Különleges tárlat házigazdája szeptember 23-tól az esztendő végéig a nagyváradi püspöki palota. A Magyar Művészeti Akadémia Meditációs objektumok címmel a főpásztori rezidencia második emeleti kiállítótermeiben rendezte meg Hamvas Béla emlékiállítását, a filozófus-író születésének 125. évfordulója alkalmából. A kiállítás kurátora, Ujvárossy László Munkácsy-díjas grafikusművész felhívására 31 képzőművész, a művészeti akadémia 20 tagja és 11 erdélyi magyar alkotó készítette el Hamvas Béla-reflexióját.
A szombat délután tartott vernisszázson Böcskei László megyéspüspök nevében Lakatos Attila, a Patachich Kulturális Központ vezetője és Vakon Zsolt irodaigazgató, püspöki titkár köszöntötték az érdeklődőket.
Richly Gábornak, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkárának gondolatait Baricsa Katalin, az MMA képzőművészeti tagozatának titkára olvasta fel. Elhangzott, Hamvas Béla az Anthologia Humana című kötetben fejtette ki először bővebben, hogy a meditációs objektum megválasztása az emberi életben a legszemélyesebb tevékenység. Ezzel a személyes elköteleződéssel érdemes rátekinteni, hányféleképpen kapcsolódunk a kommunista hatalomátvétel után margóra szorított gondolkodóhoz, aki a magyar kultúra horizontját az egyetemes metafizikai hagyomány irányába nyitogatta a 20. század minden tekintetben szűkös és lehatárolt évtizedeiben. Hamvas szintézisteremtő filozófiájának része volt szellemi-művészi hagyományaink újragondolása és a különböző művészeti ágak összekapcsolása. A Magyar Művészeti Akadémia pedig ehhez hasonlóan híd szerepet kíván betölteni a kortárs magyar művészeti életben, illetve célkitűzései között szerepel az is, hogy az előző nemzedékek felismeréseit, tudását megőrizze és megmentse a feledéstől.
Ugyanakkor az MMA megalakulásától fogva a Kárpát-medence magyarságában gondolkodik, támogatja az országhatárokon átívelő művészi és közösségi kapcsolatok megerősödését, fenntartását. Az együtt gondolkodás szándéka hatja át a különféle művészeti ágakat integráló, kilenc tagozatba szerveződő köztestületét, amely a Magyar Tudományos Akadémiával együttműködésben alakította meg regionális munkacsoportjait az elmúlt hónapokban. A Győr, Debrecen, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Szeged, Veszprém központú csoportokkal a magyarországi és a határon túli magyarlakta területek művészeti-kulturális aktivitását akarja erősíteni, segíteni a helyi szintű közösségek létrejöttét, gazdagodását. És mivel regionális központjaik nagyobb részt az országhatár közelében helyezkednek el, az Akadémia külhoni tagjai is könnyebben kapcsolódhatnak a közös feladatokhoz, a nagyváradiak, partiumiak, erdélyiek például a debrecenihez.
A József Attila-díjas költő, Weiner Sennyei Tibor arra hívta fel a figyelmet: visszatérő fogalom Hamvas műveiben az úgynevezett meditációs objektum, amely ennek a kiállításnak hívócíme, s ami rövid magyarázatot kíván. A hagyatékban fennmaradt egy fénykép, amit valószínűleg Hamvas maga készített. Ezen a fotón a Dalmácia szívében rejtőző Šibenik városának közepén magasodó Szent Jakab-katedrális egy aprócska részletét láthatjuk. A képen öt jól kivehető, faragott fej van egy falon. Az ottaniak úgy vélik, hogy az emberfők természetesen helyi lakosokat ábrázolnak, mások szerint azonban ezek embertípusokat megjelenítő, így különféle korokat és hangulatokat kifejező fejek. Hamvas Béla ezeket a szoborfejeket fotózta le, és azokat szemlélve írta még a második világháború előtt A babérligetkönyv nevezetes Faragott fejek című írását. A háború után, 1946-ban jelent meg Hamvas életében egyik legsikeresebb könyve, az Anthologia Humana, amelyről azt írja a szerző, hogy szövegei nem vaktában idézett szép részletek, még csak nem is bölcs tanítások, hanem meditációs objektumok. Itt beszél először arról, hogy „A meditációs objektum megválasztása az emberi életben a legszemélyesebb tevékenység. És mert ennyire személyes, és szükségképpen személyes kell hogy legyen, és semmiféle általánosítást nem tűr meg, a téma kifejtését is csak személyes élmények bevetésével lehet folytatni”. Így tettek Weiner Sennyei Tibor szerint a kiállításon részt vevő kortárs művészek is, akik igyekeztek erre, és Hamvas Béla más írásaira, történeteire, gondolataira reflektálni a kortárs képzőművészet legkülönbözőbb eszközeivel, mintegy meditációs objektumként használva azokat.
A kiállítás megszervezésének lehetőségéért Ujvárossy László Munkácsy-díjas grafikusművész mondott köszönetet. Az ünnepi pillanatot a Kaganovskiy Duó (Kaganovskiy Artur hegedű-, Kaganovskiy Eszter brácsa) muzsikája nemesítette meg.
Szöveg és fotó: Ciucur-Losonczi Antonius
