Bibliás tábor zajlott idén két alkalommal az ivói Kolping-táborban. A táborok szervezői a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-plébánia és a marosludasi plébánia.
Először június 24. és 28. között Portik -Hegyi Kelemen marosludasi plébános vezetésével 63, 8 és 13 év közötti marosludasi és gyergyói gyerek, 13 középiskolás fiatal és hat felnőtt vett részt a foglalkozásokon, másodjára július 4. és 7. között Fülöp Zsombor gyergyószentmiklósi segédlelkész vezetésével 51 gyergyói gyerek, 19 ifis fiatal és három pedagógus (Csergő Csilla, Tusa Mária és Páll Ildikó) részvételével zajlott a tábori élet.
A résztvevő gyerekeket mindkét táborban hat kiscsoportba sorolták be, vegyes életkorúakat, az ifis fiatalok voltak a csoportvezetők, segítők. Már az első nap tudomást szerzett mindenki a csoport feladatairól: étkezések előtti és utáni feladatok (teremrendezés, asztalterítés, felszolgálás, takarítás), reggeli és esti imák, szentmisék, szentségimádás előkészítése, fürdők, termek, udvar rendbentartása stb.
A tábor területén hét házban, valamint a táborhoz tartozó közeli épületben voltak a szálláshelyek, három kisház már saját fürdővel is rendelkezésre állt.
A napi program hasonló volt mindkét táborban, reggeli torna, reggeli, témabemutatás, csoportbeszélgetés, kézműves foglalkozás, közben szünetek, tízórai, két nap szentmise, ebéd, ebéd után nagyobb szünet. A délutáni foglalkozások: csapatjátékok vagy kirándulás a közeli erdőbe, vacsora után további játékok, esti ima vagy szentségimádás zárta a napot. Utolsó előtti nap a színes est keretében minden csoport egy bibliai történetet mutatott be, de egyéni énekes, táncos bemutatóval is szórakoztatták társaikat. Ezt az estét tábortűz zárta, amely körül a tábor apraja- nagyja összegyűlt.
Az utolsó nap kiértékelő foglalkozással zárult, amely alatt csoportbeszélgetés zajlott és plakátokon örökítették meg élményeiket. A záró szentmisére második alkalommal hivatalosak voltak a gyergyói családtagok, szülők, a plakátok bemutatóját is megnézhették és a közös szentmise hálaadó hangulatával zárultak táborok.
A KOEN Alapítvány által összeállított tematikát az Éld át! mottó és a Legyetek az igének cselekvői, ne csupán megtartói központi aranymondás köré alakították a szervezők. Az egész tábor célja, mint mindig, az, hogy tudatosítsák és megéljék a résztvevők konkrétan az evangélium üzeneteit.
Egy nagyon érdekes, fiatalok, gyerekek körében népszerű kerettörténetben Tina, egy fiatal lány Jeruzsálem utcáin járva és onnan beszámolóit közvetítve követői számát szeretné alaposan megnövelni. Meglepő módon egy VR-túrát fedez fel, ehhez egy helyi árus kész segítséget nyújtani VR-szemüveggel, térképpel azzal a feltétellel, hogy a telefont letétbe helyezi a lány. Döntését követői segítségével hozza meg, belevág a kalandba.
1.nap: Tina az Aranykapuhoz ér, és szemüvege segítségével a virágvasárnapi tömegben találja magát. Meglátja a Mestert, aki alázattal szamárháton vonul be a hozsannázó tömeg között a nagy városba. Hallhatja a farizeusok vélekedéseit is, akik hevesen tiltakoznak a názáreti Messiás ellen. A bibliai történet magyarázatában előtérbe kerülnek a Jézus befogadása körüli különféle magatartások, mindannak tudatosítása, hogy az Úr Jézusnak, a jó Istennek minden teremtett gyermekére szüksége van, hogy másokhoz eljuttassa üzenetét. A nap evangéliumi üzenete: Az Úrnak szüksége van rád!
A csoportbeszélgetésben konkrétan megfogalmazták, mikor lépett be saját életünkbe Jézus, mely szentségek felvételével és mit tehetnek azért, hogy örömet szerezzenek neki, kihangsúlyozva a mások befogadását. A felelős csoport több kérő imát is megfogalmazott. A kézműves foglalkozáson elkészült pálmaágakat és faágakat majd a szentmisében vitték magukkal a gyerekek az oltár köré.
Természetesen énektanulás is színesebbé tette a foglalkozásokat, fő énekként a Jézus mondja, kövess engem című. A szentmise után a vacsorán már gyakorolhatták az egymásra figyelést a résztvevők.
2.nap a Juh-kapunál levő Betesda tavát kell megkeresse Tina, mellé szegődik egy segítő is, Eszter, aki az előző nap élményeiről érdeklődik. Tina nem érti a Messiás körüli rajongást, a királynak kijáró tiszteletet, hisz milyen király lehetne az, aki egy szamár hátán vonult be a nagy városba. Eszter felvilágosítja a zsidó nép évezredes próféciáiról, a Messiás hatalmáról, majd elvezeti a Betesda tavához, ahol VR-szemüvegével tanúja lehet a 38 éve béna ember meggyógyításának. Elgondolkodtató Jézus kérdése: akarsz-e meggyógyulni? Majd a béna engedelmessége, hogy vegye fel ágyát és menjen haza, bár zsidó ember létére tudnia kellett, hogy szombatnapon nem cipelhet semmilyen tárgyat, az ágyát sem. A farizeusokat, majd a tanító ismertette a történet magyarázatánál: ismerték a zsidó törvényeket, alaposan betartották, ezért az emberektől tiszteletet vártak el, Istentől pedig jutalmat. Jézus a szeretetről, az Isten irgalmáról tanított, a szenvedő, kitaszított emberekhez lehajolt, őket szolgálta.
A nap aranymondása: Tegyétek meg, amit Jézus mond! A csoportbeszélgetés alatt azt boncolgatták, hogyan érezhette magát Jézus közöttük az eltelt napon, a hálóban, szoktak-e kiközösíteni gyerekeket, figyeltek-e magányos társaikra, hogyan tudnának segíteni az ilyen személynek. A kézműves foglalkozás alatt saját bábujukra felírták azokat a bajaikat, problémáikat, amelyekből Jézus segítségével szabadulni szeretnének és elhelyezték a csoport tavában.
3.nap: a kafarnaumi százados hitét ismerheti meg Tina, aki épp Jeruzsálemben tartózkodik és néhány leprás kitoloncolására szólítják fel őket a farizeusok. Közben a Jézus érkezésének híre is elterjed, és maga a római százados is szeretne újra találkozni vele, hisz Kafarnaumban nemrég meggyógyította legkedvesebb szolgáját. Mindezt nagy tisztelettel mondta el katonájának a százados, aki elég lenézően nyilatkozott a leigázott zsidó népről. A százados ezzel szemben végtelen hálával emlékezett vissza Jézusra, aki még arra is kész volt, hogy egy pogány házába betérjen, aki kérésével hozzá fordult. A magyarázatban a százados alázata, hite még jobban előtérbe került, azt is megtudhatták a gyerekek, hogy még zsinagógát(imaházat) is építtetett a zsidó emberek számára, melynek romjai ma is láthatóak. A másokért való közbenjárás, a közbenjáró, kérő imádságok fontosságára is kitért a tanítás. A nap aranymondása is a százados szavaiból fakadt: Uram, nem vagyok méltó, hogy házamba jöjj csak egy szót szólj és meggyógyulok.
A csoportbeszélgetés során tudatosítottak testi-lelki bajokat, megvizsgálták, hogy kit tudnának megdicsérni és kiért tudnának imádkozni. A fiúk kard készítésével, a lányok karkötő fűzésével szorgoskodtak ezután.
4.nap: a pünkösdi esemény színterére kalauzolta Tinát a térkép, Eszterrel együtt megtalálták azt a termet, amelyben szélzúgás és lángnyelvek alakjában a jelenlevőkre leszállt a Szentlélek. Péter és János lelkesen mesélték, hogy szomorúságuk hogyan változott örömmé a Lélek által és milyen nagy késztetést éreztek arra, hogy mindenkinek elmondják az örömhírt. Közben Tina is egy érintést érzett és biztos volt benne, hogy maga Jézus érintette meg őt is. Kihelyeztek egy plakátot a távolodó Jézusról és Tina ujjongva mondta, hogy eddig arra figyelt, hogy hány követője van neki, de most elhatározta, hogy Jézust fogja követni, hisz egyedül ennek van értelme. Az árustól visszavéve telefonját rögtön el is mondta követőinek a nagy hírt. A gyerekek felhívást kaptak arra, hogy aki követni akarja Jézust, ragasszon döntése jeléül egy szivecskét a plakátra. A nap aranymondása, üzenete: Mindnyájan együtt voltak, elteltek Szentlélekkel és hirdették Isten csodás tetteit.
A csoportbeszélgetésben a Szentlélek ajándékait vizsgálták, felidéztek olyan eseteket, amikor hallgattak a Lélek sugallataira. A kézműveskedés alatt a Lélek gyümölcseit ábrázoló fát készítették el, minden gyümölcsre felírva annak tartalmát: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.
A kiértékelő plakátok gazdagon ábrázolták a táborban szerzett élményeket, a csoportok tevékenységeit pontozva elég szoros eredmények alakultak, de egyéni dicséretek is elhangzottak olyan gyerekek részére, akik felszólítás nélkül meglátták a szolgálat lehetőségét, vagy betartották a pontosságot fáradságuk ellenére is, vagy épp szomorkodó társaikra figyeltek. Jó volt látni, hogy a hallott ige hogyan válik tettekké a mindennapokban.
Páll Ildikó
