harangot szintén Székelyudvarhelyen készítették, Lázár Imre műhelyében. A keresztút képeket, a Szent Margit és Szent Erzsébet szobrokat a Marosszentannán élő Demeter József mester faragta.
Mátyás Gábor zeteváraljai plébános megköszönte mindenkinek a munkáját és a támogatók segítségét a templomépítést illetően. Az ünnepélyes áldás után elénekelték a Himnuszokat.
