Adrian Cioroianu, a Román Nemzeti Könyvtár igazgatója, korábbi külügyminiszter bejelentette: felkerülhet az UNESCO világörökségi listájára a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárban őrzött Codex Aureus.
Nagy Károly császár aacheni udvarában 810 körül készült az a négy evangéliumot tartalmazó, 474 oldalból álló, gyönyörű miniatűrökkel, színes oldalkeretekkel díszített liturgikus olvasókönyv, amelyet a császár halála (814) után a hesseni Lorsch kolostorának adományoztak. A borjúbőr pergamenre arany tintával írott kódex neve a tinta színe után Arany Kódex, Codex Aureus. Az első őrzési helye után Lorscher Evangeliar a neve német nyelvterületen. Mindkét fedele elefántcsontból készült ötrészes dombormű rézkeretben. A kódex a négy evangéliumot tartalmazza, a 9. században még nem bontották fel a lekcionáriumokat napi szentmiséhez rendelt szentleckékre és evangéliumokra. Ezért a kötet végén jelzik a vasárnapi és ünnepnapi „perikópáriumot”, vagyis az előírt evangéliumi szakaszokat a korabeli szentírási beosztás szerint.
A 16. században a háborúk idején ismeretlen körülménynek között a kolostorból négy részre osztva három városba és négy múzeumba került a kódex. Jelenlegi őrzési helyei: az első fedél a londoni Victoria and Albert Museumban, a hátsó fedél a vatikáni Sacro Museoban, Máté és Márk evangéliuma a gyulafehérvári Batthyaneumban, míg Lukács és János evangéliuma a vatikáni Apostoli Könyvtárban van. A két vatikáni rész 1623-ban került Rómába hadizsákmányként.
A legszebb szövegrész a gyulafehérvári. Valamikor Migazzi Kristóf (1714-1803) bécsi érsek (1757-+, ugyanakkor váci püspök 1756-1757, majd adminisztrátor) 1781-1782-ben adta el könyvtárával együtt Batthyány Ignác (1741-1798) erdélyi püspöknek (1780-+), aki a volt fogolykiváltó trinitárius templomból nyilvános könyvtárat alakított 1794-ben.
Adrian Cioroianu május 5-én, pénteken egy gyulafehérvári konferencián elmondta, várhatóan még az idei év folyamán bejelentheti, hogy a legismertebb nyugati középkori illuminált kéziratnak számító kódex felkerülhet a nemzetközi listára. Cioroianu azt is hangsúlyozta, hogy a kódex soha nem hagyta el az ország területét. Ezt arra is célozva hangsúlyozta, hogy mendemondák szerint a kommunista vezetés a nyugati kölcsönök fejében elzálogosította volna. ,,Arra kérem önöket, ne higgyenek el semmilyen ostobaságot, amit a Codex Aureusról hallanak. A kódex az önök városában van, és száz százalékig eredeti. Még idén, nem sokára, bár ez nem rajtunk múlik, szeretném önökkel közölni a jó hírt, hogy a Codex Aureus felkerült az UNESCO világörökségi listájára” – mondta Gyulafehérváron Adrian Cioroianu. Hozzátette: az eljáráshoz nem szükséges, hogy a kódex elhagyja az országot, a folyamathoz szükséges dokumentumokat a 21. század szabályai szerint elküldték, többek között digitális másolat készült a kódexről, amely bárki számára elérhető. Az Alba Transilvana könyvvásár keretében szervezett A nemzeti örökség dilemmái és problémái elnevezésű konferencián részt vevő Adrian Cioroianu hozzátette, tudja, sokan aggódnak, „nagyon fontos emberek kérdezik az ország minisztériumaiban, az ország kormányában”, hogy „jó-e, bölcs dolog-e a kódexet Németországba küldeni”. Mindezekre válaszul a Román Nemzeti Könyvtár vezetője rámutatott, hogy a pályázathoz szükséges dossziéhoz csak egy virtuális másolatot mellékeltek. Lezsögezte: a kódex az országban van. „Az az elképzelés, hogy valaki elküldené a Codex Aureust valahova a világba, rosszindulatú badarság. A helye a többi kódex mellett, az UNESCO világörökségi listáján van, és ez úgy fog megtörténni, hogy egy pillanatra sem hagyja el az országot.” Adrian Cioroianu arról is beszélt, hogy Batthyáneum épületét fel kellene újítani, és hozzátette, hogy támogatja a megyei és a helyi önkormányzattal való partnerséget ebben. A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított tulajdon, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényelnek a román államtól. 1998-ban a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el a visszaszolgáltatásáról, ezt azonban nem hajtották végre. A későbbi kormányok Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva – amelyben a gyűjteményt Erdélyre hagyta – úgy vélték, hogy a román állam jogot formálhat rá. Az ingatlan és közgyűjtemény restitúcióját 2021 májusában jogerősen elutasította a román legfelsőbb bíróság. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot is magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 2002-ben 25 millió dollárra biztosították, amikor rövid időre kiállítási céllal Németországba szállították.
Forrás: Agerpres, tvr, ersekseg.ro, Bibloteca Batthyaneum
