Elkészült az egykori gyulafehérvári templomrom felszíni megjelölése, ezt adták át és áldották meg ünnepélyesen november 4-én.
2010-ben a gyulafehérvári vár rehabilitációja, a csatornázás felújítása indította el azt a folyamatot, amely a régi templom alapjainak feltárásához vezetett. A gyulafehérvári székesegyházhoz és az érseki palotához kapcsolódó régészeti felügyeletet 2000 óta az érsekség megbízásából Daniela Marcu Istrate régész látta el. Az érsekséggel együttműködve a 2000–2009 között előkerült régészeti anyagból több kiállítást rendezett Gyulafehérváron, Budapesten és Esztergomban.
2011-ben a bukaresti kulturális minisztérium támogatta és figyelemmel kísérte azt a régészeti ásatást, amelynek során napvilágra kerültek a templomromok a jelenlegi székesegyház főhomlokzatától nyugati irány felé 24 méterre. Ezeket 2011-ben fedezték fel, a keresztény egység szimbólumává váltak. Ez Erdély legrégebbi temploma volt és a 10-11. században állt. 2020-ban a felszín alatt levő templommaradványokat A kategóriás régészeti műemlékké nyilvánította a minisztérium. Az akkor feltárt alapok felszíni megjelölése is megtörtént, ezt áldotta meg Kovács Gergely érsek a székesegyházban tartott ünnepséget követően. A régészeti feltárás során a 11–14. századra datálható több mint 400 sírhely került elő, így ezekről az elhunytakról is megemlékeztek.
A székesegyházban az ünnepség elején Kovács Gergely érsek beszédében hangsúlyozta: keresztényekként azt kell keresnünk, ami összeköt bennünket. Ezt szolgálja a mai esemény is. A keresztények egysége fontos és aktualitás, a nemrég végetért, a Vatikánban tartott szinóduson is megtapasztalta a főpásztor. A következő felszólaló, Ion Dumitrel megyei tanácselnök szintén a keresztény egységet hangsúlyozta. A Kultusz Államtitkárság részéről Ciprian Olinici államtitkár azt emelte ki, hogy a kereszténység építette a mai európai kultúrát.
Gabriel Pleșa, Gyulafehérvár polgármestere együttműködött az érsekséggel a székesegyház díszkivilágítási projektjében, elkötelezettsége a város történelmi és kulturális örökségének megőrzése és népszerűsítése iránt ismert. Beszédében a közös munkát emelte ki, és hogy együtt mindig felül tudunk kerekedni a kihívásokon. Matei Drîmbărean igazgató, a Kulturális Minisztérium Fehér megyei Igazgatóságának a vezetője évtizedek óta figyelemmel kíséri a műemlék épületeket, kiemelten a székesegyház és az érseki palota körüli felújítási munkálatokat.
Az ünnepségen szakmai bemutatót tartott Daniela Marcu Istrate régész. Részletesen beszámolt a kutatás menetéről, amely a vízelvezetési csatornák építése közben kezdődött, amikoris felfedezték a maradványokat, sírokat, sírmellékleteket. Dr. Kovács András művészettörténész, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem professzora, Gyulafehérvár történetének, építéstörténetének, különösen a székesegyház és püspöki / fejedelmi palota kiváló ismerője és kutatója, e témában számos tanulmány szerzője szintén szakmai szempontból méltatta a feltárást. Beszámolt ugyanakkor személyes élményeiről, főként a feltárást megelőző időszakról.
Az ünnepségen jelen volt Radu Roșu görögkatolikus esperes, Gudor Botond református esperes, Gerhard Wagner evangélikus lelkész, Jakubinyi György nyugalmazott érsek, valamint Kőrösi Viktor Dávid vezető konzul, a Teleki László Alapítvány képviseletében dr. Kollár Tibor, Fehér megye Tanácsa képviseletében Dan Mihai Popescu. Zenei szolgálatot látott el Schneider Arnold kántor, a papi szeminárium kórusa, valamint Szabó Rubin hegedűn, Jakabffy Edina brácsán és Jakabffy Kristóf csellón játszott.
Az érsekség nevében Veres Stelian gazdasági igazgató mondott köszönetet mindenkinek, aki részt vett az évek során a munkálatokban, a finanszírozásban, az előkészítésben. Akiket köszönet illet: Daniela Marcu Istrate régész és munkatársai, akik közül az ünnepi alkalmon jelen volt Gabriel Izdrăilă és Cristian Florescu; a régi templom régészeti feltárásának finanszírozásához jelentős mértékben hozzájárult a bukaresti Kultúra Minisztériuma, Kelemen Hunor miniszter és Hegedűs Csilla államtitkár, a magyar kormány és a budapesti Teleki László Alapítvány (Diószegi László és munkatársai); Jakubinyi György ny. érsek figyelemmel kísérte a régészeti eredményeket; Szász János korábbi gazdasági igazgató, aki 2007 és 2011. között megteremtette a régészeti felügyelet finanszírozási feltételeit; Márton Judit építőmérnök, az Építészeti és Egyházművészeti Iroda egykori vezetője, az érsekség egykori és jelenlegi munkatársai; Tövissi Zsolt építész, a felszíni megjelölés tervezője; az Egyházművészeti és Építészeti Bizottság tagjai, Oprea Ovidiu műszaki ellenőr; Hadnagy Csaba farkaslaki vállalkozó és csapata; Fehér megye Tanácsa; az érsekség munkatársai: Teleky Gábor mérnök, Hegedűs Enikő művészettörténész, Zsebe Márta, Vass Tímea, Dicu Adrian.
Imre Balázs
Fotó: Geréd Zsolt
