Az igazságosságban való béke keresése nem tűr semmi halasztást – Ferenc pápa üzenete Pannonhalmára

0
468
Fotók: Magyar Kurír/Vatican News/Pannonhalmi Főapátság

Ferenc pápa üzenetet küldött a szeptember 22-én Pannonhalmán zajló, „Keresd a békét, és járj utána!” mottóval megszervezett, békéről szóló nemzetközi ökumenikus konferencia résztvevőinek, amelyet Michael Wallace Banach, Magyarország apostoli nunciusa olvasott fel angol nyelven. Az alábbiakban a pápai üzenet magyar nyelvű fordítását olvashatják.

Őszentsége, kedves testvérem, Bartholomaiosz,

főtisztelendő Cirill főapát úr,

tiszteletre méltó pannonhalmi szerzetesközösség,

kedves szimpóziumi résztvevők!

Kegyelem nektek, és békesség attól, aki van és aki volt és aki eljövendő! (Jel 1,4)

Kedves testvéreim, önök azért gyűltek össze erre az ökumenikus konferenciára, hogy az ősi és tiszteletre méltó Pannonhalmi Főapátság imádságos légkörében elgondolkodjanak a béke témáján, és elmélyítsék annak sokrétű szempontjait.

Akkor teszik ezt, amikor a globalizálódott emberiséget egy darabokban zajló világháború sebzi és fenyegeti, amely közvetlen formában a föld meghatározott régióiban zajlik, ugyanakkor olyan következményekkel jár, amelyektől kárt szenved mindenkinek az élete, különösen is a legszegényebbeké. Olyan helyen gyűltek össze, amely különleges módon emlékeztet a pax benedictinára. Amikor Szent VI. Pál pápa Szent Benedeket Európa védőszentjévé nyilvánította, így nevezte őt: „a béke hírnöke, az egység építője, a civilizáció tanítómestere” (Pacis nuntius apostoli levél, 1964. október 24.).

„Keresd a békét, és járj utána” (Zsolt 34; Szent Benedek Regulája, Prológus 17). Ezt a zsoltárverset Szent Benedek már Regulájának prológusában szerzetesei lelkére köti. Azoknak, akik állhatatosan keresik a békét, szavukkal és tetteikkel a béke hírnökeivé kell válniuk.

Szent Benedek Regulája nem szentel önálló értekező szakaszt a béke fogalmának, de kiváló útmutatóként szolgálhat a béke ügyének avatott és gyakorlati előmozdításához. A szent apát szerzeteseknek írta szabályzatát, ám üzenete messze túlmutat a monostorok falain. Megmutatja, hogy Isten kegyelmének erejében miként lehetséges az emberi együttélés – minden veszélyeztetettsége, a viták és békétlenségek ellenére.

Szent Benedek józanul tekintetbe veszi a közösség tagjainak különbözőségét és egyenetlenségeit. Tisztában van nyelvi, etnikai és kulturális meghatározottságuk összetettségével is, amely egyszerre jelent gazdagságot, és hordozza a konfliktusok lehetőségét. Mindezek ellenére derűvel és békével tekint a közösségre, mert teljes meggyőződéssel vallja minden ember egyenlő méltóságát és egyenlő értékét.

A hospeseket, azaz az idegenből érkező vendégeket is ebben a szellemben kell befogadni (RB 53,1). „Tisztelj minden embert” (RB 4,8) – ez a kolostori közösség békéjének, csakúgy, mint a személyközi, szociális és nemzetközi kapcsolatoknak a fundamentuma. „Egymást a tiszteletadásban előzzék meg” (RB 72,4) – ez egyszersmind azt is jelenti, hogy a nehéz helyzetekben is képesek legyenek megtenni az első lépést.

Szent Benedek békéről alkotott felfogása egyáltalán nem utópia, sokkal inkább olyan út, amelyet Isten emberszeretete már előkészített, s amelyen az egyes embernek és a közösségnek is lépésről lépésre végig kell haladnia.

A békétlenség nem válhat állandósult állapottá. „Haragosoddal még napszállta előtt békülj ki.” (RB 4,73) Napszállta előtt – ez a késlekedést nem ismerő békevágy mértékegysége. Benedek persze a béke színlelésétől is óv („Ne adj színlelt békecsókot”, RB 4,25), az elhamarkodott és őszintétlen békétől, ámde az igazságosságban való béke keresése nem tűr semmi halasztást; nem tűr semmi késlekedést.

Ezért még egyszer megismétlem, amit ez év elején a Szentszékhez akkreditált diplomáciai testületek tagjainak mondtam: „A béke megteremtése feltételezi az igazságosságra való törekvést. […] Ezért nem szövetségi blokkok kialakításáról van szó, hanem annak megteremtéséről, hogy mindenki partner lehessen a párbeszédben.” (2023. január 9.)

Kedves testvéreim, maradjunk meg mi magunk is a béke útján! Legyünk hírnökei és szolgái a békének ott, ahol élünk és dolgozunk! De mindenekelőtt: imádkozzunk a békéért!

Jelen helyzetben az ukrajnai háború drámai módon szólít fel minket arra, hogy nyissuk meg szemünket és szívünket azok előtt a nemzetek előtt, amelyek szenvednek a háború miatt; emlékezetünkbe idézve a II. vatikáni zsinat szavait: „Minden olyan háborús cselekmény, amely egész városoknak, vagy széles területeknek és lakosságuknak különbségtétel nélkül való elpusztítását eredményezheti, bűncselekmény Isten és ember ellen egyaránt, amit következetesen és habozás nélkül el kell ítélni.” (Gaudium et spes lelkipásztori konstitúció, 80)

Szent Benedek közbenjárásában bízva kérjük a Szentháromság egy Istent, hogy a világ megszabaduljon a háború ostorától, és hogy „valamennyi földrész osztályrésze legyen az igazság és a kenyér, a szabadság és a béke” (C. M. Martini: Imádság Európáért).

Kívánom önöknek, hogy konferenciájuk bőséges gyümölcsöt teremjen. Kedves testvéreim, ismételten köszöntöm önöket, megköszönöm imádságukat, és szívből küldöm önökre áldásomat.

Kelt a Vatikánban, 2023. augusztus 24-én

Ferenc pápa

Forrás: Pannonhalmi Főapátság/Magyar Kurír