A tudományos világ legszínvonalasabb díjának tartott Nobel-díj kitüntetettjeinek neveit október 7. és 14. között hirdették ki. A díjakat, amelyek mellé 11 millió svéd korona jár, a szokásoknak megfelelően az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át.
Orvosi-élettani Nobel-díj
Két amerikai tudós, Victor Ambros és Gary Ruvkun kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a mikro-RNS és a poszttranszkripciós génszabályozásban betöltött szerepe felfedezéséért – közölte a díjat odaítélő testület október 7-én, hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben. „Úttörő felfedezésük egy teljesen új génszabályozási elvet tárt fel, amelyről kiderült, hogy alapvető fontosságú a többsejtű élőlények, köztük az ember számára is” – indokolta a Nobel-díjat odaítélő testület a döntését.
A 71 éves Ambros a Harvard Egyetemen végezte a felfedezéssel kapcsolatos kutatásokat. Jelenleg a Massachusettsi Egyetem orvosi karának professzora. A 72 éves Ruvkun pedig kutatásait a Massachusettsi Általános Kórházban és a Harvard orvosi karán folytatta, amelynek genetikaprofesszora – mondta el Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság főtitkára.
A díjat odaítélő testület közleménye szerint „Victor Ambros és Gary Ruvkun arra voltak kíváncsiak, hogyan fejlődnek a különböző sejttípusok. Felfedezték a mikro-RNS-t, az apró RNS-molekulák egy új osztályát, amely döntő szerepet játszik a génszabályozásban. Ma már ismert, hogy az emberi genom több mint ezer mikro-RNS-t kódol. Meglepő felfedezésük a génszabályozás egy teljesen új dimenzióját tárta fel. A mikro-RNS-ek alapvetően fontosnak bizonyulnak az élőlények fejlődése és működése szempontjából.”
„A kromoszómáinkban tárolt információ testünk összes sejtjének használati utasításához hasonlítható. Minden sejt ugyanazokat a kromoszómákat, így pontosan ugyanazokat a géneket és utasításokat tartalmazza. Mégis a különböző sejttípusok, például az izom- és idegsejtek, nagyon eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. Hogyan jönnek létre ezek a különbségek? A válasz a génszabályozásban rejlik, amely lehetővé teszi, hogy minden sejt csak a megfelelő utasításokat válassza ki. Ez biztosítja, hogy minden sejttípusban csak a megfelelő génkészlet legyen aktív” – olvasható a Nobel-díj honlapján.
Tavaly az Egyesült Államokban élő és dolgozó Karikó Katalin és az amerikai Drew Weissman kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért.
Fizikai Nobel-díj
John J. Hopfield amerikai és Geoffrey E. Hinton brit-kanadai tudós kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia október 8-i, keddi stockholmi bejelentése szerint. A tudósok az elismerést azokért az alapvető felfedezéseikért és találmányaikért kapják, amelyek lehetővé teszik a mesterséges neurális hálózatokat használó gépi tanulást – olvasható a testület indoklásában. Mint az akadémia közleményében rámutatnak, a két díjazott a fizikában alkalmazott eszközöket használva fejlesztett ki olyan módszereket, amelyek a mai gépi tanulás alapjait adták.
„Amikor mesterséges intelligenciáról beszélünk, gyakran a mesterséges neurális hálózatokat használó gépi tanulást értjük alatta. Ezt a technológiát eredetileg az agy felépítése ihlette” – idézték fel, hozzátéve, hogy a két díjazott tudós a nyolcvanas évektől kezdve fundamentális szerepet játszott a mára hihetetlenül hatékonnyá vált mesterséges neuronhálók létrejöttében.
John Hopfield olyan hálózatot alkotott, amely képes volt mintázatok elraktározására és újraalkotására. A kutató által megalkotott hálózat a Hopfield-hálózat nevet kapta. Geoffrey Hinton a Hopfield-hálózatra építve alkotott egy újabb hálózatot. A Boltzmann-gép már képes volt jellemző mintázatokat felismerni a betáplált adatokban – ismertette kutatásaikat az akadémia.
„A díjazottak munkája már eddig is rengeteg haszonnal járt. A fizikában számos területen használjuk a mesterséges neurális hálózatokat, például új, különleges tulajdonságokkal rendelkező anyagok kifejlesztésében” – hangsúlyozta Ellen Moons, a fizikai Nobel-bizottság elnöke.
„Az emberek közös felelőssége, hogy ezt az új technológiát biztonságos és etikus módon, az emberiség legnagyobb hasznára alkalmazzuk” – tette hozzá Moons a mesterséges intelligencia gyors fejlődése miatti aggodalmakra utalva.
Tavaly Krausz Ferenc Németországban élő magyar születésű fizikus, Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia fizikus és Anne L’Huillier Svédországban dolgozó szintén francia fizikus kapta a fizikai Nobel-díjat az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért.
Kémiai Nobel-díj
David Baker, Demis Hassabis és John M. Jumper kapja fehérjékkel kapcsolatos kutatásaiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint. Az amerikai David Baker a számítógépes fehérjetervezésért kapja a díj egyik felét, és a másik felén osztozik a két Nagy-Britanniában dolgozó tudós, a brit Demis Hassabis és az amerikai John Jumper a fehérjeszerkezetek előrejelzéséért.
„David Bakernek sikerült az a szinte lehetetlen mutatvány, hogy teljesen újfajta fehérjéket építsen. Demis Hassabis és John Jumper pedig mesterségesintelligencia-modellt fejlesztett ki egy 50 éves probléma megoldására: a fehérjék összetett szerkezetének előrejelzésére” – hangsúlyozta a felfedezések jelentőségét a Svéd Tudományos Akadémia közleménye.
Az idén díjazott mindkét felfedezés hatalmas lehetőségeket nyit meg – emelte ki Heiner Linke, a díjat odaítélő kémiai Nobel-bizottság elnöke. „A fehérjék általában 20 különböző aminosavból állnak, amelyeket az élet építőköveinek nevezhetünk. 2003-ban David Bakernek sikerült ezeket az építőköveket felhasználnia egy új, semmilyen más fehérjéhez nem hasonlító fehérje megtervezéséhez. Azóta kutatócsoportja az egyik elképzelt fehérjealkotást a másik után hozta létre, köztük gyógyszerként, vakcinaként, nanoanyagként és apró érzékelőként felhasználható fehérjéket” – emelték ki az akadémia közleményében.
A második felfedezés a fehérjeszerkezetek előrejelzésével foglalkozik. „A fehérjékben az aminosavak hosszú szálakba rendeződnek, amelyek feltekeredve háromdimenziós szerkezetet alkotnak, amely kulcsfontosságú a fehérje működése szempontjából” – írták, hozzátéve, hogy a kutatók már a hetvenes évektől dolgoztak azon, hogy a fehérjék szerkezetét aminosav-szekvenciákból megjósolhassák, de csak négy éve sikerült ez az áttörés.
A közleményben felidézték, hogy Demis Hassabis és John Jumper 2020-ban mutatta be az AlphaFold2 mesterségesintelligencia-modellt, amelynek segítségével előre tudták jelezni a kutatók által addig azonosított mintegy 200 millió fehérje közül majdnem az összesnek a szerkezetét.
Irodalmi Nobel-díj
Han Kang dél-koreai írónőnek ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését. A díjat a szerzőnek „intenzív költői prózájáért” ítélték oda, amely „szembesít a történelmi traumákkal és rávilágít az emberi élet törékenységére” – hangsúlyozta a szerzőt bemutatva a Svéd Akadémia titkára.
Mats Malm elmondta, hogy a díj bejelentése előtt sikerült beszélnie Han Kanggal, aki „egy átlagos nap végén éppen a fiával vacsorázott” a telefonhíváskor. Az írónő azt mondta, hogy nagyon meglepte a hír, és nem számított rá, hogy elnyerheti a díjat.
Han Kang az első dél-koreai író és egyben az első ázsiai nő is, aki megkapja az irodalmi Nobel-díjat. „Han Kang írásaiban történelmi traumákkal és láthatatlan szabályrendszerekkel száll szembe, és minden egyes művében az emberi élet törékenységét tárja fel. Egyedülállóan tudatában van a test és a lélek, az élők és a holtak közötti összefüggéseknek, költői és kísérletező stílusában a kortárs próza megújítójává vált” – méltatta Anders Olsson, a díjat odaítélő Svéd Akadémia Nobel-bizottságának elnöke. Anna-Karin Palm, az irodalmi Nobel-bizottság tagja szerint Han „intenzív, lírai prózát ír, amely egyszerre gyengéd és brutális, valamint néha kissé szürrealista”.
A nemzetközi áttörést Növényevő című – magyarul is kiadott – könyve hozta meg számára, amely az első angol nyelven is megjelent regénye volt, és 2016-ban elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat. A háromrészes könyvben, amelyből 2009-ben Dél-Koreában film is készült, a főhős úgy dönt, hogy nem hajlandó betartani az étkezési normákat, és nem eszik többé húst, ami életére nézve súlyos következményekkel jár.
Kang az irodalom mellett más művészeti ágak iránt is érdeklődik. Quietly Sung Songs (Halkan énekelt dalok) című 2007-es esszékötetét egy CD-je követte tíz dallal, amelyeket ő komponált, írt és adott elő.
Nobel-békedíj
A Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás túlélőinek szervezete, a Nihon Hidankjo kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban Jorgen Watne Frydnes, a Norvég Nobel-bizottság elnöke. A bizottság a két nukleáris csapás túlélőinek alulról szerveződő szervezetének az atomfegyvermentes világért folytatott erőfeszítéseiért ítélte oda a kitüntetést, és azért, mert a túlélők – japánul hibakusák – tanúságtételükkel bizonyítják, hogy soha többé nem szabad bevetni nukleáris fegyvert.
Az 1945 augusztusában végrehajtott amerikai atomtámadásokra válaszul létrejött globális mozgalom tagjai fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris fegyverek használatának katasztrofális humanitárius következményeire. Fokozatosan kialakult egy erőteljes, „nukleáris tabu” néven ismertté vált nemzetközi norma, amely erkölcsileg elfogadhatatlannak bélyegzi a nukleáris fegyverek használatát. A hirosimai és nagaszaki atomcsapások túlélőinek tanúságtétele pedig e tágabb értelmezésben egyedülálló – mondta Frydnes.
A Nobel-bizottság indoklása szerint a hibakusák segítségével világszerte széleskörű és masszív ellenállás jött létre a nukleáris fegyverekkel szemben azáltal, hogy a túlélők személyes tapasztalataik alapján tájékoztató kampányokat indítottak és nyomatékosan felszólítottak e fegyverek elterjedése és használata ellen. „A hibakusák segítenek nekünk leírni a leírhatatlant, elgondolni az elképzelhetetlent, és valamiképpen felfogni a nukleáris fegyverek okozta felfoghatatlan fájdalmat és szenvedést” – fogalmazott az elnök.
Jorgen Watne Frydnes egyúttal felhívta a figyelmet arra „a biztató tényre”, hogy már csaknem 80 éve nem vetettek be nukleáris fegyvert háborúban, a Nihon Hidankjo és más túlélők rendkívüli erőfeszítései pedig nagyban hozzájárultak a nukleáris tabu megteremtéséhez. Ez a tabu azonban jelenleg veszélyben van, mivel a nukleáris hatalmak modernizálják és bővítik fegyverarzenáljukat, miközben új országok akarnak atomfegyverekhez jutni és a folyamatban lévő háborúkban nukleáris fegyverek bevetésére vonatkozó fenyegetések hangzanak el. Az emberi történelem e pillanatában érdemes emlékeztetni magunkat arra, hogy mik is a nukleáris fegyverek: a legpusztítóbb fegyverek, amelyeket a világ valaha is látott.
Közgazdasági Nobel-emlékdíj
Az intézmények kialakulásának és a jólétre gyakorolt hatásának tanulmányozásáért Daron Acemoglu, Simon Johnson és James Robinson kapta idén a közgazdaságtudományi Nobel-emlékdíjat a Svéd Tudományos Akadémiától, amely október 14-én, hétfőn jelentette be döntését Stockholmban.
Az akadémia indoklásában egyebek között az szerepelt, hogy a díjazottak innovatív kutatást végeztek azzal kapcsolatban, hogy mi befolyásolja hosszú távon az országok gazdasági jólétét. Innovatív kutatásuk betekintést ad az intézmények jólétre gyakorolt befolyására, amellyel bizonyítják, hogy a demokrácia és az inkluzív intézmények támogatása alapozza meg a gazdasági jólét felé vezető utat.
A közlemény szerint a közgazdasági tudományok idei díjazottjai a társadalmi intézmények fontosságát bizonyították be egy ország jóléte szempontjából. A gyenge jogállamisággal rendelkező társadalmak és a lakosságot kizsákmányoló intézmények nem generálnak növekedést vagy változást, hogy a dolgok jobbra forduljanak.
A díjazottak kutatása szerint amikor az európaiak gyarmatosították a Föld nagy részét, megváltoztak az intézmények ezekben a társadalmakban. Ez néha drámai volt, de nem mindenhol egyformán. Volt, ahol az volt a cél, hogy kizsákmányolják az őslakosságot, és erőforrásokat nyerjenek ki a gyarmatosítók javára. Más országokban a gyarmatosítók befogadó politikai és gazdasági rendszereket alakítottak ki az európai betelepülők javára.
A díjazottak kimutatták, hogy az országok jóléte közötti különbségek egyik magyarázata a gyarmatosítás idején bevezetett társadalmi intézmények. A befogadó intézményeket gyakran vezették be azokban az országokban, amelyek gyarmatosításukkor szegények voltak, ez pedig idővel általában jólétben élő lakosságot eredményezett. Ez egy fontos oka annak, hogy az egykor gazdag gyarmatok miért szegények, és fordítva.
MTI
