A szerdai zsinati sajtótájékoztatón dr. Paolo Ruffini tájékoztatta a riportereket, az újságírók találkozhattak Leonardo Steiner bíborossal a brazíliai Manausból, Zbigņevs Stankevičs érsekkel a lettországi Rigából, Pablo Virgilio David püspökkel, a Fülöp-szigeteki Katolikus Püspöki Konferencia (CBCP) elnökével, valamint Wyatt Olivas 19 éves amerikai zsinati résztvevővel. Október 19-én, csütörtökön délután a Szent Péter-téren található, migránsokat ábrázoló szoborcsoportnál vezetett imádságot és elmélkedést a pápa. Az irgalmas szamaritánus példabeszéde alapján be kell fogadni, előmozdítani és integrálni a migránsokat, akiknek biztonságos útvonalakat kell nyújtani, hogy ne essenek a bűnszervezetek hálójába, mondta.
A püspöki szinódus XVI. rendes közgyűlése munkája végén levél-üzenetet fogalmaz majd meg Isten egész népe számára. Ezt dr. Paolo Ruffini, a Kommunikációs Dikasztérium prefektusa és a tájékoztatási bizottság elnöke mondta október 18-án, szerdán délután a Szentszéki Sajtóirodában tartott sajtótájékoztatón, pontosítva, hogy az összefoglaló dokumentummal foglalkozó bizottság olyan szövegre gondolt, amely ,,a lehető legtöbb emberhez” szól, különösen azokhoz, akiket még nem értek el vagy nem vontak be a zsinati folyamatba, és szól a zsinat tagjai által megélt tapasztalatokról. Dr. Ruffini kifejtette, hogy a zsinati titkárság a pápával egyetértésben szavazásra bocsátotta a javaslatot a közgyűlés elé, amely igen nagy többséggel (a 346 szavazóból 335-en támogatták és 11-en ellenezték) jóváhagyta azt. A sajtótájékoztató vendégei között volt Leonardo Ulrich Steiner bíboros, a brazíliai Amazonas vidékén fekvő Manaus érseke, Zbigņevs Stankevičs rigai érsek, a lettországi püspöki konferencia főtitkára, Pablo Virgilio David püspök, a Fülöp-szigeteki Katolikus Püspöki Konferencia (CBCP) elnöke és Kalookan püspöke, valamint Wyatt Olivas az Egyesült Államokból, a zsinati közgyűlés legfiatalabb résztvevője. A tizenkilenc éves Wyatt, aki a laramie-i Wyomingi Egyetem hallgatója, misszionáriusként részt vett a Totus Tuus katolikus ifjúsági programban, és katekétaként tevékenykedik egyházmegyéjében, Cheyenne-ben. A média különböző képviselői előtt lelkesedéssel nyilatkozott a zsinaton szerzett tapasztalatairól.
Az összefoglaló dokumentum
A jelentéssel kapcsolatban dr. Ruffini elmondta, hogy Jean-Claude Hollerich bíboros, a szinódus főrelátora bejelentette, a dokumentum összeállításával megbízott bizottság úgy döntött, hogy a szöveg viszonylag rövid lesz, és egy folyamat szolgálatában áll. A bejelentés szerda délelőtt történt a 12. általános ülés végén, amely megnyitotta a negyedik modul megvitatását az Instrumentum laboris B/3. szakaszáról, amelyet a Részvétel, felelősség és tekintély témának szenteltek.
Milyen folyamatok, struktúrák és intézmények vannak egy missziós zsinati egyházban?
Hollerich bíboros elmondta, hogy a jelentés a közgyűlés tapasztalatain alapul, és tartalmazza majd azokat a pontokat, ahol konszenzus van, és azokat, ahol nincs egyetértés, valamint a nyitott kérdéseket, amelyeket kánoni, teológiai és pasztorális szempontból alaposan meg kell majd vizsgálni, és Isten népével együtt ellenőrizni kell. A dokumentum egyszerű stílusú lesz, nem lesz a következő közgyűlés Instrumentum laborisa — tisztázta a bíboros, hozzátéve, hogy csak a szinódus további szakaszainak kísérője lesz.
Imádság a migránsokért a pápával a Szent Péter-téren
Sheila Pires, a tájékoztatási bizottság titkára arról számolt be, hogy a szerda délelőtti tanácskozás a kedden elhunyt Robert Patrick Camilleri Azzopardi püspökre, Comayagua püspökére és a hondurasi püspöki konferencia elnökére való emlékezéssel kezdődött. Megjegyezte, hogy csütörtökön délután, a délutáni ülésszak végén a szinódus résztvevői meghívást kaptak, hogy a Szent Péter-téren gyűljenek össze a Ferenc pápa által vezetett, a migránsokért és menekültekért tartott imára. Szerda délelőtt Luca Casarini, egy különleges meghívott beszámolt arról, hogy a Földközi-tengeren 116, különböző afrikai országokból származó migráns két különböző csónakban megmenekült.
Szinodalitás Amazóniában
Steiner bíboros beszélt a szinodalitás hosszú tapasztalatáról az amazóniai egyházban, amely mindig is arra törekedett, hogy minden szolgálatot és minden hivatást bevonjon az evangelizációba és a vitákba. A bíboros rámutatott, hogy az egyházmegyei közgyűléseken és az egész régió tágabb értelemben vett közgyűlésein laikusok, férfiak és nők, vesznek részt, és hogy a legutóbbi üléseken mindig voltak bennszülött képviselők. ,,Egyre inkább keressük ezt a jelenlétet, hogy meghallgathassuk és jobban gyakorolhassuk küldetésünket” — jegyezte meg. A bíboros hozzátette, hogy a szinódus egy folyamat, és miközben megoldásokat keresnek, a közgyűlés résztvevői gyakorolják a szinodalitást, biztosítva, hogy ,,mindenkinek lehetősége legyen megszólalni, kifejezni magát, elmondani az elképzeléseit, mindig az egyház javára, mindig az egyház küldetését figyelembe véve”, vagyis az evangélium hirdetését. ,,Számunkra, akik az Amazonas vidékéről származunk, ez plusz ösztönzést jelent, hogy folytassuk ezt az utat, hogy megpróbáljunk mindenkit meghallgatni és mindenkit bevonni az evangelizációs folyamatba” – zárta Steiner bíboros. Egy újságírói kérdésre válaszolva a bíboros rámutatott, hogy a meghallgatás segít az egyháznak abban, hogy megértse a közösségeket és szükségleteiket, hogy szamaritánus egyház legyen, amely jelen van és irgalmas. Steiner bíboros megjegyezte, hogy 70 ezer őslakos van, és hogy a különböző közösségek meghallgatása fontos, mert ,,ők mondják el, hogyan akarnak ünnepelni”, segítenek figyelembe venni a népi jámborságot; egyszóval segítenek abban, hogy evangelizáló egyház legyünk.
Lettországi tapasztalatok
Zbigņev Stankevičs rigai érsek, a Lett Püspöki Konferencia főtitkára arról beszélt, hogy a lett katolikusok (akik az ország kétmilliós lakosságának mintegy húsz százalékát képviselik) hogyan reagáltak a zsinati folyamatban való részvételre szóló meghívásra. ,,Eleinte kétértelmű érzések voltak” — mondta, kifejtve, hogy egyesek, akik Németországban hallottak a zsinati utakról, elutasítóan viszonyultak hozzá, míg mások úgy gondoltak rá, mint valami nagyon hivatalos dologra. De ez megváltozott, amikor a zsinati folyamat elkezdődött. Nyilvánvalóvá vált, hogy mindenkit meg kell hallgatni, nemcsak a katolikusokat, hanem más keresztényeket, más vallások képviselőit, a marginalizáltakat, sőt a nem hívőket is, és így megpróbálni felismerni, hogy mit akar mondani a Szentlélek ma az egyháznak, felébreszteni minden megkeresztelt emberben az egyház evangelizáló küldetéséért való társfelelősség érzését. ,,Itt van egy nagy kihívás, mindenekelőtt a püspökök, a papok képzését illetően” — mondta az érsek — ,,mert az ő fő feladatuk az, hogy meglássák a híveket és felismerjék ajándékaikat, karizmáikat”. Sztankevics érsek a nőkről is beszélt az egyházban, mondván: ,,Nem szabad versenyezniük a férfiakkal, hanem fontos a komplementaritás”. Megerősítette annak fontosságát, hogy nagyobb teret kapjanak az egyházban, azt mondta, hogy ennek összhangban kell lennie azzal, ami az evangéliumban és az egyház hagyományában van.
A filippínó diaszpóra
Ami a filippínók valóságát illeti, Pablo Virgilio David kalookai püspök elmondta, hogy több millió Fülöp-szigeteki személy él szétszórva a világban, megjegyezve, hogy ők a Fülöp-szigetek lakosságának 10-15%-át teszik ki, amit ,,diaszpóra filippínóknak” neveznek. Ferenc pápa tréfásan ,,a hit csempészeinek” nevezte őket — vallotta meg a prelátus. Ők migránsok és munkások, a gyakorlatban ,,vonakodó misszionáriusok” lettek, mert nem erre a célra képezték ki őket, hanem egyszerűen csak a hitüket próbálják megélni. A püspök hangsúlyozta, hogy ez a zsinat éppen a méltóságban való egyenlőséghez ragaszkodik. ,,Nem számít, hogy bíboros vagy érsek vagy bárki más, alapvetően mindannyian tudják, hogy a keresztségben egyenlő tanítványok közössége vagyunk” — mondta. A Fülöp-szigeteki egyház előtt álló kihívásokkal kapcsolatban egy újságírónak, aki megkérdezte tőle, hogy mik a prioritások, a prelátus megjegyezte, hogy szükség van a külföldön élők hitbeli kíséretére. Őket ,,a körülmények arra kényszerítenek, hogy véletlen misszionáriusokokká váljanak” azáltal, hogy tanúságot tesznek hitükről azokban az országokban, ahol dolgoznak.
A homoszexuális emberek befogadása Újságírói kérdésekre válaszolva, hogy mi az egyház álláspontja az LMBTQ személyekkel vagy az azonos neműek kapcsolatában élőkkel kapcsolatban, Steiner bíboros azt válaszolta, hogy a témát az elmélkedéseken és a kiscsoportos előadásokon is megvitatták. Azonban — mondta — a zsinati közgyűlés ezen ülésszakának nem célja, hogy végleges következtetéseket vonjon le. A homoszexuális emberekkel kapcsolatban Sztankevics érsek felidézte Ferenc pápa lisszaboni felhívását, miszerint ,,todos, todos”, ,,mindenkit, mindenkit” üdvözölni kell, és hozzátette, hogy a homoszexuális embereket is ,,szeretettel, ítélkezés nélkül” kell üdvözölni. Ragaszkodott ahhoz, hogy emberi méltóságukat tiszteletben kell tartani, ahogyan azt A Katolikus Egyház Katekizmusa tanítja, és nem szabad őket igazságtalanul megkülönböztetni. Hozzátette, hogy a homoszexuális párok arra hivatottak, hogy tisztaságban éljenek, megjegyezve, hogy minden házasságon kívüli szexuális kapcsolat bűn; és hozzátette, hogy azoknak a pároknak a megáldása, akik nem fogadják el ezt az elvet, problémát jelent, mert ez a bűnben élők megáldását jelentené. David püspök a maga részéről megjegyezte, hogy erős a tendencia, hogy az embereket nemük, szexualitásuk, politikai vagy vallási hovatartozásuk alapján címkézzük fel, de Jézus minden emberre Isten gyermekeként tekintett.
Tiziana Campisi, Vatican News
