Boldog Vladimir Ghika

Vladimir Ghika 1873. december 25-én szülerett Konstantinápolyban, román uralkodócsalád sarjaként. Vladimirt az ortodox egyház szertartása szerint keresztelték még és ugyanakkor részesül a bérmálás szentségében is. Mély vallásosságára édesanyja volt nagy hatással. Bár  ortodox volt, de többnyire katolikus könyveket olvasott.

1878-ban Toulousba küldték tanulni, majd 1895-től jogot tanult Párizsban, ezzel párhuzamosan  politikatudományi, orvosi, botanikai, filozófiai és történelmi kurzusokat is hallgatott. 1898-ban a római Angelicumban tanult filozófiát és teológiát. 1902 áprilisában tért át a római katolikus vallásra, anyja élete végéig ellenezte e döntését, akárcsak abbéli szándékát, hogy pap vagy szerzetes legyen. Emiatt X. Piusz pápa tanácsát követve laikusként apostolkodott: járt a japán, kínai, ceyloni missziókban, de a Buenos Aires-i, sidney-i, bukaresti közösségeket is felkereste, támogatta. Utóbbiban ő nyitotta az első ingyenes beteggondozó intézményt (a Szent Mária-kórházat), és letette a Páli Szent Vince-kórház és -szanatórium alapjait. Ő alapította meg az első román mentőszolgálatot és az első karitatív intézményt. A balkáni háború idején, 1913-ban a teleormani telepen a kolerás betegek ápolásában segédkezett. Az első világháború idején diplomáciai kiküldetései mellett gondot fordított a betegek, sérültek ellátására is. XI. Piusz pápa e szerteágazó tevékenysége miatt „nagy apostoli csavargónak” nevezte Vladimir Ghikát.
Édesanyja halála után kilenc évvel, 1923. október 7-én szentelték pappá,  1931-ben apostoli protonotárius lett. 1939-ig Franciaországban szolgált.
Korát meghaladó egyházi gondolkodó volt: sokat foglalkozott  a világiak apostoli szerepvállalásával. X. Piusz pápától engedélyt kapott arra, hogy a latin mellett bizánci rítusban is misézhessen, így ő lett  az első birituális román katolikus pap.
A második világháború kitörésekor Romániában tartózkodott, és elutasította a távozás lehetőségét, hogy a bukaresti szegények és betegek mellett maradjon; hasonló okból nem szállt fel a kommunizmus hatalomra jutásakor az országot elhagyó királyi vonatra sem. 1952. november 18-án letartóztatták, hazaárulással és vatikáni kémkedéssel vádolták. 1953-ban három év börtönbüntetésre ítélték. Rabtársa volt Godó Mihály SJ, akivel barátok lettek.
Vladimir Ghika a kínzások és az embertelen bánásmód következtében 1954. május 16-án a jilavai börtönben hunyt el. A börtön közelében eltemetett hamvait hozzátartozói 1968-ban Bukarestben helyezték örök nyugalomra. 2013. augusztus 31-én avatták boldoggá. Boldog Vladimir Ghika liturgikus emléknapja május 16-án van.