A nyár folyamán több csapatnak is tartottak érzelmi intelligenciát fejlesztő tábort az Áradat Egyesület szervezésében. A tevékenységeket vezető szakembereket (Sárosi-Lukács Eszter pszichológus, Tőke-Mátéffy Noémi pszichológus, Balázs Brigitta kommunikációs szakember, tréner) kérdeztük arról, miért fontos az érzelmi intelligencia, és hogyan fejleszthető, illetve miért fontos már gyerekkorban figyelni az érzelmi nevelésre. Megismertetni az EQ fogalmát, fontosságát és a saját működésünket – többek között erre törekszenek a szakemberek a nyári táborokban.
Miért fontos az érzelmi intelligencia?
Sárosi-Lukács Eszter: Az érzelmi intelligencia (EQ) egy összetett képesség, ami az emberi kapcsolatainkban nélkülözhetetlen. Az emberekhez való kapcsolódásunk, viszonyulásunk alapját képezi. Ahhoz, hogy kapcsolatokat tudjunk létrehozni, azokat fenntartani és tudjunk jól működni bennük, és egyáltalán, hogy a mindennapok kihívásaival sikeresen szembe tudjunk nézni, ehhez EQ-ra van szükségünk. Hogy miért? Elég lehet csupán, ha áttekintjük azokat az EQ-alképességeket, melyeket Daniel Goleman amerikai pszichológus határozott meg: saját érzelmeink felismerése, azok kezelése-szabályozása, az önmotiválás képessége (vagyis az érzelmek tudatos „létrehozása” saját magunk számára a siker érdekében), mások által megélt érzelmek felismerésére való képesség (empátia) és a kapcsolatkezelés, azaz a kapcsolatok létrehozása és fenntartása.
Az ember társas lény, a mindennapi boldogulásunkhoz elengedhetetlen, hogy kapcsolatokat alakítsunk ki, így tehát létfontosságú, hogy rendelkezzünk valamilyen szinten a felsorolt képességekkel. Minél fejlettebbek ezen képességeink, annál könnyebben sikerül boldogulnunk a mindennapi élet kihívásaival.
Balázs Brigitta: Egy képességhalmaz, amely fejleszthető, s amely által az ember és emberi kapcsolatok képesek fejlődni. Számomra ez az egyik nagyon fontos tényezője az EQ-nak, amit még kiemelnék: az EQ fejlesztésének a lehetősége. Nem olyan régen kutatott terület (az én gyermekkoromban például a fogalomról sem hallottunk), de most már a köztudatban is teret kezdett hódítani magának. Három területet említenék meg, amivel az elmúlt években aktívabban foglalkoztam munkáim során: a magas érzelmi intelligencia a munkahelyi sikerek, szakmai kapcsolatok összefüggésében is kiemelkedő, de fontos szerepet játszik az iskolán belüli bántalmazás, illetve az online bántalmazás megelőzésében, ahol már beszélhetünk külön a digitális érzelmi intelligenciáról.
Tőke-Mátéffy Noémi: Az EQ-ra az élet bármely területén szükségünk lehet: legyen szó magánéletről, társas kapcsolatokról, szakmai viszonyokról, munkáról. Ha fejlesztjük ez érzelmi intelligenciánkat, egyszerűbbé tehetjük a saját életünket (és természetesen a másokét is): könnyebben megértjük a másik viselkedését (és a sajátunkat is), hatékonyabban fejezzük ki magunkat, asszertívebben kommunikálunk, így a konfliktusainkat, problémáinkat is könnyebben át tudjuk beszélni, meg tudjuk oldani. Együttérzőbbé válunk másokkal és magunkkal szemben is, amely képességre nagy szükség van a mai világban.
Miért fontos, hogy már gyermekkorban fejlesszük, és hogyan lehet fejleszteni az érzelmi intelligenciát?
T-M. N.: A gyerekek, fiatalok fogékonyabbak az új készségek, képességek elsajátítására, és minél korábban találkoznak ezekkel az ismeretekkel, tapasztalatokkal, annál könnyebben be tudják építeni azokat a viselkedésükbe. Így nagyobb az esély arra, hogy empatikusabb, asszertívebb, jó társas készségekkel rendelkező felnőttek válnak majd belőlük.
S-L. E.: Az érzelmi intelligencia fejlesztése egy életen át tartó folyamat. Nincs egy csúcspontja, amit, ha elérünk, akkor elmondhatjuk, hogy teljes mértékben intelligensek vagyunk érzelmileg. Az EQ egy folyamatosan fejlődő és fejleszthető képességünk. Ugyanakkor az EQ fejlődése már a korai életévekben elkezdődik: elsődleges minta ebben az esetben is a gyermekhez legközelebb álló személy, a szülő. A szüleitől tanulja meg a beazonosítani, verbalizálni az érzelmeket, szabályozni azokat, és tőlük kap mintát arra, hogy hogyan lehet és kell társas kapcsolatokat létrehozni, fenntartani. Az érzelmi nevelés a gyermek számára semmiképpen sem tudatos, és sok esetben a szülők sem tudatosan fejlesztik gyermekeik érzelmi intelligenciáját. Ez természetesen nem baj, abban az esetben, hogyha a szülő is megfelelő szintű érzelmi képességekkel működik a mindennapokban és jó mintát mutat a gyermekének. A problémát az jelenti, ha olyan mintákat és üzeneteket küld a szülő, mint például az érzelmek elnyomására, erőszakos konfliktuskezelés stb.
T-M. N.: A gyerekek (és gyakran a felnőttek is) utánzás után tanulnak leginkább, így a leghatékonyabban úgy sajátítják el ezeket a készségeket, hogy egy olyan környezetben élnek, ahol egy biztonságos, empatikus légkör és erőszakmentes kommunikáció veszi őket körül. Ez sajnos nem mindenhol adatik meg, éppen ezért láttuk fontosnak az EQ-csoportok, táborok indítását. A táboron belül pedig mind a gyerekek, mind a felnőttek esetében az ismeretterjesztő anyagok kisfilmek, videók bemutatása és megbeszélése mellett a készségek (empátia, asszertív kommunikáció, értő figyelem stb.) gyakorlására is legalább olyan nagy hangsúlyt fektetünk.
B. B.: Mindezt nagyon gyakran játékos formában tesszük, hiszen a játék nagy tanítómester. A kisbabáknak a felfedezés eszköze, kisgyermekkorban gyakran az érzelmek komplex világának kivetített megnyilvánulása, vagy konkrét kommunikációs csatorna, amin keresztül képes olyan érzelmeket kifejezni, amit esetleg szavakkal még nem tudhat, vagy akár társadalmi szerepeket és helyzeteket tapasztalhat meg számára befogadható módon. A játék azért is kiváló eszköz, mert pontosan az árnyaltsága teszi lehetővé, hogy az ember épp olyan mértékben, épp annyit fejlődhessen általa, amennyire ott és akkor szüksége van, de a megtapasztalás ereje lehetővé teszi, hogy akár a későbbiek során is vissza tudjon térni, és az átélt tapasztalatokra támaszkodni. Tehát a konkrét ismereteken túl a tudatosan megválogatott játékokkal és játékos feladatokkal, gyakorlatokkal nagyon hatékony eredményeket lehet elérni az EQ fejlesztése tekintetében is, minden korosztálynál.
S-L. E.: A tudatosság itt is kulcsfontosságú. Abban az esetben, ha ismerjük általánosságban az egyes alképességek fontosságát a mindennapokban való boldogulás szempontjából, illetve tudatosítjuk, hogy mi magunk milyen mértékben rendelkezünk ezen képességekkel, ismerjük saját erősségeinket és hiányosságainkat, már egy nagy előnyre tehetünk szert. Ugyanis ez jelentheti az alapot, amire építeni tudunk, abban az esetben, ha fejlődni kívánunk. Segíteni tehát a gyermekeket, diákokat az érzelmi tudatosságra, felhívni a figyelmüket a fejleszthetőségre és fejlesztő eszközöket adni a kezükbe, alapvető célja az általunk szervezett táboroknak. Én úgy gondolom a leghatékonyabb fejlődési lehetőség, úgy gyermek, mint felnőttkorban, az a való élet színtere. Ahhoz viszont, hogy ez a színtér valóban fejlődési lehetőséget nyújtson, szükség van az említett tudatosságra: ismerni EQ fogalmát, fontosságát és a saját működésünket. Az erre nyitott felnőttek sok esetben ezt a tudást könyvekből szerzik meg, a gyermekek számára viszont fontos, hogy létezzenek direkt korosztályra szabott, szakemberek által fejlesztett programok, képzési lehetőségek, táborok.
Egy kis betekintést engedtek az általatok használt gyakorlatokba?
T-M. N.: Nagyon sokféle gyakorlat létezik az érzelmi intelligencia fejlesztésére. A páros vagy csoportos gyakorlatok a leggyakoribbak, hiszen a fő cél a társas készségek fejlesztése, amelyet nyilván csak társas helyzetekben lehet gyakorolni. Ilyenek azok a feladatok, ahol párosával gyakoroljuk pl. az empátiát, értő figyelmet, asszertív kommunikációt vagy megértést. Emellett természetesen vannak egyéni gyakorlatok is, melyek során a résztvevők például a saját magukkal való együttérzést gyakorolják, vagy az eddig bevált stresszkezelési módszereiken gondolkodnak, sőt olyan feladatunk is van, melynek során fiktív levelet írnak egy olyan személynek, akivel szemben haragot éltek meg – hogy csak egy néhányat említsek.
A kisebbeknél természetesen egyszerűbb megfogalmazással, sokkal játékosabb formában dolgozzuk fel a különböző témákat, az érettebb korosztályoknál több reflektálási lehetőséget adunk, mélyebben érintjük az egyes témaköröket. De az alapok minden korosztály esetében ugyanazok.
S-L. E.: Visszatérő gyakorlat az érzelemkártyák és az érzelem-hőmérő használata, gyakorlunk különböző érzelem-szabályzó és stresszcsökkentő módszereket, valamint az egyéni élménymegosztások során lehetőség van az empátia fejlesztésére. Külön hangsúlyt kap az erőszakmentes kommunikáció elsajátítása. A gyakorlatok során igyekszünk a résztvevők saját, megélt élettapasztalataiból meríteni a példákat, azokat feldolgozni-átdolgozni, annak érdekében, hogy minél életközelibb legyen, és a tanultakat minél könnyebben tudják majd a való élet gyakorlatába áthelyezni.
B. B.: Számos érdekes eszközt, képeket, vizuális- és kérdéskártyákat, kommunikációs gyakorlatokat, hétköznapi használati tárgyakból élménypedagógiai eszközzé varázsolt kellékeket és konkrét módszereket hívunk segítségül a programok során, a résztvevők korosztályát szem előtt tartva.
Milyen tapasztalat volt a nyári tábor?
T-M. N.: Egy nagyon jó tapasztalat volt ez az EQ-tábor. Érdekes volt látni, ahogy a fiatalok napról napra egyre jobban megnyílnak egymás előtt, egyre lelkesebbek, kíváncsibbak lettek a téma iránt és egymás irányába is. Nagyon inspiráló beszélgetések alakultak ki az egyek témák, gyakorlatok mentén, melynek köszönhetőn sokat lehetett tanulni egymástól is. A tudásanyag és a képességek gyakorlásán túl a fiataloknak lehetőségük volt önmagukról is sok új dolgot megtudni, kapcsolódni egymáshoz, fontos témákat, tapasztalatokat megosztani másokkal. Hasznos és jó hangulatú hét volt, melyben helye volt a tanulás és komoly témák mellett a barátkozásnak és a jókedvű, vidám beszélgetéseknek is.
S-L. E.: Számomra a táborban résztvevő diákok elkötelezettsége, nyitottsága, tanulni-fejlődni vágyása különösen is szívmelengető volt. Ahhoz, hogy fejleszteni tudják érzelmi intelligenciájukat, szükséges volt, hogy a saját belső világuk felé, valamint a társaik felé is nyitottak különösen legyenek. Ez viszont igencsak energiaigényes, olykor megterhelő feladat. Azok a fiatalok, akik jelentkeztek és részt vettek ebben a táborban, nemcsak vállalták, hanem sikerrel teljesítették ezt a kihívást, amiért hálás vagyok nekik és felnézek rájuk! Természetesen a sok mély téma mellett lehetőségük volt a felszabadulásra, kikapcsolódásra is: a tanulás, fejlődés és kikapcsolódás ezen váltakozása adta a táborunk dinamikáját.
B. B.: Én minden egyes alkalommal, amikor fiatalokkal dolgozom, rácsodálkozok a bennük rejlő csodákra, és ez ebben a táborban sem volt másként: ahogy megtalálják a témához és egymáshoz elvezető utat, ahogy napról-napra érezhető és tapasztalható a változás, a légkör alakulása, és az információk kis tégláinak fokozatos egymásra épülése. Nagyon meghatározó élmény volt ez a tábor számomra, és megerősítette bennem azt, hogy van értelme ezzel a területtel dolgozni, bármilyen korosztályról is legyen szó, mert nem eredménytelen időfecsérlés, hanem igenis, akár egyik napról a másikra érzékelhető, határozott változást eredményezhet a táborvezetők és résztvevők közös munkája, közös erőfeszítése. Mert valóban nem egyszerű, mikor magunkkal, magunkon dolgozunk, megterhelő és fárasztó. De ez a tábor is megmutatta, hogy megéri a fáradtságot. Hálás vagyok az Áradat Egyesületnek a lehetőségért.
Az írás rövidített változata megjelent a Vasárnap 2023/38-as számának Életmód rovatában.
