Leonardo da Vinci: Sziklás Madonna

0
49
Leonardo da Vinci: Sziklás Madonna (részlet)

Leonardo di ser Piero da Vinci, az itáliai reneszánsz egyik legkiemelkedőbb és legsikeresebb polihisztora 1452-ben született Toszkánában, egy jegyző és egy Caterina nevű szolgálólány törvénytelen gyermekeként. Az 1460-as években Firenzébe ment, ahol Verrocchio műhelyében tanult. Ez jelentette művészi pályafutásának kezdetét. Ezekben az években festette meg több olyan híres munkáját, amelyek máig a védjegyévé váltak, mint például a Mona Lisa és a Sziklás Madonna. 1513-ban költözött Rómába, ahol újabb lehetőségek nyíltak meg előtte. Leonardo vált a pápai udvar egyik legkedveltebb művészévé.

A következőkben az egyik legismertebb és legösszetettebb alkotását szeretnénk közelebb hozni az olvasókhoz, amely két változatban is fennmaradt. A festmény egy szokatlannak tűnő helyszínen, egy szabad térben, sziklák előtt ábrázolja Szűz Máriát, a gyermek Jézust, Keresztelő Szent Jánost és egy angyalt. A misztikus hangulatot sugárzó helyszín központi alakjaként Máriát ismerhetjük fel, aki finoman fogja a gyermek Jézus kezét, míg Keresztelő János imádattal fordul a felismert Messiás felé. A háromszöget lerajzoló kompozíció egyensúlyt és harmóniát képez az alakok között, ahogyan ez a reneszánsz művészetre jellemző. Leonardo ezen alkotásán tökéletesítette a levegőperspektívát, amelyet finom árnyalatokkal és színátmenetekkel hoz létre, különösen a háttérben megjelenő hegyeknél és vizeknél. A mélység érzete egy szinte természetfeletti, álomszerű világot teremt, amely a misztikumot hangsúlyozza. A festmény szimbolikáját tekintve fontos szerepet kap az angyal és Keresztelő János jelenléte, akik előrevetítik Jézus halálát és feltámadását is. Ugyanezt a szerepet tölti be a háttérben megjelenő szikla is, amely barlangra emlékeztet, ugyanakkor utal a születés-feltámadás ciklusára. Összeségében elmondhatjuk, hogy jelen esetben is Leonardónak egy olyan alkotásával találkozhatunk, ahol az ábrázolt témán túlmutatva a megváltás egészét, időtlenségét és örök jelenét mutatja be.

Portik Noémi, M. Klarissza nővér

Az írás megjelent a Vasárnap 2024/42-es számában.