Napirenden a hosszú távú ápolás

0
632
Fotók: Gyulafehérvári Caritas

Csíkszeredában a Jakab Antal Házban találkozott június 12–15. között az a hosszú távú ápolással foglalkozó nemzetközi szakértői csoport, amely az Európai Caritas keretein belül működik. Kilenc európai ország képviselői három napon át vitatták a hosszú távú ápolás iránti igény exponenciális növekedésével kapcsolatos kérdéseket, amelyek összefüggésbe hozhatók az ellátás területén tapasztalható drámai munkaerőhiánnyal, valamint a hosszú távú ápolási szolgáltatások nyújtása közötti óriási eltérésekkel Európában.

Romániában a komoly ápolást igénylő 65 év feletti román lakosság 64%-a otthon él, és csak 4%-uk fér hozzá szakszerű gondozási szolgáltatásokhoz. Összehasonlításképpen, a 65 év feletti, hasonló ápolást igénylő, otthon élő lakosság európai átlaga mindössze 37%, és ebből 24% részesül szakszerű gondozásban (Long Term Care Report, Európai Bizottság 2021).

A találkozón a résztvevők áttekintették az ellátás jelenlegi helyzetét és perspektíváit azokban az országokban, ahonnan származnak, megtekintették a Caritas által kidolgozott és kínált Hargita megyei szociális- és ápolási szolgáltatásokat, majd tárgyalásokat folytattak a román Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a hazai szociális és egészségügyi szolgáltatók közpolitikai szakértőinek részvételével.

Az Európai Caritas 46 ország Caritas-szervezeteit tömörítő ernyőszervezet és az Európai Bizottság szociálpolitikai stratégiai partnere. Ennek keretében vett részt az Európai Bizottság hosszú távú ápolási témájú stratégiájának elkészítésében, és megtette a stratégiával kapcsolatos ajánlásait az Európa Tanács számára is. Szintén ezzel kapcsolatosan indul június 26-án Brüsszelben az Európai Caritas, Nicolas Schmit, az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztosa jelenlétében a Caritas hosszú távú ápolásáról szóló szakjelentése.

A szimpózium résztvevői 15 ajánlást vitattak meg, amelyek közül a következő szempontokat helyezték előtérbe és tárgyalták meg részletesebben:

  • Egyénre szabott, személyközpontú megközelítés szükségessége, amely mindenki számára garantálja az ellátáshoz való jogot, függetlenül pénzügyi és gazdasági helyzetétől.
  • A hosszú távú gondozás újrafogalmazása a piaci dimenzióról az általános érdekű szolgáltatásra való áttéréssel.
  • Európa szegényebb országaiból a gazdagabb országokba való tömeges munkaerő-migráció, mobilitás hatásai és egyenlőtlenségei, különösen az ápolási szolgáltatások ágazatában.
  • Az európai együttműködés és párbeszéd fontossága ebben a témában, a különböző európai országok ellátórendszerei, valamint a vidéki és városi területek közötti meglévő jelentős eltérések ellensúlyozása érdekében.
  • A tagállamok aktív és konkrét támogatásának szükségessége saját rendszereik kialakításában a minőségi, mindenki számára elérhető hosszú távú ápolás biztosítására.

A szakértői csoport hazai viszonylatban érdeklődve várja, hogy a nemzeti kormányok hogyan valósítják meg az Európai Bizottság által 2022 szeptemberében e témában közölt stratégiához kapcsolódó nemzeti cselekvési terveket.

„Mindannyian fel kell ismernünk, hogy Európa-szerte súlyos válsággal nézünk szembe, ami az ápolást, hosszú távú egészségügyi gondozást illeti. Egyéni és közösségi érettségünkön múlik, hogy sikerül-e felelősségteljes megközelítést megvalósítani és életképes megoldásokat találni az emberi méltóság megőrzésére ilyen körülmények között” – mondta dr. Márton András, a házigazda intézmény, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója, az Európai Caritas Fair Care and Mobility Task Force tagja.

Forrás: Gyulafehérvári Caritas

MEGOSZTÁS