Szent Péter és Szent Pál apostolok karizmatikus személyek, erejüket és megvalósításaikat a melléjük szegődő Jézus Krisztustól kapták. ,,A mi életünkhöz is társként szegődik Jézus!” Nagy nap a június 29-e a Szent Péter és Pál apostolfejedelmek égi pártfogása alatt álló templomokban búcsúünnepet ülnek az oda betérők. Egyik ilyen templom a kolozsvári Szentpéteri templom.
A gyönyörű piros varrottasba öltöztetett kicsi templombelső zsúfolásig megtelt. A város minden plébániájáról jöttek zarándokok, de saját templomukat is sokan megtisztelték jelenlétükkel, mert ünnep ez mindenki számára, aki szívügyének tekinti ilyen formában is megvallani hitét, hovatartozását, Istenhez és az ő egyházához való ragaszkodását.
A tömegből kimagasló, kidíszített feszületet követve a bevonuló asszisztencia, a papság az oltár köré gyűlve megkezdte az ünnepi szentmisét.
A bevezetőben László Attila, a kolozs-dobokai kerület főesperese, a Szent Mihály-templom plébánosa Szent Péter és Szent Pál apostolokat karizmatikus személyeknek nevezte, mert erejüket és megvalósításaikat a melléjük szegődő Jézus Krisztustól kapták. ,,A mi életünkhöz is társként szegődik Jézus”, hogy ,,sziklára alapított egyházában nagycsaládként építsük országát” – fogalmazott a főcelebráns.
A szentbeszédben Gál Hunor, a gyergyószentmiklósi örmény szertartású plébánia plébánosa egy tanmesével keltette fel a hívek figyelmét, miszerint egy vadász az oroszlán nyomát keresve rátalál egy favágóra, aki az oroszlán fekvőhelyét is meg tudja mutatni. Emberünk inába szállt bátorsága, mert ő csak a nyomokat kereste. A templom olyan, mint Jézus Krisztus nyoma, mert elvezet ahhoz, akit követnünk kell. Isten házába jó betérni, mert általa Jézus válik jelenvalóvá életünkben. A beszélő felhívta a figyelmet a keresztény élet buktatóira. Óva intett a megszokottság kelepcéjétől. Ne ez vezéreljen bennünket, hanem a hit szívbeli, értelem szerinti megélése, mely az odaadással tenni akaró, Jézusra figyelő személy tetteiben teljesedik ki.
Krisztusnak ne csak a nyomait figyeljük, hanem váljunk követőivé a Szentírás személyre szabott üzenetein keresztül. Az imák csendjében szóhoz juttatott Jézus irányításait és bátorításait is szívleljük meg és váltsuk valóra. A ,,kövess engem” megszólítás nemcsak Péternek, hanem nekünk is szól. Szent Péter és Szent Pál életén keresztül Isten elénk tárta a Szentlélek működését, mert ők befogadták Krisztust életükbe, sőt közreműködtek is vele. Krisztust ne csak mint ,,az egykori történelmi személyként” akarjam megismerni, ,,hanem egészen közelről”, mert ő a Szentíráson keresztül Szentlelke által ,,nekem és hozzám” szól. Közeli és személyes követést vár el tőlem. A beszélő tanácsolta, hogy vizsgáljuk meg magunkat, mozduljunk ki a számítógépes virtuális világból és segítsünk másokon, egyházunkon. Szent Péterrel együtt valljuk meg mi is, hogy ,,Te vagy az Isten fia” (Mt 16, 16). Ez szükséges, de nem elégséges kereszténységünkhöz, mert Krisztushoz való tartozásunkat feladataink felismerésével és teljesítésével tudjuk élővé tenni. Papp Lajos szívsebészt idézte: ,,Azt tapasztaltam, hogy szívműtét előtt az istentelenek is Istent keresik.” A mi segítségünkkel azok is közelebb kerülhetnek Istenhez, akik csak távolról követik Istent. Péter személyesen ismerte Jézust. Pál nem, de megtérése után követte őt, az ő nyomdokait. Péter példát ad nekünk Jézus követésére, mert mint aki hitében erős szikla a reménytelenségben is hisz Jézus szavának és cselekszik: kiveti a hálót.
Keresztségünk révén egy különös kapcsolat kezdődött el egykor köztem és a mellém szegődött Jézus között. A kapcsolatban akkor lesz fejlődés, ha a szeretetben megismerjük egymást a sziklára épített egyházon keresztül és elindulunk az ő követésében. ,,Csak így lehet életet, népet, nemzetet, világot építeni.” ,,Isten kitárja szívét, hogy bennünket befogadjon és kegyelemre segítsen” az ő szentjei, Péter és Pál közbenjárásának segítségével – zárta gondolatait az örmény katolikus rítusban is szolgáló lelkipásztor.
A szentmise befejező részében Ferencz Antal szentpéteri plébános köszönetét elsősorban a mindenható Istennek fejezte ki, mert tőle származik minden áldás. Hálás lelkülettel fordult az ünneplőkhöz: a paptestvérekhez, a főcelebránshoz, az Isten nyomára és közelségére vezető szónokhoz, zarándokokhoz, hívekhez, mert ,,így együtt mennyire szép”. ,,Akkora dolog megérezni híveink szeretetét, jóságát, megbocsátását.” Megköszönte mindenki részvételét, a szentmisébe való bekapcsolódását és az ünnepet előkészítők munkáját, a közös éneklést mint olyan lelkipásztor, aki most már ebben az egyházközségben is ki tudja mondani ,,Uram, Istenem, jó itthon lenni”.
Hálás lelkülettel volt azok iránt, akik a papokért imádkoznak, mert őket is gyarlóságok, gondok, bajok gyötörhetik, mint bármely más embert. Isten áldását kérte a jelenlevő hivatalosságokra, köztük Vákár Istvánra, Kolozs Megye Tanácsának alelnökére, az RMDSZ képviselőjére. A zarándokok gondjaira-bajaira Szent Péter és Pál közbenjárásáért esdekelte, hogy Isten segítségével a nehézségek kibogozódjanak.
A szentmiseáldozat bemutatása után az ünneplők testi-lelki útravalóval felruházva és a templom előtti beszélgetések után örömmel térhettek vissza otthonukba vagy az élet más területeire.
Bíró Jolán-Ilona
