Megjelentek a világi sajtóban a híradások, amelyek szerint lehet, hogy már húsvéttól bezár a Szent Mihály-templom. Ezen sokan meglepődtek, főleg, hogy a bezárás, bár ideiglenes, de elég hossszú ideig fog tartani, talán három évig. Veres Steliant, a Szent Mihály-plébánia jelenlegi megbízott vezetőjét kérdeztük a témáról.
Mikor is kezdődnek és mennyit tartanak a templomban a felújítási munkálatok?
A karácsonykor elhunyt Kovács Sándor főesperes-plébános 2017. október 4-én aláírta a Szent Mihály-templom felújításának uniós finanszírozási projektjét, amely a felújításhoz szükséges nagyon nagy összeget az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökségen (ADR) keresztül vissza nem térítendő európai uniós alapokból biztosítja. Az ilyen projektek esetében nagyon szigorúak az előírások, ez esetben az aláírás napjától számított kilenc hónapon belül kell kezdeni a munkálatokat. Március 11-én a műszaki tervet beadták az ADR-hez (Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség), ahol körülbelül két hét, amíg azt tüzetesen átnézik, majd ezt követően megadják a szükséges engedélyeket. Attól a pillanattól kezdve, amikor a műszaki tervet elfogadták, ki lehet hirdetni a közbeszerzést a megfelelő kivitelező kiválasztására. Április vége lenne a kivitelezők jelentkezési határideje. A legmegfelelőbb kivitelező kiválasztása után kihirdetik a munkálatok megkezdését. Ezért nem lehet annyira pontosan tudni, mikor kezdődnek a munkálatok. Az európai uniós projekt 48 hónapra szól, négy éven belül a restaurálásnak el kell készülnie, a munkálatoknak véget kell érniük. A tervezők szerint 36 hónapon belül fejezik be a templom tatarozását. Azért is döntöttek a templom bezárása mellett, hogy tartani tudják az ütemet, és 2021 őszére pontot tudjanak tenni a hatalmas projekt végére.
Ha bezár a templom, hogyan alakul a liturgikus program? Hol és hogyan lesznek ezalatt a három év alatt az ünnepek, a hétköznapok?
Hihetetlennek tűnik, amikor az ember kijelenti, hogy zárva lesz a templom három évig. A liturgikus program átalakul. Több szentmise lesz a Piarista templomban. A ferences testvérekkel is beszélgettünk már. Még nem született végleges döntés, megegyezés, program ilyen szempontból, de igyekszünk időben, jóval a templom bezárása előtt értesíteni a híveket, plakátokat és szentképeket készíteni az új misebeosztással, és eljuttatni a híveknek.
A három év alatt mikor, hogyan lehet a templomba benézni a híveknek, a turistáknak? Ezeken a látogatásokon valaki kalauzol? Fel lehet majd a toronyba jutni? Felügyelettel vagy szabadon? Ki biztosítja a kalauzolást, a felügyeletet?
Turistáknak nem lesz lehetőségük belépni ez idő alatt, csak kintről megcsodálni a templom szépségét, amennyit az állványzat megenged. Kolozsváriaknak és más helyi érdeklődőknek egyszer egy hónapban lehetőség lesz szervezetten és biztonságosan a munkatelepet megnézni a tervező és a műszaki ellenőr vezetésével. A torony majd három év múlva lesz nyitva a látogatóknak, amikor biztonságosan fel tudnak menni a toronyba. Akkor lehetőségük lesz megcsodálni az időközben elkészülő, szintek közötti kiállítást, amely olyan barokk darabokból fog állni, amelyek a Bágyuj Lajos vezette 1951-es tatarozás nyomán kerültek ki a templomból.
Mi mindent fognak felújítani? Milyen lesz három év múlva a templom belseje? Más lesz a látvány, ami a belépőt fogadja? Megújulnak a padok is, a fűtés, a világítás?
Sok mindent kell felújítani, például szépen, alaposan fel lesz újítva a templom tetőszerkezete. Teljes egészében meg lesznek tisztítva a kőfelületek. Azt azonban már most jó tudni, hogy a Szent Mihály-templom nem lesz olyan vakítóan fehér, mint a Farkas utcai református templom. Marad majd némi patina rajta. A Szent Mihály-templom falain ugyanis vannak olyan feliratok, kisebb festett felületek, amelyeket meg kell óvni. Ez volt az ok, amiért a szakemberek nem akarták, hogy a tetőzetre új cserép kerüljön. Egy olyan régi, szép templomhoz, mint a miénk, illik a régi cserép, ami persze megfelelő tisztítás és kezelés után kerül vissza templom tetejére. A mallersdorfi nővérektől, a tordai plébániától és a Farkas utcai parókiától is kapunk majd cserepeket, nekik köszönhetően lesz elég régi cserép, amivel helyettesíteni lehet a károsodott darabokat.
Teljes egészében kicserélik a templom villanyszerelését, különleges világítótestek lesznek, amelyeket a Szent Mihály-templomnak készítenek. Lehetőség lesz külön megvilágítani a templom minden részét, hogy a látogatók tudják megcsodálni a gótika szépségét, és ugyanakkor hogy megfelelő fényt adjon a szentmiséken részt vevő híveknek. Lesz a világítótesteknek egy második funkciója is: hogy infravörös sugarakkal melegítsenek. Ezek az infrafűtő berendezések kevesebb mint 20 százalékban melegítik a levegőt, és több mint 80 százalékban az emberi testet, így a fellépő hőveszteség elenyésző.
Figyelembe véve a templom műemlék jellegét és szép liturgikus tereit, a vetítési felület megoldása is fontos feladat. A vetítőrendszer alkalmas kell legyen az egyházi énekek szövegeinek és kottáinak kivetítésére, ugyanakkor a karzaton zajló orgonakoncerteknek a kivetítésére is. Technikai megoldást kell keresni a mikrofonrendszer professzionális használatára mind a szentélyben, mind a templomhajóban (keresztút alkalmával stb.), illetve a templom előtti kis téren (ahol virágvasárnap, Úrnapján történnek liturgikus ténykedések).
A templom falképeihez nem nyúlnak, csak konzerválás történik. Egyrészt azért, mert a korábbi kutatások eredményei szerint nincs több falkép, mint amennyit már feltártak. Másrészt a támogatási szerződés értelmében a felújított templom átadásának pillanatától számított öt évig tilos bármilyen munkát végezni.
A templom belseje a tatarozás után sokkal világosabb lesz, és nemcsak a korszerű világítás, hanem a kőtisztítás miatt is. A padok a munkálatok alatt kikerülnek egy előre kibérelt csarnokba, ahol megtörténik a javításuk, karbantartásuk, így azok is megújulva kerülnek vissza.
Kik végzik, kik irányítják a felújítást? Mennyire számítanak liturgikus, illetve a műszaki, építészeti, művészettörténeti szempontok? A plébániának is van beleszólása vagy csak a (külső) szakértőknek?
A templomfelújítást, mivel európai uniós projekt és nagy összegről van szó, az uniós szabályok betartásával végzik majd. Minden szabályt pontosan be kell tartani. A projektben az áll, hogy csapatmunka szükséges ahhoz, hogy jól tudjanak haladni a dolgok. Először is szükséges egy projektmenedzser, aki igyekszik idejében lehívni a európai pénzeket és gondoskodik arról, hogy megfelelő módon használják fel ezt a pénzt, majd az elköltése után el kell számolni vele. Szükséges a tervezőiroda, itt is egy egész csapatról beszélünk: régészek, építészek, statikusok, villanyosok, fémesek és fa szakértők, mindenkinek megfelelő engedéllyel kell rendelkeznie, mivel A-kategóriájú műemlékről van szó, felkészült, tapasztalt szakembereknek kell lenniük, akik tekintettel vannak a templomra mindenféle szempontból. Szükséges a kivitelező, aki vállalja a nagy munkát mint fővállalkozó. Szükséges a munkafelügyelő, aki vigyáz a munka minőségére.
A plébánia és annak hivatalos képviselője a felelős mindenért, ami a projektben történik, minden esetben szükséges a plébánosnak, a plébánia hivatalos képviselőjének – jelen esetben a plébániai kormányzónak – az aláírása.
Kérdezett: Bodó Márta
Fotó: Fábián Róbert
Azért nem lesz olyan ” fehér” mint a Farkas utcai református templom, mert más tipusú kő.
A Farkas utcai templom meszkő, a a Szent Mihály-templom pedig vegyes, nagyrészt tufa.
A korabbi felujitás során használt vistai mészkő betétezések ugyanolyan világosak.
Akinek van szeme a látásra látja…
Aki nem látja kerdezze meg azokat akiknek nagyobb rálátása van a müemlek igazi problémáira.