A Gyulafehérvári Caritas önkéntesei önzetlen munkával, rászoruló gyerekeknek szánt karácsonyi cipősdobozok kiválogatásával ünnepelték az önkéntesség világnapját december 5-én Marosvásárhelyen. A szívből jövő munkát vállalók a Triplast cég tágas raktárhelyiségében pakolták le a Németországból érkező teherautó ünnepi rakományát. A cipősdoboz-válogatás során átélt élményeit, emlékeitTamás Abigél Annamária osztja meg az olvasókkal. A nap során a teherautó szállítmányának átadása után a Humedica Egyesület munkatársai a Gyulafehérvári Caritas csejdi gyerekközpontjába látogattak, ahol megtapasztalhatták az ide járó gyerekek kedvességét, közvetlenségét és örömét.
A pompás csomagolású ajándékokat Dieter Schmidt és Valker Jabs, a Humedica Nemzetközi Segélyszervezet munkatársai személyesen adták át a Gyulafehérvári Caritasnak. Dieter Schmidt elmondta: az év közepén, amikor az emberek többsége még nyaral, a segélyszervezet önkéntesei már díszcsomagolással látják el a rendelkezésükre álló, egyszerű cipősdobozokat. Szintén önkéntesek tervezik meg azon teherautók útvonalát, amelyek fölveszik, majd Bavaria térségének gyűjtőpontjaira szállítják a díszes dobozokat. Itt, a Humedica Egyesület munkatársai újabb önkéntesek segítségével egyenként nézik át, és ha szükség, csomagolják újra a sérült vagy szakadt dobozokat. A gyűjtőpontokról iskolákba és óvodákba juttatják el a tárolóeszközöket, ahol nagylelkű gyerekek és családjaik saját háztartásukból származó édességgel, játékkal, tanszerrel és higiéniai termékekkel töltik meg azokat. A tanintézményekből teherszállító autók veszik föl a csomagokat, és ismét a Humedica Egyesület gyűjtőhelyiségeibe szállítják.
Az önzetlen munkát végző emberek újra egyenként vizsgálják át a dobozokat: kiválogatják az oda nem illő tárgyakat, és arra is gondjuk van, hogy az ajándékok megfeleljenek a dobozokon föltüntetett korcsoportok igényeinek. Ezt követően megszervezik, hogy a karácsonyi dobozok időben a világ különféle országaiba jussanak. „Óriási logisztikai munka van a háttérben, de szívesen végezzük, mert elsősorban katasztrófa- és krízishelyzetek elszenvedőinek segélyezői vagyunk, munkánk során rémült, szenvedő, reményvesztett emberekkel találkozunk, és felemelő számunkra örömteli gyerekarcokat látni, amint átveszik a nekik szánt ajándékokat”– mondta Dieter Schmidt.
A teherautó szállítmányának átadása után a Humedica Egyesület munkatársai a Gyulafehérvári Caritas csejdi gyerekközpontjába látogattak, ahol megtapasztalhatták az ide járó gyerekek kedvességét, közvetlenségét és örömét.
A Humedica jóvoltából a Maros megyei Caritas munkapontjaihoz összesen 1848 darab karácsonyi cipősdoboz érkezett, amelyeket a szeretetszolgálat munkatársai a térség nappali foglalkoztató központjaiban, gyerekotthonaiban és plébániáin fognak szétosztani a szegény sorsú gyerekek és családjaik körében karácsony előtt.
A cipősdoboz-válogatás során átélt emlékeiről Tamás Abigél Annamária önkéntes, a Babeș Bolyai Tudományegyetem Tanácsadás szakának I. éves mesteris hallgatója számol be.
Egy doboznyi szeretet
Számomra mindig kellemes élmény, ha a cipősdoboz-akcióról kell írnom. Mindig szeretet járja át a lelkem, és nagyon boldog vagyok, hogy részese lehetek egy ilyen csodálatos eseménynek. A cipősdoboz-akció az egyik legkedveltebb tevékenységem minden évben. Hiszen ezek a dobozok nem csupán üres, elhasznált kartonpapírok, hanem értékeket rejtenek magukban. Olyan értékeket, amelyek szeretetet, jószívűséget tartalmaznak, s ezek képesek örömöt csalni számtalan kisgyerek szívébe. Éppen ezért a boldogsághoz olykor nem is kell olyan sok, elég egy kis doboznyi szeretet.
Ez az esemény mindig különleges érzéseket ébreszt föl bennem. Ha visszagondolok, látom magam előtt a társaimat, ahogyan nevetnek, élményeket osztanak meg egymással egy forró tea, egy finom sütemény mellett, és töltődnek egymás szeretetéből, figyelméből. S talán ez a pillanat esélyt ad arra, hogy megálljunk egy percre és odafigyeljünk egymásra, mások szükségleteire, és tegyünk azért, hogy mosolyt csaljunk legalább egy felnőtt, egy gyerek szívébe. Miközben mindenki sürgött-forgott körülöttem, egy pillanatra megálltam, és csak figyeltem az eseményeket. Figyeltem a társaim tekintetét, a csillogó szemeket, és különösen jó érzés töltött el, mert láttam az őszinteséget a szívünkben, a tenni akarást, és azt, hogy szívből akarnak segíteni, jobbá, szebbé akarják tenni néhány gyermek karácsonyát. Mert fontos, hogy bármi, amit megteszünk, azt valóban szívből tegyük.
A dobozok pakolgatása közben melankolikus érzés járta át a lelkemet. Visszaemlékeztem, hogy gyerekkoromban a plébános úr minket is mindig meglepett karácsony estéjén egy-egy kis cipősdobozkával. Egy kisgyermeket láttam magam előtt, s benne magamra leltem. Csillogó tekintet, és gyermeki kíváncsiság, amely alig várja, hogy meglesse, mi is rejlik a kis dobozban. Az ünnepek közeledtével egyre többet gondolunk a családi összejövetelekre, a meghitt pillanatokra, az illatos süteményekre, az ajándékokra, azonban mindez sajnos nem adatik meg minden gyerek számára. Ugyanakkor, én úgy érzem, hogy a karácsony nekik is jár, éppúgy, mint másnak. Tudom, hogy ebben az évben is karácsonykor nagyon sok hasonló kisgyerek lesz, aki hálás szívvel, könnyes szemekkel, a gyermeki vágy végtelen gyönyörével, nagy vágyakozással bontja ki a kis cipősdobozt. S minden bontásnál egy kicsit az én szívem is gazdagabb lesz egy-egy gyermeki mosollyal.
A karácsony valójában a szeretetről szól, arról, hogy képesek vagyunk feltétel nélkül szeretni, megbocsátani annak, aki igazán fontos a szívünknek. Egy számomra kedves idézettel szeretném zárni soraimat: Ne a hóban, csillagokban, ne ünnepi foszlós kalácson, ne díszített fákon, hanem a szívekben legyen karácsony!
Bárki is kapja a kis cipősdobozt, kívánom, hogy örökké szeretet, boldogság és remény vezérelje, s az év minden napján karácsony legyen a szívében.
Orbán Júlia, Gyulafehérvári Caritas
