A gyergyói főesperesi kerülethez tartozó Mária-tisztelő közösségek lelki napját október 14-én Gyergyócsomafalván tartották. A töltekezés különleges alkalmára Tamás József ny. segédpüspök érkezett a hívek körébe, aki ez alkalommal áldotta meg a három palástot, és imádkozott a három személyért, akik Szent István keresztjének őrei lettek.
Bartos Károly plébános meghívására lelkipásztorok és híveik érkeztek Gyergyószék településeiről Gyergyócsomafalvára: a közel száz résztvevő közös jellemzője, hogy életükben kiemelt szerepe van Szűz Máriának. Máriás lelkületű csoportok képviselői ők, akik töltekezni gyűltek össze az egynapos eseményre.
„Szeretett jó hívek…” – így kezdte beszédét a meghívott Tamás József püspök, aki nagy tudással, atyai közvetlenséggel beszélt a Mária-tisztelet történelmi és teológiai alapjairól annak érdekében, hogy „a Boldogságos Szűzanya iránti tisztelet még jobban elmélyüljön, mert a Szűzanya tisztelete hozzánk tartozik.”
A szeretet leleményesebb mindennél – fogalmazott, ezzel igazolva, hogy a Szűzanya tisztelete megtalálta útját a kibontakozásra a történelem során. Az apostoli korban az egyházatyák szép leírásaiban tükröződik, hogy a Szűzanyára úgy tekintett a kereszténység, mint akit megbecsülni kell. Már ekkor hitvallások születtek, mint például a Hiszekegy, amit ma is imádkozunk, „hogy el ne feledjük, mi a hitünk alapja.”
A 2. századból maradt fenn Szűz Mária első ábrázolása, Rómában a Priscilla katakombában látható Szűz Mária, karján Jézussal, előtte pedig Izaiás térdepel, akinek jövendölésében hangzott el: „a szűz méhében fogan…”
„Oltalmad alá futunk Istennek szent anyja” – mondjuk ma is a Krisztus után 250-ben feljegyzett gondolatot, Názáretben, az Angyali üdvözlet templomának építésekor előkerült írott kövek is a régmúltból üzennek „Üdvözlégy Mária”, „Szép Szűz Mária” feliratukkal.
Az 5. században volt az első támadás a Mária-tisztelet ellen, egy pátriárka próbált amellett érvelni, hogy Jézusban két személy van, isteni és emberi, Mária pedig csak az emberi Jézus édesanyja. Az efezusi zsinat ezt tévtanításnak ítélte.
Az első Mária tiszteletére épített templom Rómában található, ez a Maria Maggiore-templom. És innen ered a Havas Boldogasszony név is: augusztus 5-én hó hullott Rómában, így jelölve meg azt a helyet, ahová a templom épüljön.
Egyre több templom patrónusává választották Jézus anyját, a 6-7. században ünnepek honosodtak meg – Nagyboldogasszony, Kisboldogasszony, Szeplőtelen fogantatás, Gyertyaszentelő Boldogasszony, Gyümölcsoltó Boldogasszony – mind-mind Mária tiszteletére. Kora középkori imádságot adunk tovább, amikor az Üdvözlégy Máriát vagy az Úr Angyalát imádkozzuk, utóbbit imádkozzuk az 1456-os nándorfehérvári győzelem óta a déli harangszókor.
Az 1500-as években gyökerezik a Mária-közösségek múltja, Lojolai Szent Ignácnak hála a jezsuita rend keretében megszületett a Mária kongregáció, melynek legfőbb célja volt Szűzanya-lelkületben nevelni az ifjúságot. Középkori a rózsafüzér eredete, ekkoriban jöttek létre az első Mária-kegyhelyek, az újkorban pedig Mária-jelenések helyszínei váltak zarándokhellyé.
A püspök a Mária-tisztelet teológiai alapjairól is szólt, jelezve, Mária első tisztelője a jó Isten volt, amikor őt választotta Jézus anyjává, legnagyobb isteni adomány pedig, hogy Mária az áteredő bűn nélkül születhetett meg, kegyelemmel teljes. Második tisztelője fia, Jézus volt, aki haldokolva Jánosra bízta követőit és rájuk, ránk, mindannyiunkra az édesanyját. „Úgy tartozik tehát kereszténységünkhöz Mária, mint édesanya a családhoz.”
A legnagyobb tisztelet illeti Máriát, mert példaképünk, közbenjárónk, akinek számos címe van, köztük olyanok, melyeken ő mutatkozott be a jelenések helyein. Lourdban Szeplőtlenül fogant, Fatimában Rózsafüzér királynője, Medjugorjeben Béke királynője. Azt is mondta, imádsággal és böjttel állíthatja meg az ember a háborút. Imádságra és böjtre ma is szükség van – zárta előadását a püspök.
A lelki nap kiscsoportos foglalkozásokkal folytatódott, ahol a résztvevők többek között arról is beszéltek, hogyan tarthatóak, erősíthetőek, népszerűsíthetőek a máriás közösségek, majd gyónási lehetőségre került sor, aztán szentolvasót imádkoztak az egybegyűltek.
A 13 órakor kezdődő szentmisén Tamás József püspök prédikációjában erősítette meg a híveket: „a Boldogságos Szűzanya biztat: lépjünk az ő nyomába, mert akkor biztonsággal fogunk haladni az ő útján.” Ez az ajándékozó, Isten szavára hallgató, imádkozó és áldozatot bemutató út.
A szentmise végén a Csomafalván 2000 óta létező Szent István Keresztjének Őrei léptek elő. Tagcsere folytán került sor három új keresztőr beiktatására, palástjuk megáldására. A lelki nap méltó befejezéseképp hálás szívvel búcsúztak egymástól azok, akik életében Mária fő helyen van.
Ígérték, az élményt másokkal is megosztják.
Balázs Katalin
