A gyakorlati éveseket kísérő plébánosok és a szeminárium elöljáróinak rendhagyó éves találkozóját június 15–16. között tartották. A közös vissza- és előretekintésnek a szelterszfürdői Boldog Özséb Ifjúsági Ház adott helyet. A pasztorális év során egy-egy plébános felel a kispapok neveléséért, aki bevezeti a növendékeket a papi élet gyakorlati részébe, így a papságra készülők nem csak elméleti síkon, hanem gyakorlatban is találkoznak a rájuk váró kihívásokkal, feladatokkal.
A találkozón részt vett Kovács Gergely érsek, Lukács Imre-Róbert érseki általános helynök – mint a pasztorális évért felelős teológiai tanár –, valamint a szeminárium elöljárói, nevezetesen András István rektor, Diósi Dávid dékán-vicerektor, Kiss Endre spirituális, és nem utolsó sorban az idei év gyakorlati éveseinek kísérő plébánosai: Bálint István székelykeresztúri, Csont Ede tusnádi, Göthér Gergely csíksomlyói, László Attila kolozsvár-belvárosi és Salamon József gyimesbükki plébános.
A találkozó során a résztvevők közösen visszatekintettek az elmúlt időszakra, megosztva egymással tapasztalataikat, értékelve az elmúlt egy évet. A visszatekintés mellett közösen gondolkodtak az erdélyi papképzés jövőjéről is, így konzultációt folytattak a papképzésben aktívan részt vállaló plébánosokkal, hiszen fontos, hogy a szeminárium elöljáróival és tanáraival együtt kísérjék a papnövendékeket, hogy a négy egyházmegye fiataljait minél jobban felkészítsék a papi életre, egyre szorosabban együttműködve a gyakorlati részért felelős lelkipásztorokkal, akik közül többen már több mint egy évtizede vállalják a papságra készülő szeminaristák kísérését.
Az eseményen Kovács Gergely érsek köszönetét fejezte ki a jelenlévő plébánosoknak, akik lehetőséget biztosítanak, hogy egy-egy kispap fél évig a plébánia szolgálatában töltse pasztorális évét. Hangsúlyozta, nagy felelősséget és szerepet töltenek be a hivatások formálódásának folyamatában a felelős lelkipásztorok, ugyanis ők vezetik be a fiatalokat a lelkipásztori élet örömeibe és kihívásaiba egyaránt.
A találkozó első napjának végén a résztvevők közösen elimádkozták a Jézus Szíve-litániát, amelyet a papi hivatásokért ajánlottak fel, valamint a második nap reggelén Kovács Gergely érsek szentmisét mutatott be ugyancsak a papi hivatások felismerésének, gyarapodásának és kiteljesedésének szándékára.
Mi a gyakorlati év? Miben áll a gyakorlati éves kispap szolgálata?
A gyakorlati év vagy más néven pasztorális év, a szemináriumi filozófiai-teológiai alapképzést (négy év) követő egy évet foglalja magába. A gyakorlati év során a már lektorrá és akolitussá avatott kispap egy-egy fél évet tölt két különböző plébánián, amely időszak alatt megismerkedik a gyakorlati lelkipásztorkodással, elősegítve a plébániai közösségi élet lelki és szellemi gyarapodását.
A gyakorlati éves kispap a pasztorális évért felelős teológiai tanár felügyelete és a helyi plébános nevelői koordinálása mellett bizonyos lelkipásztori tevékenységekben vesz részt, melynek megfelelően ellátja akolitusi szolgálatát, tanúságot tesz az evangéliumról, temetési szertartást végez, a plébániai és iskolai hittanórákat vezeti, az elsőáldozók és bérmálkozók felkészülésében szerepet vállal, az ifjúsági és egyéb egyházi csoportosulásokban aktívan részt vesz, ájtatosságokat, szentségimádásokat és egyéb imaalkalmakat vezet, és nem utolsó sorban a plébániai adminisztrációba is belekóstol, attól függően, hogy az adott plébániai közösségben milyen lelkipásztori teendő elvégzésére van szükség.
A gyakorlati évet két év egyetemi mesterképzés követi, amely során az első mesteri év második félévében diakónussá, míg a második év végén pappá szentelik a papságra készülő szeminaristát.
Forrás: Seminarium Incarnatæ Sapientiæ
Fotók: SIS archívum
