A Szentek Ügyeinek Dikasztériumának prefektusa, Marcello Semeraro bíboros vezette a szentmisét a lengyelországi Warmia főegyházmegye Braniewo városában, ahol Christophora Klomfass nővért és tizennégy társát, a Szent Katalin Kongregáció apácáit avatták boldoggá. Ők a szovjet megszállás idején, nyolcvan évvel ezelőtt szenvedtek vértanúságot. A boldoggáavatási szertartásra 2025. május 31-én került sor. Ez volt a második ilyen esemény Lengyelországban néhány napon belül: május 24-én Poznańban avatták boldoggá Stanisław Streich papot.
Christophora Klomfass és társai „tanúságtételükkel ma is megerősítik Isten és a jóság örök értékét, míg gyilkosaikra csak a kegyetlenség emlékezetében emlékeznek” – mondta Semeraro bíboros. A szentmisén jelen volt Stanisław Dziwisz bíboros, Krakkó nyugalmazott érseke, és Józef Górzyński, Warmia érseke is. A hívek sokasága, a szél ellenére, részt vett a Szent Katalin-bazilika előtti téren tartott misén.
Semeraro bíboros a nővéreket a szovjet invázió vértanúinak nevezte, „a lelkiismeret hangjainak, melyeket nem lehet elhallgattatni”, akik „a béke és a kiengesztelődött emberiség mindig aktuális prófétái”. Üzenetük két szóban foglalható össze: megbocsátás és megtérés. „Arra hívnak, hogy bocsássunk meg – vagyis távolítsuk el lelkünkből a neheztelést és a gyűlöletet. Arra ösztönöznek, hogy mi is térjünk meg, és másokat is segítsünk ebben – választva a békét, a testvériséget, a másik szabadságának tiszteletét.”
Klomfass nővér és társai a hitük miatt váltak áldozattá. Elsőként Christophora halt meg, 1945. január 21-én, még 42 éves kora előtt. Egy héttel később két másik nővért (Sekundina Rautenberg és Adelgard Bönigk) az orosz katonák elhurcolták. A derekuk köré kötött rózsafüzért egy járműhöz erősítették, majd Rastenburg (ma Kętrzyn) utcáin halálra vonszolták őket. Mások – köztük Mauritia Margenfeld – bántalmazások, kényszermenetelések, többszöri megerőszakolások áldozatai lettek. Utóbbit például egészen Tuláig deportálták, ahol tífuszos betegeket ápolt, végül a bántalmazások következtében április 7-én halt meg. Az utolsó nővér, Saveria Rohwedder, november 25-én halt meg, miután egy orosz katona brutálisan megverte, pusztán azért, mert szerzetesi ruhát viselt. Utolsó szavai kínzójához ezek voltak: „Megbocsátok neked.”
A bíboros hangsúlyozta: 80 év elteltével a keresztényüldözés ma is valóság, noha sokszor „rejtettebb formát ölt, a kultúra és a média eszközeivel történik”. Ez a fajta üldöztetés „állandóan elárasztja az otthonokat, a családokat, az emberek elméjét és lelkiismeretét”. A napi vértanúság ma az, ha szembe merünk szállni ezzel a kulturális áramlattal. Semeraro bíboros két kulcselemre hívta fel a figyelmet: az egyik a Vörös Hadsereg katonáinak kegyetlensége, akik nem tartották tiszteletben az emberi méltóságot, sem a szerzetesi állapotot. A másik elem: a nővérek lelki ereje és kitartása, akik gyengeségükkel álltak ellen az elnyomásnak, példát mutatva a vértanúság pedagógiájából. A boldoggá avatott nővérek megmenthették volna magukat, de úgy döntöttek, maradnak azokkal az emberekkel, akikről nap mint nap gondoskodtak. Ezzel megmutatták, hogy a szeretet – az önzetlen és ingyenes szeretet Krisztus és embertársaik iránt – a hit teljessége. Ez egy jövőbe mutató tett, amely értelmet ad az időnek, és biztosítékot nyújt, hogy nem vagyunk egyedül, mert jelen van Valaki, aki nagyobb mindenkinél.
A nővérek azokkal szemben, akik akkor a legerősebbnek tűntek, s akiket a materializmus részegített meg, megmutatták, hogy a jó mindig győz a rossz felett, és az evangéliumi szeretet üzenete győzedelmeskedik a gyűlölet és az erőszak ideológiája felett. A II. világháború befejezésének közelgő 80. évfordulója (május 8.) alkalmából a bíboros reményét fejezte ki, hogy ez a boldoggá avatás az egész világ számára a békéért mondott fohásszá válik, különös tekintettel a háború sújtotta Ukrajnára. Végül így zárta szavait: „Soha többé háborút!” – idézve XIII. Leó pápa 1895. május 11-i Regina Caeli imájának felhívását, különösen azokra gondolva, akik a legnagyobb áldozatok: az ártatlanok, köztük sok gyermek.
Fordította: Cziple Hanna
Forrás: ercis.ro – Mihai Pătraşcu / Vatican News – Isabella Piro
