A dévai Páduai Szent Antal-templom harangjai a búcsú ünneplésére hívták a híveket június 11-én, adta hírül Főcze Imre Bonaventura OFM.
A harangszó és szentünk tisztelete összegyűjtött mindenkit. A búcsús szentmise szónoka dr. Veres Stelian kanonok, a gyulafehérvári főegyházmegye gazdasági igazgatója volt. Hálás köszönet, hogy elfogadta a meghívást. Hálás köszönet szavaiért, tanításáért, az éves útravalóért!
A szónok kihangsúlyozta: ,,Bátran mondhatjuk Szent Antalról, hogy Isten embere, ma is segít megválaszolni szívünk kérdéseit, és arra ösztönöz, hogy megtérjünk, vagyis keressük a fényt, és menjünk feléje abból a sötétségből amelyben elmerültünk. Szent Antal ma is gyengédséggel mutatja nekünk Jézust, akiben Isten választásának nagyságát szemléljük, hogy mi is karjainkba vegyük, átöleljük és érezzük jelenlétét, befogadjuk őt szívünkbe. Szent Antal az evangéliumot tartja a kezében, vagyis azt a jelenlétet, amelyet az Ige teremt az életünkben…” Nekünk, akik szomjazzuk a reményt, az életet, a jövőt, ingyen kínálja Isten szeretetének jó vizét. Mindig olyan, mint egy hideg, friss, frissítő vízzel teli kút, amelyet mindenkinek felajánlunk, különösen a szomjazóknak, mert ők azok, akik a vágytól hajtva keresik. Itt van Szent Antal titka, amely valójában a keresztények titka: komolyan kell venni az életadó Igét, mert ez hozza létre Krisztus jelenlétét a szívünkben. Nem lehet megérteni az Igét anélkül, hogy ne élnénk meg, mert az nem lecke. Az élő szeretet segít megérteni az evangéliumot. Aki issza az Igét, forrássá válik, mert szívéből élő víz folyói áradnak. Szent Antal az élő víz forrása. A keresztény nem magának iszik vizet, ahogy az individualizmus bálványimádása elhiteti velünk. Éppen ellenkezőleg. Aki iszik, az italt ad, aki szeretetet talál, az adja, aki továbbadja, az kap is viszonzásul…
Szent Antal mondta: ,,Az első békét felebarátoddal kell kötnöd, a másodikat önmagaddal, és így lesz meg a harmadik békéd Istennel”. Egy példázat szerint az elefántokról azt mondják, hogy amikor csatába kell szállniuk, különös gondot fordítanak a sebesültekre, a leggyengébbekre: valójában a csoport közepébe zárják őket. ,,Fogadjátok hát ti is a gyenge és sebesült testvéreket szeretetetek középpontjába”, biztatott a szónok. ,,Legyünk lelki emberek, vagyis bizalommal teli, a gyengékre figyelő és őket védelmező emberek, akik képesek közösségben lenni mindenkivel, és ma újraépíteni a paradicsomot, ahonnan jövünk és ahová tartunk. A tanúságtétel akkor él, ha a tettek beszélnek.”
Tele vagyunk szavakkal, de üresek vagyunk tettekben. A mi törvényünk – emlékeztet bennünket mindig Szent Antal -, hogy gyakorlatba ültessük, amit hiszünk. Beszéljünk tehát úgy, ahogy a Lélek megadja nekünk, mondja Szent Antal, az ő Lelke égessen minket Isten szeretetétől, és szavainkkal világítsuk meg felebarátunkat a magány és az igaz szeretetre vágyó élet sötétségében.
A himnuszok végén megáldottuk erre az alkalomra süttetett cipókat, Szent Antal kenyerét. A templom előtt az egyháztanácsosok segítségével mindenkinek adtunk egy megáldott frissen sült cipót, Szent Antal kenyerét.
Istennek legyen hála, hogy a kórus felemelőbbé tette ünneplésünket! Istennek legyen hála, hogy sokan segítettek a búcsú előkészítésében, hogy az ünnepélyes lehessen. Köszönet és hála mindenkinek, aki velünk ünnepelt! Páduai Szent Antal, egyázközségünk védőszentje, könyörögj érettünk!
Bonaventura testvér
Fotó: Dulinszky László
