Május 9-én, csütörtökön délután fél hatkor Urunk mennybemenetele ünnepe alkalmából a szentatya a Szent Péter-bazilikában vesperást vezetett, amelyen átadta az öt kontinens képviselőinek a Spes non confundit (A remény nem csal meg) kezdetű bullát, amellyel meghirdette a 2025-ös szent évet, mely idén december 24-én, a vatikáni bazilika szent kapujának megnyitásával veszi kezdetét.
Spes non confundit, azaz A remény nem csal meg – ezzel kezdődik a 2025-ös szent évet meghirdető, 25 pontból álló bulla, amelyet május 9-én Ferenc pápa az öt kontinens egyháza képviselőinek nyújtott át, és amely kéréseket, javaslatokat, felhívásokat tartalmaz a börtönökben fogva tartottak, betegek, idősek, szegények, fiatalok érdekében, valamint bejelenti az újdonságokat, amelyeket a „Remény zarándokai” mottójú szent év hoz majd.
Ferenc pápa a dokumentumban a szegény országok adósságainak eltörlését kéri, felszólal a születések számának növelése érdekében, a migránsok befogadásáért, valamint a teremtett világ tiszteletben tartásáért. Egy alap létrehozását sürgeti az éhezés felszámolására a fegyverkezésre szánt pénzekből, valamint diplomáciai erőfeszítést a tartós béke megteremtéséért.
Ferenc pápa a 2025-ös szent év gyümölcseként a remény ajándékáért fohászkodik a fegyverek, a halál, a pusztítás, a felebaráttal szembeni gyűlölet, az éhezés, az ökológiai adósság, az alacsony születésszám által felkavart világunk számára. A szentatya vágya, hogy a remény balzsama gyógyítsa az emberiség sebeit, melyet az erőszak kegyetlensége sújt és a rohamosan növekvő szegénység lehetetlenít el.
A bulla két fontos évfordulóra emlékeztet: 2033-ban ünnepeljük a megváltás kétezredik évfordulóját, illetve azt, hogy 1700 éve tartották az első nagy ökumenikus zsinatot Niceában, mely többek között a húsvét dátumának meghatározásával foglalkozott. Az eltérő álláspontok máig megakadályozzák, hogy a keleti kereszténységgel ugyanazon a napon ünnepeljük a hit alapító eseményét – húzza alá a pápa, kiemelve, éppen a 2025-ös évben – gondviselésszerű egybeesés miatt – ez megvalósul. „Legyen ez felhívás Kelet és Nyugat minden kereszténye számára ahhoz, hogy megtegyék a döntő lépést az egység felé a húsvét közös dátuma kapcsán” – áll a dokumentumban.
A bulla rendelkezik a pápai bazilikák szent kapuinak megnyitásáról is. Ennek értelmében a pápa 2024. december 24-én megnyitja a Szent Péter-bazilika szent kapuját, rá következő vasárnap, december 29-én a Lateráni Szent János-székesegyházét; 2025. január elsején pedig a Santa Maria Maggiore-bazilika, majd január 5-én a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika szent kapuja következik. A szent év végén az utóbbi három bazilika szent kapuja december 28-ig bezárul. A szent év hivatalosan 2026. január 6-án, a Szent Péter-bazilika szent kapujának bezárásával ér véget.
Ferenc pápa annak a kívánságának is hangot ad, hogy az újra a háború tragédiáját élő világ számára a szent év első reményteli jele legyen a béke. „Elfeledve a múlt drámáit az emberiség új és nehéz próbatételnek van kitéve, mely sok népet az erőszak brutalitásával nyom el. Mit nem szenvedtek még el ezek a népek? Hogyan lehetséges, hogy elkeseredett segélykiáltásuk nem ösztönzi a nemzetek vezetőit arra, hogy véget akarjanak vetni a túl sok regionális konfliktusnak, tudatában azoknak a következményeknek, mellyel azok világszinten járhatnak? Túl nagy dolog arról álmodni, hogy elhallgassanak a fegyverek, és ne hozzanak többé pusztítást és halált?” – teszi fel a kérdéseket a pápa.
A szentatya aggodalmát fejezi ki a születésszám csökkenése miatt is, mely számos országban megmutatkozik különböző okokból (felgyorsult életritmus, félelem a jövőtől, olyan társadalmi modellek, amelyekben a kapcsolatok helyett a haszon keresése dominál). A pápa meggyőző támogatást sürget a hívők és a civil társadalom részéről a fiatalok gyermekvállalási kedvének segítésére, hogy „a jövőt sok-sok gyermek mosolya vidítsa föl, akik betöltik az immár túl sok üres bölcsőt”.
Ferenc pápa továbbá arra buzdít a szent évet meghirdető bullájában, hogy a fogvatartottak is kézzelfogható jeleket kapjanak a reményre. A kormányoknak az amnesztiát vagy a büntetések elengedését javasolja, valamint a közösségbe való visszailleszkedés folyamatainak elősegítését. Főként pedig azt kéri a szentatya, hogy biztosítsanak méltó körülményeket a börtönökben fogva tartottak számára, tartsák tiszteletben emberi jogaikat, és töröljék el a halálbüntetést. Hogy közelségének konkrét jelét is adja, Ferenc pápa egy börtönben személyesen fog megnyitni egy szent kaput.
A remény jeleit tapasztalják meg a betegek is otthonaikban vagy a kórházakban. „Gondozásuk himnusz az emberi méltósághoz” – fogalmaz a pápa.
De reményre van szükségük a fiataloknak is, akik álmai sokszor összetörnek. „A kábítószerek adta illúziók, a törvényszegés kockázata, az illékony dolgok keresése másokhoz viszonyítva bennük még nagyobb zűrzavart keltenek, elrejtve előlük az élet szépségét és értelmét, sötét szakadékokba taszítva és önpusztító gesztusokra sarkallva őket. „Nem okozhatunk nekik csalódást” – figyelmeztet Ferenc pápa.
A szent évet meghirdető bullájában az egyházfő kitér a migránsokra is: várakozásaik ne hiúsuljanak meg az előítéletek és a bezárkózás miatt. „A sok száműzöttnek, menekültnek, akik a nemzetközi események visszásságai miatt kénytelenek menekülni, hogy elkerüljék a háborúkat, az erőszakot és a diszkriminációt, garantálják a biztonságot, a munkához és az oktatáshoz való hozzáférést, mely eszközök szükségesek ahhoz, hogy beilleszkedjenek az új társadalmi közegbe.”
A pápa nem feledkezik el a sok idős emberről sem, akik megtapasztalják a magányt és az elhagyatottságot. És nem feledkezik meg a szegények milliárdjairól sem, akiknek nincs miből megélniük, és szenvednek a kirekesztéstől és mások közönyétől. A szentatya botrányosnak tartja, hogy a világ lakosságának nagy részét a szegények teszik ki, miközben óriási erőforrások vannak, ám ezek jelentős részét a fegyverkezésre fordítják. Nagylelkűségre szólítja a gazdagokat, és újból felhívást intéz egy világalap létrehozására a katonai kiadások összegéből, hogy végre felszámolják az éhezést. A jómódúbb nemzetekhez fordulva pedig azt kéri, hogy engedjék el azoknak az országoknak az adósságait, amelyek azokat soha nem tudnák visszafizetni. „Ez igazságosság kérdése, amelyet ma az egyenlőtlenség új formája súlyosbít, vagyis az ökológiai adósság, főként Észak és Dél között” – mutat rá szentévi bullájában Ferenc pápa.
Ferenc pápa arra is felszólít, hogy tekintsünk azon vértanúk tanúságtételére is, akik különböző keresztény hagyományokhoz tartoznak. „A szent év idején ne maradjon el az ökumenikus ünneplés” – kéri.
Ferenc pápa a dokumentumban szól még a bűnbánat szentségéről, és bejelenti, hogy folytatódik az irgalmasság misszionáriusainak szolgálata, amit a rendkívüli szent év idején hívott életre. A püspököktől azt kéri, hogy olyan helyekre küldjék őket, ahol a remény keményen próbára van téve, vagy ahol a személyi méltóságot lábbal tiporják.
A pápa külön kéréssel fordul a keleti egyházak híveihez, akik oly sokat szenvednek, gyakran életük áldozatával azért, mert hűségesek maradtak Krisztushoz és az Egyházhoz. „Ezek a testvéreink érezzék különösen otthon magukat itt, Rómában, mely számukra is Édesanya.” A szentatya gondol azokra az ortodox testvérekre is, akik a Via Crucis zarándoklatát élik, mert kénytelenek elhagyni szülőföldjüket az erőszak és a bizonytalanság miatt.
Végezetül a szentatya arra biztatja az örök városba érkező zarándokokat, hogy imádkozzanak a Mária-kegyhelyeken a Szűzanya oltalmáért fohászkodva, így megtapasztalhatják a leggondosabb anyai szeretetet, aki soha nem hagyja el gyermekeit.
Salvatore Cernuzio / Gedő Ágnes – Vatikáni Rádió; Magyar Kurír
Fotó: Vatican News
