Az élő Jézus köztünk témával a temesvári egyházmegye családpasztorációs irodája tábort szervezett a magyar nyelvű családoknak a gyönyörű természeti környezetben található ruszkabányai Kolping-házban augusztus 25–27. között. A temesvári egyházmegye honlapja az egyik résztvevő, Varga Irén írása révén számolt be az eseményről, amelynek mottója: „Amint te, Atyám bennem vagy s én benned, úgy legyenek ők is eggyé bennünk…” (Jn 17,21).
Tari M. Böbe nővér családpasztorációs referens vezetésével jól szervezett, minden téren alaposan előkészített, remek programban volt részünk. „Sok mindenről fogunk hallani, de csak egy valamit vigyünk haza magunkkal, amire konkrétan törekedni is fogunk” – mondta Böbe nővér. A jelen levő kilenc család a temesvári egyházmegye különböző plébániáiról érkezett: Arad-Séga, Temesvár-Gyárváros, Buziásfürdő, Ötvösd.
Pénteken este a vacsora után játékos ismerkedés volt, esti mese, majd imával tértünk nyugovóra. Szombaton reggel jókedvűen, tornával köszöntöttük a napot. A reggeli ima után a vak Bartimeus történetével ismerkedtünk meg, bábjelenet formájában. A házaspárok számára Böbe nővér előadást tartott, amelyet játékos ráhangolással kezdett, ily módon állítva fel a sorrendet: Ki a fontos az életünkben? Isten? Házastárs? Gyerek? Szülő? Plébános?
Aznapi témánk a házasság szentsége volt. Néhány személyes tapasztalatot, élményt is megosztottak egymással a jelenlévők: „Amikor összeházasodtunk, akkor meghívtuk Jézust a kapcsolatunkba, hogy ő egyesítsen minket. Hárman vagyunk: én, a társam és Jézus.” Tilmann atya, a schönstatti apostoli mozgalom egykori hűséges papja, azt tette, hogy egyik-másik házastárs előtt térdet hajtott mondván: „Jézus jelen van a házaságukban” és ez ugyanolyan nagy szentség, mint a tabernákulumban levő Krisztus teste. A házasságban, a férj és a feleség egysége Krisztus jelenlétének a jele. „Mi ketten, mondhatnánk, egy nagy ostya vagyunk. Küldetésünk Isten szeretetét jelenvalóvá tenni a világban azáltal, hogy szeretetben eggyé válunk és így jellé leszünk a világ számára.” „Ehhez, nagyon sokat kell dolgozni egy egész életen át. A jó Isten akarata szerint, a társam boldogságát keresem.”
Az előadást követően párbeszélgetésre mentünk, hogy válaszoljunk a következő kérdésekre: Mi szerez örömet a házaséletünkben? Hol tapasztaljuk meg Krisztus jelenlétét? Hogyan tudnánk Istennel jobban együtt élni?
Ebéd után kirándulni indult a csapat a környékre. Délután 5 órától a ruszkabányai katolikus templomban – gyönyörű régi épület német ajkú katolikusok öröksége – a szentmisét Kapor János kisjenői plébános mutatta be két frissen felszentelt állandó diakónus, Piklor László és Baum Péter jelenlétében. Ez alkalommal a Zöld házaspár szeretetszövetséget kötött a Szűzanyával és csatlakozott a schönstatti mozgalomhoz. Meghívták a Szűzanyát az otthonukba, hogy nevelje őket, legyen köztük, irányítsa családjukat és megígérték, hogy ők is igyekezni fognak házasságukon dolgozni.
A szentmisét követően vidám, szórakoztató est szerepelt a programban. A jelenlévők elismeréssel nyugtázták Bőbe nővér ötletességét és a gyermekek iránti szeretetét. Verseny volt, de minden család nyert. Együtt voltunk, jelen voltunk egymás életében.
Öröm volt a gyermekek számára – és nem csak – az esti tábortűz. Énekeltünk, körül álltuk, és mindenki elmondta, miért hálás az Úrnak ezen a napon. Mi, szülők szentségimádással köszöntünk el a köztünk élő Jézustól.
Vasárnap szintén frissítő tornával kezdődött a reggel, következett a reggeli ima, majd, míg a gyerekek külön műhelymunkára mentek – pákával fába égettek különböző mintákat –, addig nekünk, házasoknak Böbe nővér előadást tartott: „A házasságban nem a másikat kell nevelni, hanem saját magunkat, hogy a másik ezáltal megtapasztalja a szeretetünket. Hogy miről szól a házasság: hogy Isten szeretetét bevigyük gyermekeink életébe.” Kentenich atyát idézve: „Aki igazi gyermeke Istennek, az jó apa és jó anya lesz.”
A vasárnapi téma fő gondolata: legyünk kapcsolatban Istennel. Nem kell sokkal kezdeni, hanem azzal a kevéssel, ami megfelel a családunk egységének. Például:
Közös esti ima: „A jó Isten elé visszük az aznapi örömünket, gondunkat.
Szánjunk egymásra minőségi időt. A házaspárok legyenek nyitottak egymáshoz, merjék minden gondolatukat elmondani egymásnak.
Szombat este készüljünk közösen a vasárnapra: Szentírásolvasás után értelmezzük, mit mondott nekem az Úr, beszéljük meg, mit akarok a vasárnapi misén ajándékozni az Úrnak, vagy kérni tőle.
Áldjuk meg egymást és gyermekeinket reggel és este e szavakkal: „Isten őrizzen meg és áldjon meg téged.”
Mindenki választhat a felsoroltak közül, a lényeg minden esetben az, hogy kapcsolatot tartson Istennel. Az előadás után szintén volt párbeszélgetés, majd kört alkotva megbeszéltük, ki milyen gondolatot visz magával haza.
A szentmisét szintén a ruszkabányai templomban ünnepeltük. A liturgiát Maties Marin karánsebesi plébános celebrálta a két állandó diakónus jelenlétében. A kántori szolgálatot Böbe nővér és a tehetséges gitározó, orgonáló gyermekek látták el.
Ebéd után készültünk haza. A táborban együtt voltunk mint egy nagy család, mindenkinek megvolt a feladata, egymást szolgálva a jó Istent szolgáltuk. Hála és köszönet a jó Istennek és a szervezőknek a lehetőségért hogy együtt lehettünk!
Végezetül néhány vélemény a táborról:
„Nagyon örülünk, hogy kihasználhattuk ezt a lehetőséget a lelki töltődésre. A házasságunknak épp szüksége volt már a gondozásra. Nagyon hasznos módja volt ennek a családos tábor, ahol eszünkbe juttatták, hogy mennyire fontos a kapcsolatunk egymással és Istennel. Sokat tanulhattunk elméleti és gyakorlati síkon egyaránt, olyan tippekkel és tudással gazdagodtunk, ami a hasznunkra lesz a családunk életében, miközben jól szórakoztunk és kicsit kikapcsolódhattunk egy befogadó és nagyon kedves közösségben. A gyermekeink is jó társaságban szórakozhattak, és szép élményekkel gazdagodtak. Köszönjük a lehetőséget és már várjuk a következő alkalmakat!”
Csató család, Arad-Séga
„Ha csak néhány napra is, jó volt ebben a rohanó világban lelassulni, és megerősödni abban a hitben, hogy a család az építő eleme a közösségnek. A részt vevő családok különböző szempontokból is rávilágítottak a családi egyensúly fontosságára és ezen belül az Istennel való kapcsolat megerősítésére.”
Kiss család
Forrás: Varga Irén/a temesvári egyházmegye honlapja
