A Szinódus Főtitkársága április 26-án, szerdán bejelentette, hogy a 2023 októberében a Vatikánban tartandó, a szinodalitásról szóló püspöki szinódusi ülésen a pápa által kinevezett hetven „nem püspöki tag” – akiknek fele nő – is szavazhat.
Sem a jelleg, sem a név nem változik, továbbra is püspöki szinódus, a 2023 októberében a Vatikánban tartandó püspöki szinódusi közgyűlés összetétele azonban megváltozik: hetven „nem püspöki” résztvevője is lesz, köztük a pápa által kinevezett laikusok, akiknek 50 százaléka nő, többen fiatalok. Mind a hetvenen szavazhatnak majd az ülésen. A közgyűlés több mint négyszáz résztvevőjéből háromszázhetvenen rendelkeznek szavazati joggal.
Ezek a főbb változások, amelyeket Ferenc pápa áprilus 26-án, szerdán jelentett be az októberi szinódusi ülésre vonatkozóan, és amelyek meghatározzák azt a szinódusi utat, amelyet ő maga indított el 2021 őszén. A változásokat Mario Grech bíboros, a püspöki szinódus főtitkára és Jean-Claude Hollerich bíboros, a szinódus főrelátora ismertette. „Nem forradalomról, hanem egy fontos változásról van szó” – hangsúlyozták a Szentszék Sajtóirodájában tartott sajtótájékoztatón április 26-án.
Az új rendelkezésekről még aznap levélben tájékoztatták a közelmúltban Afrikában, Ázsiában, a Közel-Keleten és Óceániában tartott kontinentális szinódusi gyűlések vezetőit. A levél szerint nem helyezték hatályon kívül a jelenlegi szabályozást, ugyanis a 2018-as Episcopalis communio apostoli konstitúció már rendelkezett a „nem püspöki tagok” jelenlétéről a szinóduson. A hetven nem püspöki tag, akiket a pápa választ ki a hét nemzetközi püspöki konferencia és a keleti katolikus egyházak pátriárkáinak közgyűlése által összeállított száznegyven fős listáról, a levél szerint „Isten népe hívőinek különböző csoportjait (papok, diakónusok, szerzetesek, diakónusok, világi hívek)” képviseli. A szinódusi közgyűléseknek többé nem lesznek tagjai az „auditorok”. Mindazonáltal a szinódusi közgyűlés sajátos püspöki jellege nem sérül, inkább megerősödik – olvasható a Szinódus Főtitkársága levelében.
Hollerich bíboros hangsúlyozta: a közgyűlés 21 százaléka továbbra is a püspökök plenáris ülése, nem püspöki tagok jelentős részvételével. Azzal kapcsolatban, hogy a hetven „nem püspöki tag” fele nő, és köztük fiatalok is vannak, a bíborosok úgy fogalmaznak: ez azért van így, „mert ilyen a mi világunk”. A száznegyven fő kiválasztásakor figyelembe kell venni a jelöltek általános műveltségét, megfontoltságukat, ismereteiket és a szinódusi folyamatban való eddigi tevékenységüket. Szavazati joggal rendelkező tagok. Ez fontos szempont – jegyezte meg Grech bíboros. Hozzáfűzte: reméli, hogy egy nap „majd nélkülözni tudjuk a szavazást, hiszen a szinódus egy megkülönböztetési folyamat, ima”.
Öt szerzetesnővér és öt férfi szerzetes is jelen lesz a szinódusi ülésen, akiket általános elöljáróik konferenciái választottak meg. Ők tíz korábbi résztvevő, a megszentelt élet intézményeinek tíz klerikusa helyett lesznek tagjai a szinódusi közgyűlésnek. Minden választást, amelyet titkos szavazással tartanak az érintett közgyűlések, tanácsok és püspöki konferenciák, a pápának kell jóváhagynia, és a „nem püspöki tagok” nevét sem hozzák addig nyilvánosságra, amíg a Szentatya meg nem erősíti a megválasztásukat.
Az októberi szinódusi ülésen első alkalommal több facilitátor, segítő is részt vesz majd, ami annak köszönhető – nyilatkozta Grech bíboros –, hogy a szinódusi tanulmányi csoportok tapasztalatai szerint „a szakértők jelenléte gyümölcsöző folyamatokat eredményezhet”.
Első alkalommal olyan országok püspökei is képviseltetik magukat a gyűlésen, amelyeknek nincs püspöki konferenciája – jegyezte meg Hollerich bíboros, hozzátéve, hogy az ő luxemburgi érseksége is ezek közé tartozik, csakúgy, mint Észtország és Moldova.
A két bíboros egyetértett abban, hogy „az Egyház teljesebb lesz. Örvendetes, hogy az Egyház teljes egészében képviselteti magát Rómában”.
Fordította: Hollósi Judit
Forrás: Vatican News / Magyar Kurír
