A Vigilia márciusi száma Ferenc pápa tíz esztendejével foglalkozik.
„Megválasztása óta Jorge Mario Bergoglio újfajta egyházi kultúra kialakításán fáradozik. Törekvése az első percektől fogva megnyilvánult egy sor külső jelenségben: 2013. március 13-án egyszerű fehér ruhában a legszokványosabb szavakkal köszöntötte az üdvözlésére összegyűlt embereket, nem költözött be a pápai lakosztályba, viseltes cipőben járt-kelt, és nem túl elegáns autókkal közlekedett. Utazásaiban csak tovább fokozódott sajátos lelkipásztori kultúrája, már csak azért is, mert már az első hónapokban olyan menekültekkel találkozott Lampedusa szigetén, akiket a legtöbben elkerülni igyekeztek. A ferenci kultúra írásaiban is ugyanígy megnyilvánul (…) Kár lenne tagadni, hogy az argentin egyházfőnek számszerűen viszonylag csekély, de annál hangosabb ellenzéke van. Ennek azonban nem sok jelentősége van: az egyház történetében minden egyes zsinat törésvonalakat alakított ki a hívő közösségben, és a Ferenc körüli törésvonalakban csak a II. vatikáni zsinat által eredményezett törésvonalak meghosszabbodását kell látnunk. Mindig lesz olyan kisebbség, amely érzelmes nosztalgiával visszakívánja a múltat, de ahogyan nincs visszaút a zsinat előtti időkbe, az is joggal remélhető, hogy a Ferenc előtti állapotokba sem lehet már visszatérni” – írja Görföl Tibor főszerkesztő vezércikkében.
A Ferenc pápa tíz esztendeje című tematikus összeállításban Austen Ivereigh: „Ferenc pápa és a hatalom megtérése”, Török Csaba: „Ferenc pápával az álmok forrásánál. Megtérésünk és utunk a »láthatatlan város« felé”, Solymári Dániel: „Ferenc pápa menekültpolitikájának közeli olvasata” című tanulmánya szerepel. A Mai meditációk rovatban Kuzmányi István: „Ferenc pápa megítéléséről és gyermeki lelkületéről” című írása, a Napjainkban Stan Chu Ilo: „Ferenc pápa és Afrika” című tanulmánya, majd „Mit köszönhetek Ferenc pápának?” címmel Beer Miklós, Fabiny Tamás, Glózer Rita, Görföl-Tóth Anna és Hiba György SJ válaszai olvashatók.
A Vigilia beszélgetése rovatba Andrea Riccardival készített interjút Görföl Tibor. Az Esszék rovat Marcel Proust: „A székesegyházak halála” című írását közli Ádám Péter bevezetőjével és fordításában. A Kortárs vers kortárs szemmel rovatban Vörös István: „A kettévágott köpeny. Versértés Ambianensium tájékán”, Győrffy Ákos: „Havazás Amiens-ben. Szent Márton-apokrif”, Tompa Zsófia: „Havazás Amiens-ben. Koldus-apokrif”, Halmai Tamás: „Boldog nomádok. Balla Zsófia »A szünet csodája« című verséről”, a Szép/Művészet rovatban Ruzsa György: „A Jugszkaja ikon és a ribinszki víztározó” és Zalán Márk: „Feszület a zenecsatornán. Vallási motívumok Anton Corbijn videoklipjeiben” című írása található. Folyóiratunk szépirodalmi részében Géczi János, Czigány György, Fehér Enikő, Kálnay Adél, Komálovics Zoltán, Papp-Sebők Attila versei és Kiss László novellája szerepel.
A Kritika rovatban Kemény István elemzi Szávai János: „A követ minden követ követ” című könyvét, S. Ivancsics Evelin pedig a „Jezsuiták Magyarországon. A kezdetektől napjainkig” című kiadványt. A Szemle rovatban Horváth Orsolya: „Inspirációk és ellentétek filozófiai és teológiai gondolkodás között”, Allan Heaton Anderson: „Pünkösdi és karizmatikus mozgalmak”, Weiner Sennyey Tibor: „Weöres Sándor kozmikus költészete és titkos világai”, Zoltán Gábor: „Levegőt venni”, Győrffy Ákos: „A távolodásban” és Stéphane Arfi: „Három nap Jeruzsálemben” című könyvéről találnak ismertetőket.
