Jakab Antal püspök nyomában jártak

Jakab Antal hitvalló gyulafehérvári püspök börtönből való szabadulásának hatvanadik évfordulója alkalmából Gyergyó-medencei diákok, hitoktatók és lelkipásztorok ötven fős csoportja végiglátogatta mindazokat a környékbeli helyszíneket, amelyek a sokat szenvedett és maga után jelentős életművet hagyott főpásztor életében meghatározóak voltak.

A zarándokcsoport a felkeresett települések mindegyikén – Kilyénfalván, Ditróban és Gyergyószentmiklóson – megismerkedett a püspök életútját idéző emlékjelekkel, a nevét viselő intézményekkel és mindhárom helyszínen a kegyelet koszorúival is kifejezte a nagy előd emléke iránti tiszteletét. A közös imával, énekkel, előadásokkal és kulturális műsorszámokkal kísért programot Kolumbán Csilla tekerőpataki tanár a budapesti Keresztény Jövőnkért Alapítvánnyal közösen szervezte és mások mellett a Barankovics István Alapítvány támogatta.

Jakab Antal gyulafehérvári teológiai tanárt, vicerektort és titkos ordináriust koholt vádak alapján 1951. augusztus 24-én tartóztatta le és hurcolta el a kommunista államhatalom. Az egyházmegye későbbi püspöke 42 éves korától 55 éves koráig raboskodott Románia megsemmisítő börtöneiben. Az igazságtalan és kíméletlen fogságból 12 év, 7 hónap és 23 nap elteltével, az 1964-es általános amnesztia következtében 1964. április 16-án szabadult. A szabadulás 60. évfordulója évében a hitvalló főpásztor emlékét ápolók közössége több programelemmel is emlékeztet Jakab Antal (1909–1993) életútjára.

Az emlékzarándoklat keretében június 12-én egy ötven fős, diákokból, papokból és hitoktatókból álló csoport végiglátogatta mindazokat a gyergyói-medencei helyszíneket, amelyek a boldog emlékű püspök életében meghatározóak voltak. Érkeztek résztvevők Maroshévízről, Gyergyóremetéről, Ditróból, Gyergyószárhegyről, Gyergyószentmiklósról, Vaslábról, Tekerőpatakról, Kilyénfalváról, Gyergyóújfaluból, Gyergyócsomafalváról. A három-négy fős diákcsoportokat hitoktatók vagy lelkipásztorok kísérték, a gyergyószentmiklósiak Fülöp Zsombor káplán, a remeteiek Albert István Csaba segédlelkész, a maroshévíziek László Áron plébános vezetésével érkeztek.

Az első állomás a püspök szülőfaluja, Kilyénfalva volt, a zarándokokat Ilyés K. Imre helyi plébános fogadta. Köszöntőszavai után elimádkozták az Úrangyala imádságot, majd megtekintették az oldalhajóban lévő emléktáblát („A falu szülöttjét Dr. Jakab Antal pp. prelátust püspökké szentelte a Sz. Péter bazilikában 1972. febr. 13-án VI. Pál pápa”), atemplomkertben Ambrus Levente kántor vezetésével elénekelték az ősi székely himnuszt, az Ó én édes jó Istenem kezdetű éneket, majd megkoszorúzták a püspök mellszobrát.

A valahai szülői ház helyén emelt új építmény falán emléktábla tájékoztatja az arra járókat, hogy „Itt született 1909. március 13-án dr. Jakab Antal gyulafehérvári megyéspüspök”. A csoport tagjai röviden elidőztek a ház előtt és közben meghallgatták a Kolumbán Csilla tanárnő által felidézett történeteket a püspök gyermekkorából. Az ikerházban jelenleg is Jakab Antal püspök közeli rokonai laknak: a bal oldali részben a három évvel ezelőtt elhunyt, a püspök nevével megegyező nevű unokaöcs, Jakab Antal özvegye, Jakab Erzsébet és az ő fia, Jakab Antal Szilárd, a jobb oldali részben pedig az idősebb unokaöcs, előbbi testvére, Jakab László és felesége, Anna.

Ditróban Baróti László Sándor helyi plébános fogadta a csoportot, bemutatta nekik a katedrális méretű istenházát, majd személyes emlékeket is beleszőve szólt Jakab Antal és Márton Áron püspökökről, lévén, hogy káplánokként mindketten itt, Ditróban kezdték papi szolgálatukat. Ditróból Gyergyószentmiklósra vezetett a csoport útja, ahonnan visszatértek Kilyénfalvára.

„Aki egy népnek hitet ad, gyökeret ver számára, amely mélyen hatol a földbe, és megsegíti őt tettekre” – mondta egyik szentbeszédében Jakab Antal. Egy másikban pedig így fogalmazott: „A gyermek felé csak egyetlen gesztus a legszebb, az ölelés, és aki ezt teszi, annak szívébe a legnemesebb öröm csörgedez vissza.”

Varga Gabriella

Képek: Sólyom Csilla

A teljes beszámoló ITT olvasható.