Gyümölcsoltó Boldogasszony Jézus fogantatásának, illetve a születése hírüladásának főünnepe, így ennek apropóján az anyaság felé tekintünk. Regina nővér a lelki anyaság sokféle és sokszínű arcáról ír, vallva: „a lelki anyaság azt is jelenti az életemben, hogy Isten küld egy személyhez, akinek szüksége van szeretetemre, vagy fordítva: én is megtapasztalom az önzetlen szeretet ajándékát.”
A lelki anyaság példaképe számomra a Boldogságos Szűzanya. Őt választotta ki a Szentháromság erre a nemes feladatra, amikor Jézus a kereszten édesanyánkká tette őt. Ezt a feladatot a Szűz Anya már 2000 éve végzi, és nem fárad bele, hogy újra és újra kinyilvánítsa anyai szeretetét, amely égő tűzként lobog gyermekei üdvössége érdekében.
Szerzetes nővérként nincsenek saját gyermekeim, mivel a tisztasági fogadalommal életemnek ezt a szeletét Istenek ajándékoztam, de ez nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy életem folyamán a lelki anyaságot gyakoroljam. Igazából azt gondolom, hogy minden ember meg van hívva erre a feladatra. Szeresd Uradat, Istenedet és szeresd felebarátodat, mint önmagadat – kéri tőlünk Jézus, és ez mindannyiunkat kötelez, de a nők szívében ez genetikailag jobban benne van: anyának lenni, új életre igent mondani, gondoskodni, nevelni.
Szerzetes nővérként a lelki anyaság számomra hivatásomból eredő kötelesség, de örömteli értelemben, amely lendületet ad és adott az életemnek szerzetesi életem során. Amikor betegeket ápoltam a pécsi gerontopszichiátrián, tanúja voltam Isten végtelen irgalmának, ahogyan gyógyította a lelkeket, amikor 30, 40 év után szentgyónáshoz járultak, megkapták a betegek kenetét és békében haltak meg. A haldokló betegek mellett lévő szolgálatom az Istennel való találkozás helye lett, ahol szívesen voltam jelen, és ez a lelki anyaság egyik formájának a megélése volt számomra.
Később, amikor Erdélybe kerültem, az árkosi Irgalmasság Anya kismamaotthonban a lelki anyaság egy másik formáját tapasztaltam meg, amikor Isten megajándékozott egy lelki családdal, amelyet nem én választottam, hanem kaptam. A házunk nyitva állt az áldott állapotban lévő lányok és anyák, valamint gyermekeik számára, akik a nincstelenségből jöttek fizikai és lelki bántalmazásokkal a hátizsákjukban. A lelki anyaság intenzívebb formáját éltem meg itt, amely a szívemet átalakította és érzékenyé tette arra, hogy a szenvedőkben találkozzam a megalázott Krisztussal.
Tizenhét év alatt sok lány sebzettségének, szenvedésének, de ugyanakkor gyógyulásának és feltámadásának voltam a tanúja, ami mély örömforrásává vált bennem. A befogadás és otthonra találás, a meghallgatás és együttérzés, a közös imádság és az együtt töltött idő a kápolnában, a megtérés, a nevetés, játék, gyereknevelés, a tisztaság olyan maradandó értékek számunkra, amik a lelki anyasággal kapcsolatosak. Szerintem csak akkor tudjuk igazából megérteni a másik embert, ha belelépünk a cipőjébe, átéljük helyzetét és igent mondunk rá.
A lelki anyaságot megtapasztaltam akkor is, amikor szervezett zarándokútra mentem Međugorjéba. Már egy hónappal előtte imában hordoztam azokat, akikkel együtt zarándokoltunk, megélve az intenzív szeretetkapcsolatot a Szűzanya jelenlétében. Szerzetes nővérként azt tapasztaltam, hogy sokan kinyitották lelkük ajtaját, és beengedtek a belső hajlékukba, ahol mély beszélgetések és találkozások születtek egymással, ugyanakkor Jézussal is.
A Medjugorjei Imacsoport tagjaként imaláncokat szerveztünk. Főleg a családfa imalánc alatt a saját családomért való közbenjárás mellett, a nagy családom, a résztvevőkért való imádság is fontos helyet kapott az életemben, amit szintén lelki anyaságként éltem meg.
Időnként azt tapasztalom, hogy a lelki anyaság azt is jelenti az életemben, hogy Isten küld egy személyhez, akinek szüksége van szeretetemre, vagy fordítva: én is megtapasztalom az önzetlen szeretet ajándékát, amikor erre szükségem van. Egy mosoly, egy meghallgatás, amikor csak a másik fontos – ez gyógyító minden esetben és közelebb vezet Istenhez és egymáshoz.
Igen, összességében mindig van alkalmunk gyakorolni a lelki anyaságot, ha nyitott a fülünk és a szívünk, hogy meghalljuk a mellettünk lévő lélek kiáltásait, hogy rádöbbenjünk arra, hogy szükségünk van egymásra. Húsvét közeleg, ezért tudatosabban gyakorolhatjuk a lelki anyaságot mindannyian, boldoggá téve a mellettünk lévő személyt egy mosollyal, egy tudatos odafigyeléssel és meghallgatással, így ezáltal felkészítjük a lelkünket arra, hogy találkozzunk a feltámadott Krisztussal, aki ezáltal bennünket is egy új, megújult életre hív. Ez a húsvétod legyen más, mint a többi, ez most rajtad áll, mivel te tudsz igent mondani a saját életedre és a melletted lévőkére is.
A lelki anyaságunk örömeiből és fájdalmaiból egy színes virágcsokrot készítünk. Te milyen virágokat tennél ebbe a csokorba? Házi feladatként azt javaslom, hogy készíts egy csokrot, és add oda húsvéti ajándékként a Fájdalmas Anyának, hogy fiát megörvendezhesse, így ezáltal te is örülni fogsz.
Regina nővér
A cikk megjelent a Vasárnap március 26-i számának fókusz rovatában az Igent mondani az új életre, gondoskodni, nevelni, Az anyaság (sokszínű) arcai című összeállítás részeként.
