Sokan szeretik azt a csodát, amit úgy hívnak: gyermekfilharmónia. Haáz Sándor karnagy–tanár alapította és vezeti a több mint 160 tagú együttest. Pünkösdvasárnap koncertet adott a Szentegyházi Gyermekfilharmónia. Ez a második pünkösdi koncertjük volt, pünkösdszombatján is teltházas koncertet tartottak. Mindkét koncert végén visszatapsolták a zene- és énekkart. Videókban és fényképek segítségével, valamint a filharmónia vezetőivel készült interjúkban mutatjuk mindezt.
Elhangzottak egyebek mellett pünkösdi énekek, Mária-ének, Este a székelyeknél (régi székely himnusz), a magyar és a 20. században keletkezett székely himnusz, lengyel, török népdalok, gyerekek szólóénekeivel. Több mint 160-an zenéltek és énekeltek együtt, 120 énekes és 44 zenész.
Interjú Szabó Enikővel, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia vezetőségi tagjával
A Szentegyházi Gyermekfilharmónia otthoni koncertjén is felcsendült a Himnusz:
Az udvarhelyi születésű Haáz Sándort a marosvásárhelyi tanárképző főiskola elvégzése után, 1978-ban Szentegyházára nevezték ki általános iskolai zenetanárnak. Nagyapja a festő és múzeumalapító etnográfus Haáz Ferenc Rezső, édesapja a tanár és néprajzkutató Haáz Sándor volt.
Szentegyházán igazgatója megbízta egy iskolai rézfúvószenekar létrehozásával. Hamarosan vonósegyüttest is alakított. 1982-ben lépett fel első ízben együtt az iskola ének- és zenekara, az együttes 1983-ban vette fel a Gyermekfilharmónia nevet.
Haáz Sándor: ,,Zenetanári munkámat kezdetben meghatározta a hely, az iskola, a fogadtatás, a szentegyházasfalvi tanári közösség befogadó öröme. Tanárbarátokat kaptam, olyan útmutatásokat, melyeket az 1977–78-as évek főiskolája nem tudott megadni. Igazgatóm és az iskola közössége régóta várt felkészült zenetanárra, hiszen az iskola mellett fúvószenekar alakult, két kántortanító pedig hegedűt oktatott.
Az iskola gyerekkórusa is versenyekre, fesztiválokra vágyott. Nem csoda hát, hogy első tanári évemben megtanultam a fúvóshangszerek kezelését, megtanítva erre az iskolai kicsifúvósok társaságát is (ma is működik, évente frissül). Az innen kinőtt gyerekek a Nagyfalusi rezesbanda tagjaiként gyümölcsöztetik tudásukat.
Az iskola hegedűseiből hangulatos vonószenekar kerekedett, vállaltam tanítványokat az üres délutánjaimon, belőlük alakult ki a mai iskola remek tanítógárdája. Szabadidejében egyik-másikuk – alapos zenei hozzáértéssel – ma is hegedűt oktat, gyerekkorának zenei életét.”
Haáz Sándor 1994 óta a Romániai Magyar Dalos Szövetség, 2006 óta az erdélyi Kós Károly Egyesület alapító tagja, 2011 óta a Magyar Művészeti AKadémia rendes tagja. Főbb elismerései: Pro Cultura Hungarica emlékplakett (1997), a Széchenyi Társaság díja (1997), a Romániai Dalosszövetség Rónai Antal díja (1999), Julianus-díj (2001), a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Ezüst Gyopár díja (2001), Szentegyháza Városi Tanácsa Pro Urbe díja (2002), Magyar Örökség-díj (2003), Udvarhelyszék Művelődéséért díj (2004), Bartók Béla Emlékdíj (2006), Nagy István-díj (2008), EMKE-díj (2009), A Tehetségek Szolgálatáért Életműdíj (2010), Mentor-díj (2011), a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje, polgári tagozat (2011), a Magyar Kultúra Lovagja (2013), Bonis bona díj (Budapest, 2014), Kájoni János-díj (Hargita Megye Tanácsa díja, Csíkszereda, 2014), Németh Géza-díj (Csíkszereda, 2015), Gábor Áron-díj (Marosvásárhely, 2016), Hargita Megyéért díj (2017), Közjó szolgálatáért – Rotary díj (Székelyudvarhely, 2017 ), Fiatalok a Polgári Magyarországért díj (2019), Magyarságunkért díj (Toronto, 2019), Szent György Lovagrend lovag-keresztje (2022).
Videóinterjú Haáz Sándorral:
Hála Haáz Sándornak és a ,,Filinek” a csodás élményért!
Ozsváth Judit
