Szent Benedeket, a bencés rend alapítóját ünnepelték július 11-én a délután 6 órakor kezdődött szentmisében a tihanyi bencések. A szertartást dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek vezette.
A tihanyi bencés monostort I. András király (1046-1060) 1055-ben alapította Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére. Az alapító királyt itt temették el 1060-ban. A kolostor alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyarországi oklevél, amelynek latin nyelvű szövegében magyar szavakat, kifejezéseket is használtak, ezért ez a magyar nyelv legrégibb írásos emléke.
A bencés rend a kommunista éra után 1990-ben térhetett vissza Tihanyba, a kolostor-együttest csak 1994-ben kapta vissza a magyar államtól. 1992-ben elindult a templom belső restaurálása (falképek, oltárok), amely 1996-ra fejeződött be, amikor megkezdődött a kolostor teljes felújítása.
Tihanyban, az apátságban jelenleg 12 bencés él, akik a környék lelkipásztori teendőit is ellátják Mihályi Norbert Jeromos perjel vezetésével, aki Korzenszky Richárd lemondását követően 2018-ban vette át ezt a tisztséget. Az apátság sok kulturális programnak (kiállítások, hangversenyek, találkozók) és konferenciának ad helyet. A monostor mellett 40 fős vendégház található, ahová egész évben érkeznek lelkigyakorlatos csoportok, konferenciák résztvevői, és egyéb zarándokcsoportok. A szerzetesek tanítanak az apátság fenntartásában működő Tihanyi Bencés Iskolában. Emellett gyógynövény-teákat készítenek, gyertyamártással és gyertyaöntéssel is foglalkoznak.
Tihanyiak és környékbeliek, a bencés öregdiákok, a bencés diákok, a bencés rend barátai voltak jelen Tihanyban a bencés apátságban Szent Benedek rendalapító nyári ünnepén, július 11-én. Délután 6 órakor vesperással kezdődött, szentmisével folytatódott az ünnep, amelyet dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek vezetett.
Délután érkezett meg Győrből a Szent Benedek Zarándoklat mintegy 100 zarándokkal, akik Győrből indulva, Pannonhalma és Bakonybél érintésével érkeztek meg. Ők a szentmise elején ünnepélyesen vonultak be az apátsági templomba.
Gyulafehérvár ősi püspöki egyházát és a tihanyi bencés apátságot egyaránt a 11. században, a szent királyok korában alapították. A gyulafehérvári főegyházmegyéből Székelyudvarhely, a Szent Miklós-plébánia a tihanyi egyházközség testvérplébániája.
Az ünnepség Mihályi Norbert Jeromos perjel üdvözlő szavaival és ünnepélyes, énekelt vesperással kezdődött. Kovács Gergely érsek homíliájában Szent Benedek példáját a felolvasott szentírási részek összefüggésében mutatta be és ajánlotta például a jelenlevők, köztük a bencés diákok figyelmébe. Benedek nevéből az áldás, megáldottság mozzanataira többször is utalt. ,,Te vagy az én szeretett fiam, leányom, benned kedvem telik”, hangsúlyozta, kiemelve: Isten nem vonja meg, nem vonja vissza szeretetét a mi hűtlenségeink ellenére. A megosztott, címkéző mai embernek szólt a gyulafehérvári főpásztor figyelmeztetése: Isten mindenkit szeret, a közömböst, a tőle eltávolodottat is, nekünk magunknak is e jó hír fényében kell saját szerepünket megélni és betölteni. Hogy ez mi? Belső ,,cellánkban” gyakran időzve keresnünk kell az Úr társaságát, hallgassuk és halljuk is meg az ő szerető hangját, tőle fogjuk hallani: ,,áldott vagy”, bár sokszor áldatlannak tűnik a mi életünk. ,,Az áldott ember jellemzője, hogy bárhol van, jelenléte áldás, és az áldás szavai szólnak belőle”, mondta Kovács Gergely érsek.
Áldottak vagyunk, és az áldott ember jó és szép, belőle jóság, békesség, tisztaság árad. Az áldott emberek megváltoztatják és megmentik a világot. ,,Több áldást, és egyre kevesebb átkot”, e kívánsággal fejezte be beszédét a gyulafehérvári főpásztor.
A szentmise után szeretetvendégségre hívta a monostor az ünneplő templomi közösséget, ahol elmaradhatatlan volt a balatoni halászlé.
Forrás: Tihanyi bencés apátság
Képek: Halász Gábor
