Milyen a jó gyerekirodalom?

0
278

Ha betérünk egy könyvesboltba, számtalan gyermekeknek szánt kiadványt láthatunk a polcokon. Színesebbnél színesebb, klasszikus vagy modern, kemény kötésű vagy puha borítós, kis méretű vagy nagyobb… szinte választani sem tudunk. De vajon hogy születnek ezek az alkotások? Mi mozgatja a szerző tollát? Ezt tudhatjuk meg Pecks-Deák Tünde-Klaudiától.

Ma írni a gyermekeknek külön kihívásokkal jár. A technológia és a digitális média térhódítása megváltoztatta a gyermekek olvasási szokásait és figyelmét. A gyerekkönyvek íróinak figyelembe kell venniük, hogy a gyerekek ma már sokkal több ingerrel találkoznak, és nehezebb felkelteni az érdeklődésüket. Emellett a társadalmi és kulturális változások is hatással vannak arra, hogy milyen témák és értékek fontosak a mai gyerekek számára.

Úgy gondolom, hogy azok a jó gyerekirodalmi művek, amelyek segítik a gyermekek fejlődését, képzeletük serkentését és érzelmi világuk gazdagítását. A szórakoztatás, humor, játékosság, szelíd és gyönyörködtető nyelvezet mellett több más szempontnak kell érvényesülnie. Az alábbiakban felsorolok néhányat, amelyekre általában figyelni szoktam egy gyerekvers írásakor.

Képzeletgazdagság: egy gyerekeknek szánt alkotásnak fantáziát megmozgató nyelvezetet és világot kell elmesélnie, bemutatnia, tehát segítenie kell a gyermekek képzelőerejének fejlődését.

Nyelvi játékosság: a rímek, ritmusok, alliterációk és más nyelvi eszközök használata vonzóvá teszi a szöveget, és könnyen megjegyezhetővé.

Egyszerűség és érthetőség: a gyermekek számára írt műveknek érthető nyelven kell szólniuk. Az egyszerű, de színes kifejezések segítik a gyerekeket a szöveg befogadásában.

Érzelmi kapcsolat: a gyerekverseknek képesnek kell lenniük arra, hogy kapcsolatot teremtsenek a gyermek érzelmeivel, legyen szó örömről, szomorúságról vagy kíváncsiságról.

Tanulságok: egy gyerekirodalmi alkotás a játékosság és humor mellett rejtett vagy nyílt tanulságot foglal magába, amely segíti a gyerekek értékrendjének kialakulását.

A gyerekversek általában a gyermekek világáról szólnak, az ő élményeikre, érzéseikre és kíváncsiságukra reflektálnak. Ugyanakkor fontos, hogy a költemények a gyerekekhez is szóljanak, azaz olyan nyelvezetet és témákat használjanak, amelyek közel állnak a fiatal olvasókhoz. Egy jó gyerekkönyvet az igényes nyelvezet mellett a gyerekbarát és igényes illuszrációk tesznek értékessé.

A vizuális elemek segítenek a történet megértésében, és még vonzóbbá teszik a könyvet. Az interaktív gyerekkönyvek egyre nagyobb teret hódítanak, ugyanis a videójátékok elterjedése óta a könyvek iránti érdeklődés csökkent. Az interaktív mesekönyvek működése kissé hasonlít a képernyős játékokéhoz — így igyekeznek a szerzők és könyvkiadók lépést tartani a fiatal korosztály megváltozott igényeivel, érdeklődésével.

Összességében a jó gyerekirodalomnak képesnek kell lennie arra, hogy szórakoztasson, tanítson és inspiráljon, miközben figyelembe veszi a gyermekek egyedi igényeit, életkorát és érdeklődését. Mi nagyon kedveljük Simon Réka Zsuzsanna vicces és fantáziadús gyerekkönyveit, David Walliams könyveit, Varró Dani és Szabó T. Anna gyerekverseit, Nyulász Péter nyelvjátékos verseit , de napokon át sorolhatnánk a német vagy más nyelvű gyerekkönyvírók neveit is.

Pecks-Deák Tünde-Klaudia

MEGOSZTÁS