Madéfalván a Siculicidium 260. évfordulójára püspöki szentmise keretében emlékeztek január 7-én. Csúcs Mária képriportja
A madéfalvi vérengzés, más néven a madéfalvi veszedelem (latinul siculicidium, székelygyilkosság) a székelyek egy csoportja ellen elkövetett tömeggyilkosság volt 1764-ben. Mária Terézia császárnő uralkodása alatt 1763-ban megbízta Adolf Buccow tábornokot, hogy szervezzen Erdélyben három székely és két román határezredet. A székelyek meg akarták őrizni évszázados katonáskodási hagyományukatés kiváltságaikat, ellenálltak a bécsi szándéknak. Mária Terézia leváltotta Buccowot, a helyébe lépő báró Siskovics József altábornagy pedig parancsot adott katonáinak Madéfalva megtámadására, ahol akkor a székelyek vezetői találkoztak. Az 1764. január 7-én, a vízkereszt utáni hajnalon ágyútűzzel indított támadásban mintegy 200 embert (köztük gyermekeket, asszonyokat is) mészároltak le.
A szentmisét a vérengzés áldozataiért és a megtorlás elől menekülni kényszerülőkért mutatták be. A megemlékezésen részt vett a bukovinai székelyek magyarországi és délvidéki leszármazottjainak népes küldöttsége. Jelen volt Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős magyar államtitkár, Madéfalva díszpolgára, Tánczos Barna szenátor, Hajdú Gábor parlamenti képviselő, Borboly Csaba, Hargita megye Tanácsának elnöke, Csibi Krisztina, a budapesti Magyarság Háza igazgatója.
A Siculicidium kápolnában bemutatott szentmise főcelebránsa és szónoka Tamás József ny. segédpüspök volt. A szentmise után ünnepi előadás következett, majd az emlékezők kivonulnak az emlékműhöz.
Fotó: Csúcs Mária
