Négynapos zsolozsmatábort szerveztek immár hetedik alkalommal a gyergyószárhegyi ferences kolostorban. ,,Az volt a kiemelt célunk, hogy a zsolozsmatábor résztvevői találkozhassanak az egyház kincseivel” – mondta Gegő Julianus ferences szerzetes, a hetedik gyergyószárhegyi zsolozsmatábor szervezője.
Az elmúlt hétvégén szervezett négynapos programon hetvenen vettek részt, míg a zsolozsmatáborral egy időben tartott, gyermekeknek szóló szkólatábornak ötven résztvevője volt.
A csíkszéki, udvarhelyszéki és a gyergyói térségből, illetve Sepsiszentgyörgyről, Medgyesről, Kolozsvárról, Désről, Debrecenből és Budapestről hetven résztvevő érkezett a múlt csütörtökön a gyergyószárhegyi ferences kolostorban szervezett hetedik zsolozsmatáborba.
,,Az volt a kiemelt célunk, hogy a zsolozsmatábor résztvevői találkozhassanak az egyház azon kincseivel, ami a zsoltárok világában jelenik meg. Ezeken a napokon tanuljuk, hogy a zsoltárokon keresztül miként kapcsolódhatunk Istenhez. Tanulunk imádkozni. A zsoltár tulajdonképpen az imádság anyanyelve, és mi itt a táborban az anyaszentegyháztól szeretnénk tanulni imádkozni a zsoltárok segítségével” – mondta Gegő Julianus gyergyószárhegyi ferences szerzetes, a tábor egyik szervezője. A táborozók naponta elimádkozták a zsolozsma imaóráit, szentmiséken vettek részt, illetve meghallgatták Ullmann Péter premtontrei szerzetes elmélkedéseit. Szoliva Gábriel, a budapesti Országúti Ferences plébánia ferences szerzetese, egyházzenész már a kezdetektől részt vállal a szervezésben. – Különösen szép ez a helyszín, egyrészt azért, mert itt rálátunk a Gyergyói-medencére, gyönyörű szép természeti környezetben vagyunk, másrészt itt van a magyar egyházzene-történet egyik nagyon jeles alakjának, Kájoni Jánosnak a sírhelye, és az ő személye valahogy fémjelzi ezt a tábort. Az ő munkássága nagyon sokrétű volt, de nagyon erőteljes egyházzeni vonulata is volt, igyekezett a helyi értékeket felkutatni, kiadni, tanítani, megőrizni és átadni a következő generációknak az énekelt imádság értékét. Ezek a táborok ugyanezt a célt szolgálják, azaz szeretnénk mi is továbbadni az egyház énekelt imádságát, amely évszázadok óta szól, amelynek óriási hagyománya van, nagyon nagy múltra tekint vissza, és ezáltal nagyon sok lelki kincset őriz – mondta a budapesti ferences szerzetes. Az egyes programok közötti időszakokban a templomban éjjel-nappal folyamatos zsoltározás volt. A zsolozsmatáborral egyidőben a gyermekek részére immár harmadjára szervezték meg a szkólatábort. Jonica Xénia, a gyermekprogramok egyik felelőse azt mondta, az ima mellett igyekeznek igazi közösségi élményt nyújtani a legkisebbeknek.
,,A közösségi élmény attól közösségi, hogy élmény, valamint attól élmény, hogy közösségi. Ha mindez párosul énekkel, szkólával, imával, játékkal, kézműveskedéssel, akkor csak fontos lehet ez a tábor, és annak minden velejárója. A szkólatábort harmadik alkalommal szervezzük, évről évre egyre több gyerek vesz részt, mindezt pedig aláhúzza, hogy már kiskamaszkorban van igény a jóra, a szépre, az istenire, mindarra, ami végül is formálhatja a jövő keresztényét” – mondta Jonica Xénia. A táborban a zsoltárok éneklésére a felnőtteket Göbölösné Gaál Eszter egyházzenész, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, a gyermekeket Farkas Domokos, a gödöllői apátság karnagya, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene tanszékének oktatója tanította. A táborban jelen volt Farkas Ferenc Ákos, a budapesti Terézvárosi Szent Teréz Plébánia káplánja is.
A gyermekek beszámolóiból
„Csíkszentlélekről jöttem a táborba. Tibi, a kántor hívott, és gondoltam, hogy miért ne jöjjek!? Eddig nagyon jó. Éjszaka egy kicsit későn aludtam el, mert nem volt kényelmes a matrac, de utána végül is olyan jól aludtam, hogy észre sem vettem. Eddig a kézműveskedés tetszett a legjobban, és az, hogy szinte minden nap kimegyünk a templomhoz, és énekelünk.” (Mihály Nóra, Csíkszentlélek)
„Azért jöttem a táborba, hogy szórakozzak. Nagyon jó itt lenni, hiszen nagyon tetszik a kézműveskedés, éppen nyakláncot készítek.” (Gál Szintia-Izabella, Medgyes)
A felnőttek beszámolóiból
„Zsolozsmatáborban harmadjára vagyok, de Székelyföldön most járok először. Gyönyörű szép helyen élhetem meg a zsoltározást közösségi imaként. A táj valóban gyönyörű, azonkívül izgalmas is, mert nem tudni, hogy mikor jön a medve, vagy mikor nem. Ami a legjobban tetszik, hogy a közösségi imát és az egyedüllétet is egyszerre meg lehet élni” (Kerek Ferenc, Budapest)
„Mélységek és magasságok énekben, zsoltározásban, a kolostorban megszállva. Hála és áldás ezért az új tapasztalatszerzésért, a csend mély átélése a mennyei Atyával, és mindez a templomban éjszaka: igazi isteni jelenlét. Jövőre találkozunk!” (Adorján Teréz)
„Negyedik alkalommal jöttem a zsolozsmatáborba, és ami megerősödött bennem, az az, hogy egy nagyszerű ajándék az életemben, hogy az évben van legalább három napom, ami teljesen az ima köré van felépítve, és nem fordítva. Gyakran előfordul, hogy az ember elvégzi a munkáját, a tennivalóit, az elintéznivalóit, és aztán ha belefér az idejébe, energiájába, imádkozik. Itt most meg pont fordítva van. Úgyhogy próbálok nyitott szívvel jelen lenni. Ez a tábor évről évre megerősít hitben, lélekben.” (Katona Krisztina Csilla, Csíkszereda)
„Örülünk, hogy ez évben is itt lehettünk, három felnőtt és 12 gyermek Medgyesről. Mindannyian feltöltődve térünk haza, gazdag élményekkel és szép énekléssel Isten dicsőítéséére. Köszönjük a lehetőséget! Épp egy évre való „eledel”. Visszavágyunk.” (Stefán Tünde)
„Bizakodó vagyok, ha ilyen sok embert érdekel az érték, és ekkora áldozatra indítja őket az élet, akkor az egyház egészséges, dacára annak, hogy vannak javítanivalók. Van és lesz munkás a szőlőben.” (Ványolós András) „Ízek, imák, zsolozsmatábor. Viszlát jövő évben! Köszönöm!” (Salamon Ildikó)
A gyergyószárhegyi zsolozsma- és szkólatábort a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Gyergyószárhegy Önkormányzata és névtelen adományozók támogatták. Ezúton is hálás köszönet érte!
Bíró István
Fotók: Erdélyi Ferencesek
