A tegnap esti szentségimádás megható élményeivel a szívünkben ébredtünk, majd a reggeli testmozgás és közös ima után készültünk a főegyházmegyei ministránsok fogadására ősi székesegyházunkban. A tábor résztvevői közül többen asszisztáltak az ünnepi, jubileumi szentmisén, amelyen közel 500 ministráns vett részt. Mindannyian ünnepi öltözetben, saját ministránsruhájukban vonultak be Szent Péter és Szent Pál apostolfejedelmek főünnepére.
A szentmise előtt közös rózsafüzér-imádságra és gyónásra is lehetőség nyílt. Az ünnepi szertartás kezdetén az asszisztencia, a jelenlévő papság, valamint Kerekes László segédpüspök ünnepélyesen bevonult a székesegyházba. A szentmise elején Kerekes László püspök köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelve a jubileumi év lelki jelentőségét, és beszélt annak kegyelmeket közvetítő lehetőségeiről. Ezt követően Csomós László ministránslelkész köszöntötte a zarándokokat, név szerint felsorolva azokat a helységeket, ahonnan érkeztek. Hangsúlyozta: „Krisztusnak szüksége van rátok. Az egyháznak szüksége van rátok. Közösségeteknek szüksége van rátok –, a szolgálatotokra.
A püspök homíliájában Szent Péter és Szent Pál életének öt hasonlóságát emelte ki, majd arra hívta fel a figyelmet, mit tanulhatunk e két nagy apostoltól. A szentmisét tovább emelte a madéfalvi Schola éneke Ványolós András karnagy vezetésével. A gregorián dallamok és az angyali énekek betöltötték a szentségi teret. A szertartás végén a ministránslelkész köszönetet mondott a szervezésben és lebonyolításban részt vevőknek: Kovács Gergely érseknek, Kerekes László segédpüspöknek, Gyulafehérvár polgármesteri hivatalának, az érsekség munkatársainak, Farkas Ervin GMGK igazgató kanonoknak, Hargita Megye Tanácsának, a csíkszeredai Harmopan pékségnek, a Böjte családnak, Ványolós András karnagynak és csapatának, a felcsíki főesperesi hivatal esperesének, a Segítő Mária Gimnázium elöljáróinak és diákjainak, valamint minden plébánosnak, segédlelkésznek, kísérőnek, szülőnek, pedagógusnak –, de mindenekelőtt a ministránsoknak, akik önzetlenül és szeretettel teljesítették szolgálatukat. Köszönet illeti mindazokat, akik bármilyen módon hozzájárultak a ministránstábor és a zarándoklat megszervezéséhez és megvalósításához.
A szentmise ünnepélyes áldása után az érseki palota udvarába vonultunk közös fényképezésre. Ezt követően visszatértünk a székesegyházba, ahol közösen elénekeltük a jubileumi év himnuszát és elimádkoztuk a jubileumi év imaját. Tizenkét ministránsnak lehetősége nyílt kérdéseket feltenni Kerekes László püspöknek. A kérdések a papi hivatásról, a püspök feladatairól és a papok helyezéséről szóltak. Az egyik bátor ministráns így kérdezett: „Melyik a legnagyobb ország?” A püspök válasza: „A mennyország.” A megható és őszinte pillanatok után Zsebe Márta, az érsekség munkatársa röviden bemutatta a székesegyházat és az érsekséget. Ezután meghívást kaptunk az érseki palota udvarába, ahol az érsekség támogatásával, munkatársainak készítésében hot-dogot fogyaszthattunk el.
A gazdag és szeretetteljes vendéglátás után, aki akarta, meglátogathatta Tiszteletreméltó Márton Áron püspök emlékszobáját, megtekinthette a székesegyház tornyát, és lehetősége volt kegytárgyakat vásárolni. Ezek az ünnepélyes és reménnyel teli események megerősítettek minket hitünkben. Megtapasztaltuk: „A remény sohasem csal meg.” Bár egyik kis célunkat elértük – teljes búcsút nyertünk –, mégsem állunk meg. Jobbak lettünk, és a szívünkben élő reménnyel szeretnénk jobbá, szebbé, békésebbé, szerethetőbbé tenni ezt a világot. Új célunk ismét a reményre épül, mert hazavihetjük magunkkal azt, aki itt velünk volt, és akivel nemcsak a magunk, hanem mások életét is jobbá tehetjük.
Forrás és fotó: Ministráns-főlelkészség, Fotó: Dicu Adrian
