Egyházzene Csíkszeredában

0
613

A sepsiszentgyörgyi Laudate Kamarakórus a csíksomlyói kegytemplomban mutatta be az Erdély vokális többszólamúságát Kájoni szemével megcsillogtató műsorát a Régizene Fesztivál keretében. A Szent Ágoston-templomban pedig Johann Sebastian Bach h-moll miséje csendült fel a Baroque Festival Orchestra, a Lux Aurumque Kamarakórus és a Brassói Fekete-templom Bach Kórusának előadásában.

A sepsiszentgyörgyi Laudate Kamarakórus előadása szemelvényeket mutatott be a 17. században Székelyföldön használt liturgikus egyházi énekekből. A hallgatóság értékes magyarázatokat is kapott a zeneművekhez, a közönséget is megénekeltették.

A művek kiválasztásának elsődleges szempontja az volt, hogy átfogó képet adjon a Kájoni-kódexben fellelhető énekes darabokról, az egy-, két-, három- és négyszólamú, tisztán vokális kórusművekről, illetve a basso continuóval ellátott áriákról és más énekes műfajokról.

A sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-templom Laudate Kamarakórusa jelen formájában 1997 óta működik. Elsődleges célja a mindenkori liturgia szebbé tétele Isten minél nagyobb dicsőségére. Mivel templomi kórus, díjai nincsenek, de számos alkalommal hallatta már hangját országos és határon túli kórusfesztiválokon, koncerteken, műhelymunkákon, vokálszimfonikus hangversenyeken. A kórus eddig kilenc lemezfelvételt készített: Laudate I. (1999), Laudate II. (2000), Ave Maria (2004), Adoramus te Christe (2007), Szentkarácsony éjjel (2008), Betlehem éjjelén (2009), Csillasgfényes csöndes éjjel (2009), Laudate (2012), Laudate Dominum (2017). Karnagyuk, a Zsizsmann Rezső- és Nagy István-díjas Lőfi Gellért Attila 2007 óta vezeti az együttest.

A Csíkszeredai Régizene Fesztivál legkiemelkedőbb koncertjét a Szent Ágoston-templomban szombaton, július 12-én tartották – Johann Sebastian Bach h-moll miséje csendült fel a Baroque Festival Orchestra, a Lux Aurumque Kamarakórus és a Brassói Fekete-templom Bach Kórusának előadásában.

A Baroque Festival Orchestra a Csíkszeredai Régizene Fesztivál keretében megalakuló fesztiválzenekar, amely 2010-ben jött létre, Filip Ignác Csaba művészeti vezető kezdeményezésére. Romániában az oktatásban nem szerepel a barokk előadásmód, így ez a zenekar igazi kuriózum, egyedülálló kezdeményezés, amely összefogja a fesztivál zenészeit, meghívja az ország és Európa számos, barokk hangszeren játszó muzsikusát. Különlegessége, hogy a magas színvonalú zenei esemény előtti napokban egy intenzív és gyümölcsöző próbafolyamat zajlik. Páratlan produkciók születtek az elmúlt években, a fesztiválzenekar koncertjét minden évben a legnagyobb várakozás előzi meg. A hangverseny karmestere, a brassói Steffen Schlandt a koncert előtt rövid előadásban ismertette is a művet. Johann Sebastian Bach h-moll miséje, több száz katolikus miséhez hasonlóan öt szólam köré csoportosított szerkezetével ma homogén műnek tűnhet számunkra. Ha azonban a kompozíció történetét elemezzük, megismerhetjük a zeneszerző egész életművét. A h-moll mise Bach közel 40 év alatt írt műveit tartalmazza – úgy tekinthetjük tehát, hogy ez a mű magában foglalja mindazt, amit Bach a vokális zenei alkotásokban a legfontosabbnak és legértékesebbnek tart. A mise 27 részéből 18 rész kórussal szólal meg, így ez a mű Bach legösszetettebb vokális alkotásának tekinthető. Bach az alkalmazott stílusokkal rója le tiszteletét a régi Palestrina-stílusnak, de ezekben a művekben más olasz és német zeneszerzők technikái is ötvöződnek, amelyeket Bach tanulmányozott, lemásolt, majd egyedi formával és harmóniával ruházott fel.

A koncerten Steffen Schlandt (Brassó) vezényelt, koncertmester: Ulrike Titze (Drezda) hegedű, szólisták: Dan Macavei bariton (Bukarest), Gebe-Fügi Renáta szoprán (Kolozsvár), Melinda Samson szoprán (Nagyszeben), Susanne Langner alt (Berlin), Orosz Balázs tenor (Budapest). Kórusok: Lux Aurumque Kamarakórus (Csíkszereda), karnagyok: Ványolós András (Madéfalva), Szabó András (Csíkszereda); a Fekete-templom Bach kórusa (Brassó), karnagy: Steffen Schlandt (Brassó). A Bach-kórus a brassói evangélikus közösség templomi kórusa, amelyet Victor Bickerich kántor alapított 1933-ban. A kórus vezetését 1965-ben Hans Eckart Schlandt vette át, aki több mint harminc éven át életben tartotta a kórus zenei szellemét és támogatta a kórus munkáját, hangsúlyozva a hit énekkel való kifejezésének szabadságát. 2004 szeptembere óta a Bach-kórus vezetését Steffen Schlandt vette át, azóta a repertoár számos híres zeneművel bővült. A Bach-kórus több mint kilenc évtizede különböző országos és nemzetközi események koncertjein keresztül hirdeti a gondolat erejét, a belső szabadságot, és az isteni zenén keresztül erősíti a hitet. Más hazai és külföldi kórusokkal együttműködve ad elő remekbe szabott vokálszimfonikus műveket.

A Lux Aurumque Kamarakórus 2009 őszén alakult Csíkszeredában, zenetanárokból és a kóruséneklés iránt érdeklődő zenekedvelőkből. Repertoárjukban javarészt kortárs kórusművek szerepelnek, többek között olyan zeneszerzőktől, mint Orbán György, Vass Lajos, Lászlóffy Zsolt, Kocsár Miklós, Szalay Zoltán, Terényi Ede, Zarándi Ákos, Nógrádi Péter, Barta Gergely, Horváth Márton Levente, Csemiczky Miklós, Vajda János, vagy a külföldiek közül Arvo Pärt és Eric Whitacre. Fontosnak tartják, hogy mai zenével foglalkozzanak, ezáltal a ma élő és alkotó zeneszerzők műveit a ma emberével megismertessék.

A kórus fellépett már csíkszéki templomokban, Kolozsváron, Brassóban, Bukarestben, Gyergyószentmiklóson, Budapesten. Részt vett a Romániai Magyar Dalosszövetség eseményein, 2015-ben énekelt a Szovátai Tavaszi Kórusfesztiválon, 2017-ben közreműködött a brassói Fekete templomban tartott Brassói Mise-ősbemutatón. 2018-ban, a Csíkszeredai Régizene Fesztivál keretében, közreműködött Johann Sebastian Bach Máté-passiójának előadásában, 2022-ben és 2024-ben pedig részt vett a kolozsvári Magyar Egyházzenei Fórumon Bach vokálszimfonikus alkotásai között ez a leggyakrabban előadott kompozíció – igazi zenei mérföldkő volt a fesztiválon is, hiszen ilyen nagyszabású koncert utoljára 2018-ban hangzott el, így az este valóban ünnep volt.

Forrás: Csíkszeredai Régizene Fesztivál

Fotó: Ádám Gyula, Szigeti Vajk István, Fejér Magor