Az apostoli buzgóságról szóló sorozatában a szlávok apostolairól szólt katekézisében Ferenc pápa a szerdai általános kihallgatáson, melyet a borongós idő ellenére a Szent Péter téren tartottak, hiszen a VI. Pál aulában a szinódus ülését tartották egyidejűleg. A szentatya a görög testvérpár bátorságát méltatta, hogy a szláv népek saját nyelvű igehirdetése számára megteremtették az ősi glagolita írást.
„Amikor Péter visszatért Jeruzsálembe, a zsidók közül némelyek szemrehányást tettek neki: Péter hozzáfogott, és sorjában elbeszélte nekik a történteket: »Alighogy beszélni kezdtem, leszállt rájuk a Szentlélek, éppen úgy, ahogy miránk a kezdet kezdetén. Ha tehát az Isten ugyanazt az ajándékot adta nekik is, mint nekünk, akik hiszünk Jézus Krisztusban, ki vagyok én, hogy akadályt gördítsek az Isten útjába?«” (Ap Csel 11,2–4.15.17)
Cirill és Metód első elkötelezettsége tehát abban áll – kezdte beszédét a pápa –, hogy mélyrehatóan tanulmányozták a szláv népek kultúráját. Mindig ide lyukadunk ki: a hitet inkulturálni kell, a kultúrát pedig evangelizálni kell, vagyis mindig a hit inkulturációja és a kultúra evangelizálása a feladat. Cirill megkérdezte tőlük, hogy van-e ábécéjük, amire nemmel válaszoltak. Ő pedig azt felelte: „Ki tudna egy beszédet vízre írni?”. Valójában az evangélium hirdetéséhez és az imádkozáshoz saját, megfelelő, különleges eszközre volt szükségük. Így aztán megalkotta a glagolita ábécét. Lefordítja a Bibliát és a liturgikus szövegeket. Az emberek pedig úgy érzik, hogy ez a keresztény hit többé már nem „idegen”, mert inkulturálódott és anyanyelvükön beszélt saját hitükké vált. Gondoljunk csak bele! Két görög szerzetes ábécét ad a szlávoknak. Az ő nyitott szívük gyökereztette meg köztük az evangéliumot, mert ők nem féltek, hanem bátrak voltak – szögezte le a pápa.
Két görög szerzetes ábécét ad a szlávoknak
Hamarosan azonban konfliktusok kezdődtek egyes latin hívek részéről, akik úgy látták, hogy a szlávok közt elveszik tőlük a prédikáció monopóliumát, és ez harc az egyházon belüli mindig megvolt – tette hozzá a pápa. Vallásos az ellenvetésük, de csak látszólag. Ahogy mondják, Istent csak a kereszt feliratának három nyelvén, héberül, görögül és latinul lehet dicsérni. Ők zárt gondolkodásmódjukkal valójában saját autonómiájukat védelmezték. Ám Cirill határozottan válaszolt: Isten azt akarja, hogy minden nép a saját nyelvén dicsérje őt. Testvérével, Metóddal a pápához fordult, aki jóváhagyta szláv nyelvű liturgikus szövegeiket, és ráhelyezte azokat a Santa Maria Maggiore-templom oltárára és velük együtt énekelte az Úr dicséretét azon könyvek szerint. Ez igen! – ismerte el Ferenc pápa! Cirill néhány nap múlva meghalt, ereklyéit mindmáig itt tisztelik Rómában a Szent Kelemen-bazilikában. Metódot viszont püspökké szentelték, és visszaküldték a szlávok területére. Itt sokat kellett szenvednie, sőt börtönbe is került, de tudjuk, hogy Isten Igéje nincs megbilincselve és az elterjedt e népek közt.
Tanúságtételük három sajátossága: egység, inkulturáció és szabadság
Kettejük tanúságtétele tekintetében – akiket Szent II. János Pál Európa társvédőszentjeinek tett meg és akikről a Slavorum Apostoli kezdetű enciklikáját írta – három fontos szempontra utalt Ferenc pápa. Az első szempont az egység: egység a görögök, a pápa és a szlávok közt. Abban a korban Európában a kereszténység nem volt megosztva, így együttműködött az evangelizálásban. A másik fontos szempont az inkulturáció, amiről a pápa már megemlítette a hit inkulturációját és a kultúra evangelizálását, ami azt mutatja, hogy az evangelizáció és a kultúra szorosan összefüggnek. Nem lehet elvont, vegytiszta evangéliumot hirdetni, hanem az evangéliumot inkultrálni kell, ami egyúttal legyen a kultúra kifejezése is. Az utolsó szempont a szabadság. A prédikációhoz szabadság kell, de a szabadságnak mindig szüksége van bátorságra, hiszen az ember annál szabadabb, minél bátrabb, és nem hagyja, hogy sokféle dolog megbéklyózza és elvegye a szabadságát.
Testvéreim, kérjük Szent Cirillt és Metódot, a szlávok apostolait, hogy legyenek a „szeretetben vett szabadság” eszközei a többiek számára. Legyünk kreatívak, állhatatosak és alázatosak, imával és szolgálattal – összegezte és zárta katekézisét Ferenc pápa.
Forrás: Vértesaljai László SJ, Vatican News
