Székelyudvarhelyi határkerülés

0
771

Húsvét első napja hajnalának Székelyudvarhelyen is nagy eseménye a határkerülés. Ez a népszokás a természet tavaszi újjászületéséhez is kapcsolódik. A pogány ősök nagy zajjal űzték el a gonosz szellemeket, ezt az ősi pogány szokást „megkeresztelve” kezdődött a határkerülés. Csírája az 1600-as évekre, a reformáció utáni keresztállítások idejére nyúlik vissza. Ilyenkor a földműves emberek bejárták a határt, hogy újra kijelöljék a télen elmosódott megyék határait, szemügyre vegyék a sarjadó vetést, kitisztítsák a mezei kutakat.

A mai időkben húsvét hajnalban a Jézus-kápolna elől harangszóval, a pap áldásával együtt indul a gyalogos és a lovas csapat határt kerülni. Céljuk ma elsődlegesen az, hogy a nagy természetnek is megvigyék a feltámadás örömhírét. Az előimádkozó vezeti a csapatot. Útközben minden keresztnél megállnak és imákat (reggeli imákat, rózsafüzért stb.) mondanak. Később a két csoport elválik, a lovasok nagyobb kerülőt tesznek, ők a távolabbi kereszteket is felkeresik. Megnézik, a vetés hogyan vészelte át a telet. Jó termésért imádkoznak, hogy az Úr védje meg a vetést az elemi csapásoktól, adjon rá termékenyítő esőt és meleget. De családjaikért, településükért is imádkoznak a határkerülők.

Mindez a székely ember földszeretetét és Istenbe vetett hitét is szépen tükrözi. A 19. században szokásban volt, hogy nagyszombaton este a feltámadott Krisztus szobrát eldugták a vetésben, és azt a határkerülőknek meg kellett találniuk. Nagy tiszteletnek örvendett, aki megtalálta. A fiataloknak megmutatták a határjeleket, régebb játékosan „a fenekükre is vertek”, hogy el ne felejtsék meddig is tart a határ.

A határkerülők a határban reggeliznek, a tavasz virágaival díszítik ki a magukkal vitt zászlókat és himnuszokat énekelnek. A határkerülőket az otthon maradtak a házuk elé kiállva köszöntik, ők friss virágokat, zöldágakat kapnak.

Reggel 6-kor indultak el a székelyudvarhelyi határkerülők. Most Farkas Zsombor káplán kísérte azokat, akik közös imáikkal és ősi énekeikkel hirdették a kereszténység legnagyobb ünnepének lényegét: Jézus Krisztus feltámadott! Alleluja!

Nagy Zoltán

Forrás: A hittan.ro Facebook-oldala