A Pozsonyi Évkönyvek MXXX/1030-ban Gellért püspökké szentelését rövid, tömör bejegyzéssel említik: Gerardus episcopus ordinatur – Gellértet püspökké szentelik. Ekkor jött létre az István magyar király által alapított „marosi egyház“/ Moresenae Ecclesiae, illetve püspökség, későbbi nevén Csanád. A középkori történelmi források nem említenek más időpontot – olvasható abban az útmutatóban, amely az ősi csanádi egyházmegye millenniumi ünnepségét előkészítő kiállítás sorozatra készül. A MILLENNIUM CSANADIENSE elnevezésű kiállítássorozat megnyitóját május 14-én, szerdán 11 órakor tartják a temesvári Szent György-székesegyházban, és 2030-ig, a jubileum évéig, minden esztendőben egy-egy időszakot felölelve fogja bemutatni az ősi püspökség, valamint az 1920. évi trianoni békediktátum után a területén létrejött három különálló egyházmegye, a temesvári, a szeged-csanádi és a nagybecskereki püspökség múltját, jelenét. Ezért a kiállítást a három testvéregyházmegye közösen szervezi. Az előkészületekről Pál József Csaba főpásztort kérdezték temesvári püspökség sajtóirodája munkatársai.
Püspök úr, hogyan született meg a kiállítás gondolata?
A történelmi visszaemlékezés fontos, mert minden fának gyökerei vannak, amelyekből táplálkozik, hogy magasra nőjön és gyümölcsöt teremjen. Ugyanakkor a gyökerek azok, amelyek megtartják a fát. Mi is úgy akarunk a történelmünkre figyelni, hogy a mai időkben milyen gyümölcsöt tud teremni a hitünk. A májusban megnyíló kiállítás a csanádi egyházmegye első ötszáz évét tekinti át, a megalapítástól a török uralom kezdetéig. A történészek csupán az eseményeket jegyzik fel, mi, keresztények azonban arra is figyelünk, amit Isten üzent vagy tett a különböző események által azért, hogy ez a hit mind a mai napig megmaradjon. Hálásak vagyunk mindazoknak, akik az elmúlt századok során élték az evangéliumot, és ebben példát mutatnak nekünk.
Ez a kiállítássorozat a múltról szól ugyan, de a jelennek és a jövőnek is üzen. Mi a küldetésük, feladatuk a ma itt élő keresztény híveknek, hogyan gondozzák tovább Szent Gellért örökségét?
Jézus Krisztus csanádi egyházának ezeréves évfordulójára készülünk. Azért fogalmazok így, mert minden Jézustól jön. Ő adott missziós lelkületet annak a velencei születésű Gellért nevű szerzetesnek, a későbbi Gellért püspöknek, hogy elinduljon keletre, majd végül ide kerüljön, erre a vidékre hirdetni az Evangéliumot. Egy olyan helyre, ahol a keresztény egyház struktúrája még nem volt kifejlődve. Miután Szent István király fiának nevelője lett, azé a fiúé, akit ma Szent Imre hercegként tisztelünk, Gellért visszavonult Bakonybélbe, hogy remeteként annak szentelje életét, akitől a szerzetesi hivatását kapta. Az imádság által megerősödve tudta később, felszentelt püspökként, elvállalni Szent István király kérésére a csanádi egyházmegye vezetését. Végül pedig életét adta hitéért. Ő lett egyházmegyénk első szentje. Hálásak lehetünk Jézusnak, hogy az egyházmegye kezdetén két szenttel is megáldotta ezt a vidéket: Szent Istvánnal és Szent Gellérttel. Jó, ha tudatosítjuk, hogy a történelmi viszontagságoktól sem mentes közel ezer esztendő alatt Isten volt az, aki újra és újra papokat, szerzeteseket és világiakat hívott, hogy az Ő országát építsék. Tehát történelmünk folyamán valójában Isten munkáját kísérjük végig a hit szemével, és erőt akarunk meríteni ahhoz, hogy a jelenben megéljük a hitünket. Hogy bennünk is olyan missziós lelkület legyen, mint amilyen Szent Gellértben volt. Nekünk talán nem kell távoli országba sem elmennünk ahhoz, hogy felébresszük a hitet az emberekben, itt is szükség van missziós lelkületű papokra és világiakra. Sokszor halljuk, hogy egyre kevesebben vagyunk, a közösségek létszáma is csökken. Szent Gellért ideje egy részét egyetlen személy, a trónörökös tanításával töltötte. És olyan alapos nevelést adott neki, hogy Imre herceget szentté avatták. Legyünk bár kevesen vagy sokan, fontos, hogy meglegyen bennünk ez a missziós lelkület, hogy elvezessük az embereket Jézushoz, aki ma is itt él közöttünk és akinek terve van velünk és az egyházmegyénkkel.
Az ezeréves évforduló alkalmából milyen egyéb rendezvényeket terveznek az elkövetkező hónapokban, években?
Szeptember 20-án például a temesvári, a szeged-csanádi és a nagybecskereki egyházmegye fiataljai találkoznak Csanádon, az ősi püspöki székhelyen. Ez is egy olyan esemény, amely hidat épít múlt és jelen között, hiszen a mai fiatalok életét, hitét mutatja be. A jövőre tervezett kiállítás anyagában napjaink eseményei is helyet kapnak majd, láttatjuk mindazt, amit ma tesz Jézus Krisztus az ifjúságért, a családokért, a világi hívekért, a papokért, az egyházmegyénkért. Az előkészület éveiben több egyéb eseményt is tervezünk, például egy zarándoklatot Velencébe és Muranóba, Szent Gellért szülővárosába és sírjához.
Köszönjük a beszélgetést.
