Hálaadó szentmisével emlékeztek meg Gyulafehérváron az öt évvel ezelőtti pápalátogatásról

0
420
Fotók: Kováts Álmos Botond/SIS

Ferenc pápa 2019. május 31. és június 2. közötti apostoli látogatást tett Romániában. A szentatya 2019. június 1-jén Csíksomlyóra is ellátogatott, ahol szentmisét mutatott be a Hármashalom-oltárnál. 2024. június 1-jén, szombaton, a szentatya csíksomlyói látogatásának ötödik évfordulóján megemlékező és hálaadó szentmisét tartottak a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban, amelynek főcelebránsa Jakubinyi György Miklós nyugalmazott érsek volt, koncelebrált Tamás József nyugalmazott segédpüspök, a központi papság, a nagy- és kisszemináriumi elöljárói, valamint a főegyházmegye több helyéről érkezett plébános.

A nyugalmazott főpásztor a szentmise elején említésre méltatta, hogy 1999. májusában, amikor Szent II. János Pál pápa látogatott Romániába mint az első ortodox többségű kelet-európai államba, akkor az államhatalmi nyomás miatt a szentatyának nem volt lehetősége Erdélybe látogatni, ahol a romániai katolikusok – görög- és római katolikus – nagy többsége él. A nyugalmazott érsek kiemelte, hogy a szentatya akkor már ígéretet tett, hogy amennyiben újra Romániába látogat, felkeresi erdélyi híveit is. „Szent II. János Pál pápa ökumenikus szempontból elfogadta az apostoli látogatás feltételeit, de – mint mondta – ha még egyszer eljön, akkor feltétlenül ellátogat Erdélybe. Az ígéretét nem tudta teljesíteni, csak 20 év után, 2019-ben Ferenc szentatya teljesítette elődje ígéretét, amikor ellátogatott Csíksomlyóra 2019. június 1-jén” – tette hozzá a nyugalmazott érsek.

A főpásztor homíliájának kezdetén a pápaság, valamint a pápai primátus biblikus gyökereihez nyúlt vissza, ismertetve Péter apostol elsőségét, kiindulva az apostol Fülöp Cezáreájában tett hitmegvallásából (ld. Mt 16,13–20), folytatva Péter apostol háromszori nagycsütörtök éjszakai tagadásával (ld. Mt 26,69–75; Mk 14,66–72; Lk 22,54–62; Jn 18,15–18.25–27) eljutva egészen a feltámadt Krisztussal való találkozás fényében történő háromszori szeretetmegvallással (Jn 21,15–19), amikor Jézus Krisztus Péterre bízta nyájának legeltetését e szavakkal: „Legeltesd juhaimat!”

A nyugalmazott főpásztor hangsúlyozta, hogy Jézus nemcsak a nyáj legeltetését bízta Péter apostolra, hanem kijelölte számára azt a feladatot is, hogy „megerősíti a testvéreit. Ebben benne van a pápaság alapítása, hogy a szentatya, aki az egyháznak a látható feje, és akinek közvetlen joghatósága van az egész egyház fölött, rendelkezik azzal a feladattal, hogy őrizze a hitet, és amikor hit és erkölcs dolgában mint legfőbb tanító, ex cathedra beszél, vagyis dogmát hirdet, abban a Szentlélek vezetése alatt csalatkozhatatlan.” Majd hozzátette: „Ugyanakkor feladata Péternek és utódainak, hogy megerősítse testvéreit, hiszen kezdve Szent VI. Pál pápától – a zsinati pápák mind –, de főképpen most Ferenc szentatya minden országot meglátogat és mindenütt megerősíti testvéreit. Ferenc pápa, amikor öt évvel ezelőtt ellátogatott Csíksomlyóra, ezt a pápai feladatát teljesítette, hogy eljött hozzánk, hogy megerősítsen minket, és ott a csíksomlyói Szűzanya lábainál tanítson bennünket, és hogy felhívja a figyelmünket, hogy mit kell tennünk.” A nyugalmazott főpásztor rámutatott, hogy Ferenc pápa csíksomlyói látogatásának az üzenete, mondhatni lényege nem más, mint „a keresztény katolikus hit és a Mária iránti tisztelet megerősítése”.

György nyugalmazott érsek befejezésül egy személyes élményt is megosztott. Mint ismeretes, a szentatya négy romániai helyszínt keresett fel, amelyek között helikopterrel közlekedett az idő rövidsége miatt. Június 1-jén, amikor Csíksomlyóra érkezett, „olyan vihar volt, hogy kénytelen volt Marosvásárhelytől Csíksomlyóig autóval utazni. De utána még pápai audienciákon és újságokban is emlegette, hogy – amikor Csíksomlyóra jött, és végigutazott a főegyházmegyén és Székelyföldön – ilyen szép vidéken még nem járt sosem. A szentatya látta Erdélyországunkat és szép tájait, amelyekhez hasonlót elmondása szerint még sosem látott.” Majd a nyugalmazott érsek hozzátette: „Az ebédet követően – miközben az autóban utaztunk – megkért, hogy meséljek arról, hogyan éltünk mi a kommunista időben. Én akkor őszintén elmondtam neki, hogy kettős kisebbségben éltünk: vallási és nemzeti kisebbségben. (…) Hozzájárult a kisebbségi léthez a kommunista elnyomás, a Securitate közbelépése, kihallgatások, házkutatások, megfélemlítések, a papnevelő intézetben a numerus clausus… Amikor mindezeket elmondtam, akkor a szentatya azt mondta: »Na látod fiam, mi ott Argentínában tudtuk azt, hogy ti ott a kommunista országokban nagyon nehéz helyzetben vagytok, de ilyen részleteket még nem hallottam«, majd nagyon köszönte, hogy beszámoltam neki.” Az emeritus érsek továbbá kiemelte, hogy Balázsfalván, amikor a püspöki konferenciától búcsúzott Ferenc pápa, akkor megjegyezte: „Köszönöm, hogy tegnap mennyi mindenre oktatott engem!”

„Ferenc szentatya szívén hordozza az egész világegyházat. De külön most már ott van a szívében Csíksomlyó, és vele együtt mi is. Azok, amiket a világsajtóban lehet olvasni, hogy a szentatyára ráfognak minden dolgot és félreértelmezik szavait, ne ijedjetek meg! A szentatya mindig az igaz katolikus keresztény hitet hirdeti, és a katolikus egyház katekizmusára hivatkozik. Amikor pedig lelkipásztori megoldásokat javasol, azokat mindig a helyi püspök belátása szerint alkalmazza, és ezen javaslatok sosem érintik a hitletéteményt; az egyház szinodálissá tétele nem átalakítást jelent, nem az egyház megváltoztatását fejezi ki, hiszen az ősegyház is szinodális volt” – fejezte be ünnepi homíliáját Jakubinyi György Miklós nyugalmazott gyulafehérvári érsek.

Forrás: Seminarium Incarnatæ Sapientiæ