Kőből és lélekből építeni egyházunkat

0
279

A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Papi Továbbképzési Program idei tizenharmadik – az évad utolsó – rendezvényét november 11-12. között tartották a csíksomlyói Jakab Antal Házban, a keresztség témájában.

Csont Ede tusnádi plébános, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Papi Továbbképző Testület (PTT) tagja javasolta többek között a keresztség szentségével kapcsolatos tematikával is foglalkozni a papi továbbképzési program keretében, és a minél szélesebb körű feldolgozás érdekében meghívott előadókkal közösen tartotta meg az Isten gyermekévé lenni – de hogyan? (Keresztség) című képzést, amellyel lezárult az idei képzési évad.

A keresztség liturgiájáról tartott előadás mellett dogmatikai, pasztorális, valamint szociológiai szempontokra épített előadásokat hallgathattak meg a résztvevők, melyek során a képzés-koordinátor plébános, valamint dr. Bakó László nagyiratosi plébános, teológiai tanár és dr. Fejes Ildikó szociológus, hitoktató, a KALOT Egyesület irodavezetője osztottak meg számos érdekes információt, adatot, újszerű megközelítést, látásmódot kínálva az „alapvető” pasztorációs témában.

„Információ- és input-bomba volt ez a képzés” – hangzott el a visszajelzések során, a tizenkét résztvevő pap nagyra értékelte a szakemberektől kapott új, felfrissített vagy eddigi ismereteikkel szemben teljesen más szempontokkal is kiegészülő tudást, ugyanakkor nagyon örültek a személyes példák, élmények egymás közötti megosztásának. A különböző életkorú, főegyházmegyénk különböző tájegységein szolgáló papok mindannyian sajátos tapasztalatokkal rendelkeznek (például míg egyikük azzal küzd, hogy hívei megszámlálhatatlanul sok keresztszülőt szeretnének gyermekük számára, vagy éppen vendéglőben akarnák a „ceremóniát tartatni”, addig a másikuk örvend, ha évente legalább egy keresztelőre sor kerülhet egyházközségében, vagy sikerül egy keresztszülőt találni).

Páros vagy kiscsoportos beszélgetések során saját gyakorlatukból vett példákkal alátámasztva tanácsokat adtak egymásnak, végül közösen javaslatokat fogalmaztak meg, hogy hogyan lehetne a keresztség szentségét nemcsak érvényesen, de „hatásosan” is, a jövőre nézve is gyümölcsözően kiszolgáltatni, azaz a megkeresztelt gyermeket és családját a krisztusi közösségbe (be)vonzani úgy, hogy hosszú távon az egyház tagjai legyenek, maradjanak.

A Szentlélek munkálkodása tetten érhető az immár negyedik évadát sikeresen megért papi továbbképzési program során is: a gazdag és színes témakínálat időbeli sorrendje úgy alakult, hogy az épít(kez)és fogta keretbe az áprilisban elkezdett és novemberben befejezett képzéseket. Elsőként a „Hogyha az Úr nem építi a házat…” (Építkezések) című rendezvényen a kőből épített és építendő egyházért végzett munka érdekében – majd végighaladva a halál, az egyház társadalmi tanítása, az ifjúságpasztoráció, az imával megújuló közösség, a szenvedélybetegségek, a pénzügyi menedzsment, a hitoktatás, a szégyen témáin, valamint egy nagy sikerű nemzetközi tudományos teológiai konferencián – utolsó alkalommal a keresztség témájú képzésre gyűltek össze a lelkipásztorok és világi szakemberek, a lelkekből, hívő közösségekből épült és épülő egyház gyarapítása érdekében.

Szöveg és kép: Dávid Tünde