Az egyházi statisztikák évek óta mutatják, hogy a katolikus egyház fejlődik, virágzik Ázsiában, Afrikában, csökkenőben van Amerikában, Európa pedig egyértelműen elveszítette korábbi meghatározó szerepét. A számok világosan jelzik, amit az európai katolikusok nehezen értenek, nehezen fogadnak el. Ezért is egyre pesszimistább az európai keresztény beszédmód. A válságot mára tagadni nem tudjuk, és mivel mindez egy folyamat eredménye, a kiút sem egy-kettő születik. Siránkozással, önsajnálattal, áldozati pózban tetszelgéssel a magánéletben sem sokra mehetünk, a közösségi életben sokak közös cselekvése szükséges a változtatáshoz. Van-e, maradt-e elég életerő az európai katolikus közösségben, hogy megtalálja az útját? Van-e kellő bölcsesség és alázat bennünk, hogy tudomásul vegyük: világegyházban élünk, az egész részei vagyunk, sorsunk Isten kezében van, de a magunk hibáit nekünk kell kijavítani. Például visszatérni a mártírok vérén erősödött európai kereszténység gyökereihez…
Christoph Schönborn OP bíboros, bécsi érsek egy francia katolikus magazinnak adott interjúban nemrég azt mondta, hogy a növekvő szekularizációt és az iszlám térnyerését látva a történelmi keresztény nemzetek katolikusainak „a kegyelem munkájában kell bízniuk”, emlékezniük kell arra, hogy az egyház „az ember(i)ség szakértője”.
„Az egyház él és mindig is élni fog, bár más körülmények között. El kell fogadnunk Európa hanyatlását. Hajlamosak vagyunk a köldökünket bámulni egyházként is, de ami végbemegy, tagadhatatlan kontinentális mozgás” – mondta Schönborn a Famille Chrétienne-nek nyilatkozva.
„Európa lakossága 20 év múlva nem lesz ugyanaz, mint ma, és már most sem ugyanaz, mint 50 évvel ezelőtt. Ez elkerülhetetlen, mindenekelőtt az európai születésszám csökkenése miatt, de a bevándorlás és az iszlám növekvő jelenléte miatt is. Ez új kihívások elé állít minket, keresztényeket. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az Úr munkálkodik az egyházában! Gondoljunk csak arra, hogy idén 12 000 felnőtt és fiatal keresztelkedett meg Franciaországban.”
Az osztrák bíboros, aki közreműködött A Katolikus Egyház Katekizmusának elkészítésében, azt mondta, hogy az egyház európai befolyásának csökkenése ellenére meggyőződése, hogy az egyház „még nem lehelte ki a lelkét”.
„A szekularizáció ellenére a férfiak és nők nagy kérdései ugyanazok maradnak, mint korábban: születés, növekedés, oktatás, betegség, gazdasági gondok. A család, a házasság és a halál” – jegyezte meg Schönborn. „Sokat beszélnek a változásról, de túl kevés figyelmet fordítanak a társadalomban arra, ami állandó. Az egyháznak nem szabad elfelejtenie, hogy az ember(i)ség szakértője, ahogy VI. Pál mondta”.
A bíboros „abszurdnak” nevezte azt a gondolatot, hogy Franciaország és Európa az iszlám befolyása miatt „nem keresztény többé”, de határozottan hangsúlyozta azt is, hogy „a katolikusoknak vissza kell térniük az egyházhoz”.
„Ha a katolikusok elhagyták az egyházat, nem szabad meglepődnünk azon, hogy kisebbségben vannak” – folytatta, és „testvéri közeledésre” szólított fel az iszlámmal, Ferenc pápa szavait visszhangozva megjegyezte, hogy a keresztények „nem ragadnak fegyvert, hanem bíznak a kegyelem művében”.
„Mindkét vallásnak abszolút vonzereje van. A muszlimok számára Isten azt követeli, hogy az egész világot rendeljék alá neki és a Koránnak. Ami pedig Krisztust illeti, ő egyetemes küldetést bízott ránk: »Tegyetek tanítvánnyá minden népet«. Egyikük sem mondhat le tehát küldetéséről. De a keresztények cselekvési módja nem a Korán, hanem Krisztus követése életünk minden dimenziójában” – mondta.
A folyamatban lévő szinódusi folyamatról szólva – amelynek utolsó ülésére októberben kerül sor Rómában, és várhatóan zárójelentést készít a pápa jóváhagyásával – Schönborn azt mondta, hogy „a szinodalitás Ferenc pápa pontifikátusának központi eleme, de van folytonosság a korábbi szinódusokkal, amelyek a közösségről, a részvételről és a misszióról szóltak”.
„Lehet, hogy egyesek csalódottak, hogy a konkrét témák egy kicsit a levegőben lógnak, de mindenekelőtt ez egy az egyházon belüli »modus operandi«-ról szóló szinódus” – mondta Schönborn.
„Az én egyházmegyémben ezt a módszert a papokkal kis csoportokban kipróbáltuk. Mindenki egyetértett abban, hogy az eszmecsere még soha nem volt ilyen mély”.
A Fiducia Supplicansról, a Hitoktatási Dikasztérium által 2023 decemberében kiadott dokumentumról, amely engedélyezte az azonos nemű párok és más „rendhagyó helyzetekben” való emberek nem liturgikus megáldását, Schönborn azt mondta, hogy szerinte a dokumentum „zavart” mutat az egyház részéről. A bíboros korábban, 2021-ben bírálta, hogy a Vatikán elutasította az azonos nemű párok megáldását, mondván, hogy a dokumentumot „egyértelmű kommunikációs hiba” jellemzi.
„Úgy éltem meg, ahogy én megélem a dolgokat – konkrétan” – mondta a bíboros. „Ha barátok azt mondják nekem: »A fiunk most jelentette be nekünk, hogy homoszexuális, és hogy talált egy partnert«, akkor megkérdezem tőlük: Ő még mindig az önök fia? Legtöbbször a válasz természetesen jön. Úgy vélem, hogy a két egymást követő római dokumentummal [a 2021-es Responsum ad Dubium és a Fiducia Supplicans] az egyház megmutatta saját megdöbbenését ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Ezek a szövegek az én szememben ingatagok. Olyan kérdéssel állunk szemben, amelyre nem lehet helyes választ adni”.
„Az út, amelyet Ferenc pápa javasol nekünk, a megkülönböztetés útja, próbáljuk meglátni, mit mutat nekünk az Úr” – folytatta. „Egyébként a német [zsinati út] szerencsétlensége az, hogy éles, egyértelmű válaszokat akar adni. Az egyértelműség pedig nem működik a konkrét életben”.
Arra a kérdésre, hogy Ferenc pápa a 2021-es Traditionis Custodes dokumentum révén korlátozza a hagyományos latin misét, Schönborn annak a reményének adott hangot, hogy az „új generáció” „könnyen” áttérhet a hagyományos latin miséről a modern mozgalmakra és „imacsoportokra”, mint amilyen például az Emmanuel Közösség.
Az osztrák prelátus hozzátette: „Fogadjuk el, hogy Ferenc pápának megvannak az okai arra, hogy újra bezárja az ajtókat, legalábbis részben, ahogyan azt is elfogadtuk, hogy XVI. Benedeknek megvoltak az okai arra, hogy kinyissa azokat. Bízzunk abban, hogy az Úr vezeti az egyházat.”
Schönbornt végül megkérdezték, hogy a decemberben 88 éves Ferenc után következő pápának milyen „profillal” kellene rendelkeznie.
„Azon a napon a Szentlélek fogja vezetni az egyházat. Nem kell aggódnunk. Ha afrikai lesz, akkor afrikai lesz. Lehet, hogy egy ázsiai vagy a régi Európából származó ember lesz. De a legfontosabb, hogy elhiggye, hogy Krisztus szolgája, és hogy szeresse az egyházat. Így fog az egyház előrehaladni” – mondta Schönborn bíboros.
Forrás: Jonah Mckeown, Catholic News Agency (fordította: Bodó Márta)
Az írás megjelenik a Vasárnap 2024/40-es számában a Fókusz-összeállítás részeként.
