A magyar nyomdászattörténet első kötetét 1473 pünkösd előestéjén fejezte be Hess András. 2023 pünkösdjének vigíliáján ünnepeltük az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Budai krónika, azaz a Chronica Hungarorum kiadásának 550. évfordulóját. A jeles jubileum alkalmából az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) újra megjelentette a gyűjteményében őrzött példány latin nyelvű hasonmását, kiegészítve a magyar revideált fordítással, egy, a mű történetéről szóló, átfogó tanulmánnyal és egy részletes angol nyelvű ismertetővel. A fakszimilét 2023. május 27-én mutatta be a nemzeti bibliotéka, most pedig tíznapos körút keretében mutatják be több helyszínen az erdélyi magyar közösségnek.
A nemzeti könyvtár büszke arra, hogy az általa újonnan kiadott Budai krónika díszmásolata április végén, Ferenc pápa budapesti látogatásakor helyet kaphatott a hivatalos pápai ajándékok sorában. A szentatya részére készült példány különleges kézi kötéssel, aranyozott rézveretekkel és cabochon (gömbölyített előlapú) krizopráz kövekkel díszített, aranyozott fehér bőrkötéses díszmásolat, amelyhez latin, magyar és angol nyelvű kísérőkötet társult.
Eredetileg Chronica Hungarorumnak hívták az 1473. június 5-én Hess András által Budán, az ő egyszemélyes nyomdájában nyomtatott első magyar könyvet. A Budai Krónikaként ismertté vált mű a magyarok történetét mutatja be 1473-ig. Hess András talán 240 példányban nyomtatta ki, ma 10 példány holléte ismeretes, közülük kettő van Magyarországon.
Az ötszázötven éve kiadott Budai krónikát szeptemberben tíznapos körút keretében mutatták, mutatják be több helyszínen az erdélyi magyar közösségnek.
Kolozsváron szeptember 10-én, vasárnap déli 12 órakor a Vallásszabadság Házában mutatták be, ekkor a könyv fakszimiléjét a történelmi egyházak erdélyi képviselői vehették át.
A körút ketetében szeptember 8-án Szatmáron, a Szatmári Római Katolikus Püspökségen, szeptember 9-én Nagybányán a Főtér Fesztivál keretében, szeptember 13-án Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében mutatták be. Az utolsó állomás Nagyvárad, ahol ma, szeptember 16-án a püspöki palotában mutatják be a kötetet.
Gyulafehérváron szeptember 15-én a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum kápolnájában mutatták be.
Az OSZK tevékenységéről Rózsa Dávid főigazgató, a krónikáról Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész tartott előadást.
„Finita Bude anno Domini MCCCCLXXIII in vigilia penthecostes: per Andream Hess” – befejeződött Budán az Úr 1473. esztendejében pünkösd előestéjén Hess András által. A Budai Krónika (Chronica) idézett utolsó mondatával kezdődik a magyar nyomdászat története. A hetven levelet (ebből 133 nyomtatott lapot) tartalmazó kisfólió könyv tíz példányban maradt fenn a világon. Sok kérdés kapcsolódik a szöveghez, a könyvhöz, a nyomdászhoz és a megrendelőhöz. Némelyikre választ kaptunk az elmúlt évszázad neves régikönyv-kutatóitól, de akad még elvarratlan szál az első magyar ősnyomda történetében.
A kötet egyedülálló az európai művelődés és tipográfia történetében, ugyanis nem ismerünk több példát arra, hogy egy azonos kultúrkörbe tartozó nép első nyomtatványában a saját történelmét örökítse meg.
Fontos, ám igen kevés információval rendelkezünk Hess András személyét illetően. A neve alapján német származású tipográfus a római Lauer nyomdában dolgozhatott segédként, s Kárai László budai prépost meghívására érkezhetett Budára 1471 késő tavaszán, hogy Itáliában kapott betűkkel készítse el az első magyarországi nyomtatványt. A háborús pusztítások következtében levéltári forrásokkal sajnos nem rendelkezünk az officina létrejöttének körülményeiről, valamint működéséről, így az összes tudásunk a könyvben rejtőzik. Innen tudjuk, hogy a nyomdászmester június 5-én fejezte be munkáját, nagyjából két évvel megérkezése után. Kényszerű várakozásának okáról csak feltételezéseken alapuló magyarázatunk van. Ez összefügg az előszóban olvasható meglepően nyílt vallomásával, tudniillik sokáig töprengett azon, hogy kinek is ajánlhatná művét.
Forrás: OSZK, gyulafehérvári érsekség
