Sokszor hallani, hogy a mai gyerekek másak, nem olyanok, mint régen, mindezt természetesen pejoratív értelemben. Mindig fáj ezt ilyen módon hallani, hiszen ha alaposabban körültekintünk, akkor rájövünk, hogy semmi sem olyan, mint régen, és ez teljesen természetes, mivel változik a világ és vele együtt mi is (nem csak a gyerekek). Mélyen hiszem, hogy minden gyerek Isten ajándéka, ezért nekünk, felnőtteknek nagyon fontos, hogy tájékozottak legyünk a gyermekek világát tekintve, hiszen mi, felnőttek vagyunk számukra az elsődleges forrás. Nagyon nem mindegy, hogy mikor és milyen forrásból isznak a gyerekek, mert idővel a gyerekekből felnőtt lesz, és azokat a mintákat fogják továbbvinni, amelyeket ők maguk is kaptak.
Milyen lelkiállapotban vannak ma a gyerekek? A mai gyerekek gyakran túlterheltek. Bár anyagi értelemben sokuk biztonságban él, a belső világukban sok a szorongás, a nyugtalanság, az érzelmi bizonytalanság. A tempó gyors, a felnőttek sokszor elfoglaltak, és bár fizikailag jelen vannak, érzelmileg gyakran elérhetetlenek. Emellett a digitális világ is túl korán és túl intenzíven van jelen az életükben, ami nehezíti az önismeretet, a valódi kapcsolatok és az érzelmi intelligencia fejlődését.
Mégis mit tehet a szülő a gyermek lelki egészségéért? Időt és figyelmet ajándékozni a tárgyak helyett. Napi egy óra telefonmentes, maximális figyelem és közös idő csodákat tehet a gyermek fejlődését tekintve. Érzelmi biztonságot kell nyújtani, a gyermek érezze és tudja, hogy bármikor számíthat a szüleire. Érvényesnek fogadjuk el az érzéseit, nem kell mindig minden problémát megoldani: „Látom, ez most neked nagyon nehéz, megértelek.” Kereteket és szabályokat kell biztosítani a gyerek számára, szeretettel.
„A bizonytalanságra jó válasz a rend” – vallja Tapolyai Emőke pszichológus. A gyerekek akkor érzik magukat biztonságban, ha az életükben jelen vannak a szabályok, amelyek helyzethez képest elég rugalmasok és jól magyarázhatóak. Érdemes elkerülni az állandó siettetést, túlszervezést. A gyerekeknek szükségük van a szabad játékra és arra is, hogy unatkozzanak. Soha ne hasonlítgassuk őket, mert a gyerekek önértékelését mélyen rombolja, ha másokhoz mérik őket. A „Ne sírj!” típusú üzeneteket feltétlen kerülni kell! Ezek azt sugallják, hogy az érzések nem kívánatosak, pedig épp ezek megélése és megértése visz közelebb az egészséges felnőtté váláshoz.
A gyermek fejlődése nem csupán a jelen pillanatokról szól, hanem arról is, hogyan alakul a személyisége, érzelemvilága és kapcsolódási mintái a jövőben. A szülővel való kapcsolat az egyik legfontosabb érzelmi támasz, amely később is hatással lesz arra, hogyan boldogul a gyermek a világban, hogyan alakít ki kapcsolatokat, és miként küzd meg a kihívásokkal. Ezért különösen fontos, hogy hosszú távon is megmaradjon a bizalomra és a kölcsönös megértésre épülő, erős kapcsolat a szülő és a gyermek között. A jó szülő-gyermek kapcsolat alapjai a közös élmények, őszinte kommunikáció, kölcsönös tisztelet. Közös élmények kellenek, például sütés, főzés, sétálás. Őszinte kommunikáció is szükséges hozzá: a szülő is merje beismerni, ha téved, vagy elmondani, ha rossz napja van, mert ez a hiteles minta. Kölcsönös tiszteletre is szükség van: a gyermek nem „kis felnőtt”, de nem is „fél ember”, sokkal könnyebben nyílnak meg, ha érzik, hogy komolyan veszik őket.
Ne tökéletes szülők akarjunk lenni, sokkal inkább legyünk elérhetőek, csendesedjünk el akkor, amikor kell, és beszélgessünk, amikor arra van igény. A tárgyak helyett magunkat adjuk…
Molnár Réka gyógypedagógus
Az írás megjelenik a Vasárnap 2025/22-es számában.
