Bejárós tábort tartottak Kaplonyban

0
535


Harmadik alkalommal rendezték meg Kaplonyban a bejárós tábort, amelyről a szervezők személyes hangú beszámolóját, illetve néhány résztvevő gondolatait olvashatják.


Minden évben Assisi Szent Ferenc élete köré szervezzük a bejárós tábort. Ebben az évben a 800 éves Naphimnuszt próbáltuk kicsit közelebb engedni magunkhoz. Az együtt töltött idő alatt a programok is ezt a cél szolgálták: a Naphimnusz alapján készült előadás, a himnusz, a kézműves foglalkozások, a traktoros kirándulás. Nagyok (hatodikos diákoktól egyetemistákig) és még nagyobbak (ferences testvérek, pedagógusok, szakácsnők és segédjeik) készültek a kisebbekkel (4-5 éves kortól ötödikesekig) való találkozásra, hogy közösen tölthessenek időt a plébánián ferences egyszerűségben.


A hangulatról és a programokról a résztvevők és a fényképek számolnak be:
„Nekem, ami nagyon tetszett, az az volt, hogy mindenki, de tényleg mindenki nagyon kedves volt, és nagyon jó foglalkozások voltak!” (Akerman Bianka — III. osztály)
„Nekem a bejárós táborban az tetszett a legjobban, amikor lehetett faragni, és amikor a traktorral és remorkával mentünk Kubába.” (Szerk. megj. a falu mellett levő terület megnevezése) (Csobi Melissa – IV. osztály)
„Nekem a bejárós táborban ezek voltak a kedvenc programjaim: faragás, akadálypálya a templom körül és Kubában a stafétajátékok.” (Csobi Melani — IV. osztály)


„A bejárós táborban szeretem az íjászkodást, szeretek fából kulcstartót készíteni, és finom fánkot sütnek a szakácsnők.” (Pázmán Bálint – IV. osztály)
„Azért szeretek bejáros táborba járni, mert van akadálypálya, ami élvezetes és vicces.” (Rés Milán – V. osztály)
„Azért szeretek járni a bejárós táborba, mert ott mindig jó a társaság.” (Hajdu Máté – VII. osztály)
„Engem az motivált abban, hogy részt vegyek a bejárós táborban, hogy a tavalyi emlékeim szépek voltak, és mivel szeretek a gyerekekkel foglalkozni, az is motiváló volt, hogy a táborban gyermekek vesznek részt. Valószínűleg jövőre is részt szeretnék venni a táborban. (Megyeri Csenge – VII. osztály)


„Engem az motivált, hogy elmenjek a bejárós táborba, hogy szeretek a gyerekekkel foglalkozni, és szeretném, hogy a kisebbek is sok dolgot tudjanak meg Jézus életéből. Hiszen én is voltam ott gyerekként, és nagy figyelemmel követtem, ahogy a tőlem idősebbek meséltek Jézusról. És nem is kérdés, hogy jövőre ismét felvigyázóként fogok a sorban állni.” (Pacier Panni – VII. osztály)
„Csoportvezetőként az volt a legnehezebb számomra, hogy összeszedjük egy helyre a csoporttagokat.” (Linzenbold Ágnes – IX. osztály)
„A legnagyobb kihívást számomra csoportvezetőként az jelentette, hogy lépést tudjak tartani a gyerekek kifogyhatatlan lendületével.” (Schrádi Zsófia – XI. osztály)
„A bejárós táborra visszatekintve mosolyt csal az arcomra, hogy láthattam, a gyerekek mennyire élvezték a programokat és egymás társaságát. Meg többek között az is, hogy tudom, hogy milyen nagy szeretettel és lelkesedéssel készültünk, hogy szebbé és élvezetessé tegyük ezt a pár napot a kicsiknek.” (Pop Nikolett — egyetemista)

A tábor ideje alatt gyűjtött benyomásokat, tapasztalatokat pedig minden csapat összefoglalhatta egy plakát formájában az utolsó napon. Minden csapat kapott egy „testvért” a Naphimnuszból, melynek kiemelték jó tulajdonságait, illetve azt, hogy miben lenne jó hasonlítani az adott teremtményhez.


Urunk-bátyánk, a Nap nagy, meleget és világosságot ad; jó lenne úgy ragyogni, mint a Nap.
Hold nénénk és minden csillag befényesítik a sötét eget; jó lenne, ha ránk is felnézhetnének, mint a Holdra és a csillagokra.
Szél öcsénk lehűsít a melegben, eltereli a csúnya felhőket; jó lenne sokszor nyugodtnak maradni, akár a levegő.
Víz húgunk hidratál, tisztít és a halaknak élőhelyet biztosít; jó lenne olyan tiszta lelkűnek lenni, mint amilyen a víz is.
Tűz bátyánk színes és lobbanékony; jó lenne, ha olyan erősek, tüzesek és nagyok lehetnénk akár a tűz.
Földanya nénénk életet ad, szép, tápláló és gyógyító; jó lenne, ha mi is olyan kitartóak és védelmezőek tudnánk lenni, mint a Föld.
Minden emberben van segítőkészség; leginkább Jézushoz és a szüleikhez szerettek volna hasonlítani a táborozó gyerekek.


Nemcsak a tábor programjait szerveztük a Naphimnusz köré, hanem a közösen töltött időt is Szent Ferenc szavaihoz hasonlóan zártuk: hálával a szívünkben tértünk haza.
„Dicsérjétek az Urat és áldjátok
És mondjatok hálát neki.
És nagy alázatosan szolgáljátok!”
(Naphimnusz – Sík Sándor fordítása)

A szervezők