Jacopo Bassano, születési nevén Jacopo da Ponte egy vidéki művészcsaládban látta meg a napvilágot, amely sikeresen működő alkotóműhelyt mondhatott magáénak. A Velencei Köztársasághoz tartozó Bassano del Grappában született. Később a helység nevét vette fel vezetéknévként. Apja, Francesco il Vecchio, sikeres festő volt, ő alapította a családi műhelyt, ahol Jacopo már gyerekkorától tanult és dolgozott.
1560 körül készült képeit a földöntúli halvány fény, a színek, a kifinomult jelenetek jellemzik, míg az 1565–1570 körül képei a tájkép és a zsáner témák körül forognak. Jelen írásunkban egy bibliai jelenetet ábrázoló munkáját szeretnénk bemutatni.
Jacopo Bassano 1546-ban készült Utolsó vacsora című festménye azon eseményt ábrázolja, amikor Jézus kereszthalálát előrevetítve saját testét és vérét nyújtja tanítványainak a kenyér és bor színében. Az elterjedt ábrázolásokhoz hasonlóan a tizenkét tanítvány Jézussal együtt egy asztal körül foglal helyet, viszont ellentétben más, idealisztikus ábrázolásmódokkal, a vacsoráról egészen életközeli képet mutat. Feltűnő a gyűrött asztalterítő, az asztalra könyöklő alakok és az egymással élénken társalgó személyek látványa. A realisztikus ábrázolásmódon belül viszont két erőteljes szimbólumot használ a festő: az asztalon lévő bárányfej és az asztal előtt lévő kancsó és tál. Utóbbi a vacsorát megelőző lábmosás jelenetére utal, amely mintegy előkészíti Jézus áldozatát, amely az alázatban és a szolgálatban valósul meg. A másik, a bárány levágott feje egy meghökkentő jelkép, amely egészen konkretizálja Jézus, „az egészen tiszta Bárány” hamarosan bekövetkező feláldozását.
Portik Noémi, M. Klarissza nővér
Az írás megjelent a Vasárnap 2023/24-es számában.
