A címben szereplő, sportból, pontosabban a labdarúgás világából vett hasonlattal Daniel Dumitru temesvár-gyárvárosi plébános, egyházmegyei ifjúsági lelkész jellemezte azt a képzési napot, amelyen a fiatalok lelki gondozásában és kísérésében, vagyis az ifjúsági pasztorációban szerepet vállaló papok és munkatársak vettek részt. A találkozót, amelyen jelen volt Pál József Csaba megyés püspök, Johann Dirschl általános helynök, valamint több pap, szerzetes, hittantanár, katekéta, világi munkatárs és fiatal szinte az egész egyházmegyéből, a Temesvári Egyházmegyei Ifjúsági Központ szervezte saját székhelyén november 8-án. A program előadást, tapasztalatcserét, játékokat foglalt magában, majd a missziós rózsafüzér elimádkozásával zárult.
Az esemény már sokéves hagyományra tekint vissza. A sajtóiroda archívuma szerint hasonló találkozót tartottak például 2006-ban a Marienheim Házban, amelynek meghívottja Tiziano Baracco atya, a Szalézi Szent Ferenc Társaság tagja, valamint Imogen Tietze képzési referens volt. Azóta közel éves rendszerességgel rendezik meg a programot, amely idén előadást, tapasztalatcserét, játékokat foglalt magában, és rózsafüzérimával zárult.
A képzés meghívott előadója Majoros Tibor nagyváradi állandó diakónus volt, az Amerikai Egyesült Államok egyik ismert katolikus szervezete, a Renewal Ministriesnek munkatársa, valamint a Szent István Lovagrend tagja, aki a fiatal Iosif Puia önkéntessel érkezett.
„Nagy örömmel üdvözölünk minden résztvevőt, akik eljöttek erre a találkozóra és képzési programra, amely azoknak szól, akik fiatalokkal dolgoznak, akik nap mint nap szívvel-lélekkel azon fáradoznak, hogy továbbadják a hit örömét. Ez a képzési nap számunkra olyan, mint egy szünet a mérkőzések között – idő a felkészülésre és lelki feltöltődésre, hogy aztán csapatunk újra »pályára lépjen«, folytassa tevékenységét és küldetését. A 2025/2026-os pasztorális évben egy olyan mottó vezet bennünket, amely mindent elmond: »Mindenük közös volt… egy szív és egy lélek Krisztusban«. Meggyőződésem, hogy ez a mottó meghívás az egységre, a közösségre, arra, hogy felismerjük: ugyanannak a testnek, Jézus Krisztus testének vagyunk a tagjai” – mondotta bevezetőjében Daniel Dumitru lelkipásztor.
Az esemény örömteli és meghitt pillanattal kezdődött: a jelenlévők köszöntötték Johann Dirschl általános helynököt a születésnapja alkalmából, kifejezve hálájukat és elismerésüket a szolgálatáért. A résztvevők bemutatkozását követően interaktív előadás következett, amelyet Majoros Tibor állandó diakónus tartott, és elsőként a NIK – Nagyváradi Ifjúsági Vezetőképző programot mutatta be. „Ennek során két olyan témát is érinthetünk, amelyek hasznosak lehetnek az önök ifjúsági pasztorális szolgálatában: a kiscsoportokról és a tanúságtételről – hangsúlyozta a meghívott, majd folytatta: A 2000-es évek elején evangelizációba kezdtünk. A fiatalok száma növekedett. És felmerült a következő kérdés: Mi történik azzal a fiatallal, akit megszólítottuk? Ha nincs utókövetés, folytatás, plébániai támogatás, akkor visszatér oda, ahol korábban valami pozitívat tapasztalt Isten keresésében. Mi pedig csak egy maroknyi önkéntes voltunk. Láttuk, hogy német barátaink nagyszabású képzéseket szerveznek ifjúsági csoportvezetők számára. Mi is kezdtünk részt venni ilyen képzéseken, majd idővel mi magunk is szerveztünk hasonló alkalmakat fiatalok számára. Ebből a kezdeményezésből született meg később a gyulafehérvári főegyházmegyében a Teljes Szívvel ifjúsági csoportvezető képzés, amelyen jelenleg több mint 100 fiatal vesz részt. Két évvel ezelőtt indítottuk el a NIK-et, vagyis a Nagyváradi Ifjúsági Vezetőképzőt. Jelenleg 39 fiatal fejezi be ezt a képzést” – foglalta össze a tevékenységet a meghívott előadó, majd részletesen és mélyrehatóan foglalkozott az ifjúsági csoportvezetők képzésének témájával. Számos saját ötletet és tapasztalatot osztott meg annak érdekében, hogy a kiscsoportos beszélgetések résztvevői ne negatív gyakorlatként tekintsenek a találkozóknak ezen formájára, hanem a lelki feltöltődés és a hitben való növekedés lehetőségét lássák ezekben.
Az előadás során Iosif Puia is megosztotta saját tapasztalatait, aki ugyancsak részt vett a képzésen. „Amikor első alkalommal vettem részt, a téma az imádság volt. És ez arra késztetett, hogy elgondolkodjak: valóban beszélek Istennel, vagy az imám csupán egy monológ? A képzés egyik alapvető üzenete az volt, hogy meg kell értetnünk a fiatalokkal: közösség nélkül gyengébbek vagyunk. De ha együtt vagyunk, egy közösségben, akkor megosztjuk egymással nemcsak a mindennapi élményeinket, hanem az Istennel való tapasztalatainkat, a vele való kapcsolatunkat is” – mondotta a fiatal önkéntes, aki arra is rámutatott, hogy nem könnyű kapcsolatot teremteni olyan fiatalokkal, akik számára a kommunikáció rövid üzenetek, képek, emojik megosztását jelenti.
Ebéd után szórakoztató percek következtek: asztalitenisz és különféle fából készült logikai és ügyességi játékok szórakoztatták a résztvevőket, amelyeket Piry Radulov vingai és orczyfalvi plébános bocsátott a rendelkezésükre.
A képzés a missziós rózsafüzér elimádkozásával zárult, amely különböző színű tizedekből állt: a zöld Afrika erdeit és szavannáit jelképezi, a piros a hit lángját, amelyet a misszionáriusok vittek Amerikába, a fehér Európát és a szentatya liturgikus ruházatát, a kék Ausztrália és a Csendes-óceáni szigetek színe, amelyeket óceán vesz körül, a sárga pedig Ázsiát, a felkelő nap fényét szimbolizálja. A világosság titkai során a jelenlévők a különböző földrészek fiataljaiért, valamint a temesvári egyházmegye ifjúsági pasztorációjának munkatársaiért imádkoztak.
A hit továbbadása nemcsak lelkesedést, hanem felkészültséget is jelent. Ez a képzési nap lehetőséget adott a papoknak és mindazoknak, akik az ifjúsági pasztorációban tevékenykednek, hogy megerősödjenek küldetésükben – egymástól tanulva, közösen gondolkodva.
Forrás: temesvári püspökség sajtóirodája
