A Dél-Szudánból hazafelé tartó repülőúton Ferenc pápa szokásához híven sajtótájékoztatót tartott, de ez alkalommal a canterburyi érsekkel és a skót egyház vezetőjével közösen folytattak beszélgetést az újságírókkal. Ferenc pápa XVI. Benedek pápáról szólva megállapította: halálát egyesek saját céljaikra eszközként használják fel, ők nem az egyház emberei.
„Háborúban áll az egész világ, önpusztítás folyik, álljunk meg még időben!” – hangzott Ferenc pápa aggódó felhívása a sajtókonferencián, amelyet közösen tartott Justin Welby canterbury anglikán érsekkel és Iain Greenshields tiszteletessel, a skót egyház közgyűlésének moderátorával a Dél-Szudánból Rómába tartó repülőúton. A pápa többek között kifejtette, hogy XVI. Benedek pápa tavaly december 31-én bekövetkezett halálát saját céljaikra eszközként használták fel egyesek, akik nem az egyházat képviselik. Elmagyarázta, hogy elődjével több ízben is konzultált ezekben az években, és Benedek pápa „nem érzett keserűséget amiatt, amit tettem” – mondta a pápa. A sajtókonferencia elején hangsúlyozta, hogy dél-szudáni látogatása ökumenikus látogatás volt, ezért akarta, hogy az anglikán és a skót egyház képviselői is részt vegyenek a beszélgetésben. Arra is utalt, hogy Canterbury érseke már évek óta elősegíti a megbékélés útját az afrikai országban.
A 2019-es vatikáni lelkigyakorlat fordulópontot jelentett az ország életében
Justin Welby canterbury érsek, anglikán prímás felidézte, hogy feleségével együtt 2014 januárjában látogattak el első ízben Dél-Szudánba az anglikán közösség által szervezett utazás alkalmával. A helyi érsek kérésére Bor nevű várost keresték fel, ahol öt hete tartott a nagyon kegyetlen polgárháború. Már a város repülőterén is voltak temetetlen halottak, abban az időszakban mintegy ötezer holttest hevert Bor utcáin. A székesegyházban gyűjtötték egybe a legyilkolt tiszteleteseket, megerőszakolt és megölt feleségüket. Rettenetes volt a helyzet, emlékezett vissza Welby érsek, az anglikán közösség vezetője. Miután abban a kiváltságban van része, hogy rendszeresen találkozhat Ferenc pápával, az egyik alkalommal hosszasan beszélgettek Dél-Szudánról és akkor tervezték el a vatikáni lelkigyakorlat megvalósítását, amire 2019-ben került sor. A találkozó csúcspontját képezte a pápa felejthetetlen gesztusa, amikor letérdelt és megcsókolta a vezetők lábát, hogy könyörögjön a békéért. Ez jelentett fordulópontot a kemény vitákban, amikor a felek végül is elhatározták, hogy megújítják a békemegegyezést. Canterbury érseke itt egy sportkifejezést használt: „ahogy az edző mondja, jó vagy a következő mérkőzésig”, amit ebben az esetben a pandémia miatt el kellett halasztani. Időközben mintha a látogatást előkészítő csoport bizalma csökkent volna a 2019-es találkozóhoz képest, de azután volt egy áttörés. Ferenc pápa szavaira utalva Welby érsek megállapította, hogy „szív szólt a szívhez”. Szükség van arra, hogy a vezetők megváltoztassák szívüket, megegyezzenek egy olyan folyamatban, amely békés átmenetet biztosít. El kell kötelezniük magukat a korrupció és a fegyvercsempészet felszámolására. Ez további munkát igényel majd a Vatikánnal és az ún. Trojkával, azaz az AEÁ, az Egyesült Királyság és Norvégia képviselőivel, hogy ez a ma még kevéssé nyitott kapu kitáruljon. Dél-Szudánban két év múlva tartanak választásokat és komoly előrehaladásra van szükség az idei év végéig – fejtette ki beszámolójában Welby canterbury érsek, anglikán prímás.
A tettek hangosabbak a szavaknál, sürgős változásra van szükség
Greenshields presbiteriánus tiszteletes helyzetelemzésében elmondta, hogy az ő tapasztalatai nagyon eltérőek, hiszen csak most először járt Dél-Szudánban, de egyháza segítséget nyújt a dél-szudáni menekülteknek. Ezen a látogatáson bebizonyosodott, hogy a tettek hangosabban beszélnek, mint a szavak, a szívek mondták el az igazságot. A kormánnyal folytatott megbeszélésen egyháza elkötelezte magát, hogy mindent megtesz a helyzet változtatásáért. Ehhez arra van szükség, hogy találkozzanak partnereikkel és már most kérik, hogy akik változtatni tudnak, sürgősen kezdjék el ezt a folyamatot.
Abba kell hagyni Kongó kizsákmányolását
Jean-Baptiste Malenge kongói katolikus pap, újságíró, a Szentszék és a Kongói Demokratikus Köztársaság között 2016-ban az oktatásra vonatkozó megegyezésről kérdezte a pápát, aki válaszában felidézte, hogy néhány hónappal ezelőtt egy Zoom-találkozón vett részt nagyon intelligens afrikai egyetemi hallgatókkal. „Önöknek kiváló intelligenciával rendelkező embereik vannak, ez az önök egyik gazdagsága, intelligens fiatalok, akik számára helyet kell biztosítani, ne zárják be előttük az ajtókat” – fejtette ki Ferenc pápa. Kongó olyan sok természeti gazdagsággal rendelkezik, ami sokakat késztet arra, hogy kizsákmányolják. A pápa idézett egy mondást, hozzátéve, hogy nem tudja igaz-e, hogy az egykor gyarmattartó országok a függetlenséget a padlóról felfelé adták csak meg, alatta pedig ásványkincseket keresnek. Afrika kizsákmányolását abba kell hagyni – szögezte le a pápa, majd fájdalommal szólt Kongó keleti részének problémájáról, ahol háború pusztít. Volt alkalma találkozni a háború áldozataival, sebesültekkel, amputáltakkal. Mindez a sok szenvedés, fájdalom azért történik, hogy megszerezzék az ország gazdagságát. Ennek véget kell vetni – hangsúlyozta válaszában Ferenc pápa.
Kongó nem lehet a nagyhatalmak játszótere
Welby érsek a pápa szavait visszhangozva szintén leszögezte, hogy Kongó nem lehet a nagyhatalmak játszótere. Az anglikán prímás felemelte szavát a bányavállalatok kizsákmányoló tevékenysége, a gyermekkatonák alkalmazása, az emberrablások, a széles körben alkalmazott nemi erőszak ellen. Kifosztják Kongót, amely adottságai szerint a Föld egyik leggazdagabb országa lehetne, segíthetné Afrika többi részét. A meggyötört ország gyakorlatilag csak politikai függetlenséget kapott, gazdasági függetlenség nélkül. Az ebola vírus idején az anglikán egyház lelkészeket képezett ki a betegség kezelésére. Elismeréssel szólt a katolikus egyház rendkívüli munkájáról is, kiemelve a Nagy-tavak projektet. A nagyhatalmak ismerjék el, hogy Afrika és különösen Kongó olyan sok erőforrással rendelkezik, amelyekre a világ többi részének nagy szüksége van, ha végre akarják hajtani az ökológiai átmenetet és meg akarják menteni bolygónkat az éghajlatváltozástól. Ennek egyetlen módja, ha nem saját jólétükre törekszenek kezüket vérrel borítva, hanem Kongó békéjét keresik – fejtette ki Justin Welby canterbury érsek.
Greenshields tiszteletes a témához szólva a fejlődésben lévő országokban szerzett tapasztalatára hivatkozott és a nők, különös tekintettel a fiatal nők jogainak elismerését sürgette.
Jean-Luc Mootosamy az Afrikában dúló erőszak gyökereire kérdezett, ahol az ENSZ-missziók több évtizedes jelenléte ellenére sem szűnik meg az erőszak. Hogyan lehetne megfelelő beavatkozási modellt találni, hogy az afrikai nemzetek kivédjék olyan nemzetközi partnerek választását, akik esetleg nem tartják be a nemzetközi jogot?
Ferenc pápa: A fegyvereladás a legnagyobb csapás a világon
Ferenc pápa válasza szerint „az erőszak egy mindennapos téma, amit most Dél-Szudánban is láttak, ahol fájdalommal lehet tapasztalni az erőszak provokálását. Ennek egyik pontja a fegyverek eladása, ahogy erre Welby érsek is utalt. A szentatya szerint a fegyvereladás a legnagyobb csapás a világon. A fegyverkereskedelem üzlet. Egy szakértő mondta neki, hogy ha egy éven át nem adnának el fegyvereket, megszűnne az éhség a világban, bár a pápa nem tudja, hogy ez tényleg igaz-e. De ma csúcson jár a fegyvereladás, és nem is csak a nagyhatalmak között. A szegény emberek között háborút vetnek el. Ez kegyetlen dolog. Azt mondják nekik: „Menjetek a háborúba!” és hozzá fegyvert adnak nekik, mert mögötte gazdasági érdekek állnak, hogy kiaknázzák a földet, az ásványokat, a benne rejlő gazdagságot. Igaz viszont, hogy Afrikában a törzsi viselkedés nem segít. Pontosan nem tudja a pápa, hogyan is van ez Dél-Szudánban, de szerinte ott is létezik.
Párbeszédre van szükség a különböző törzsek között. Felidézi a Kenyában tett látogatását, amikor a teli stadionban mindenki felállt és együtt mondtak nemet a törzsiségre, a törzsi szellemre. Ezek mindegyikének megvan a maga története, léteznek ősi ellenségeskedések, különböző kultúrák. Másfelől az is igaz, hogy a törzsek közötti harcot a fegyvereladás okozza, majd aztán kihasználják a törzsek egymás közötti háborúját. Ez ördögi dolog! Nincs is erre más szó! Ez pusztítás, a teremtés, az ember és a társadalom elpusztítása. A pápa nem tudja, hogy ez Dél-Szudánban is megtörténik, de néhány országban megesik: gyerekeket toboroznak, hogy csatlakozzanak a milíciához és harcoljanak más gyerekekkel. Összefoglalva, a pápa szerint a legsúlyosabb probléma az az eltökélt szándék, hogy megkaparintsák az ország gazdagságát, a tantált, a lítiumot, ezeket a dolgokat, és a háború révén, amihez fegyvereket adnak el, ehhez a gyerekeket is felhasználják.
Greenshields skót tiszteletes: oktatással segítsünk az írástudatlanságon
Greenshields skót tiszteletes szerint a felmerülő probléma egyike a magas szintű írástudatlanság: az emberek nem tudják pontosan, kik ők, hol vannak, hogy megalapozott döntéseket hozzanak. A megosztottságot mindenképpen párbeszéddel kell megoldani. Ehhez példaként hozott egy kis történetet saját hazájából. Skócia vallásilag mélyen megosztott volt, szörnyű erőszakcselekmények történtek, majd elkezdődött a párbeszéd a skót egyház és a katolikusok között, ami tavaly egy közös barátságnyilatkozat aláírásához vezetett. Ennek jegyében szeretnének együtt járni a különbözőségekben és a lehetséges közös dolgokban, mert csak így lehet lebontani a falakat. Az oktatás segít ebből a szempontból.
Justin Welby canterbury érsek: Változást az egyházak hoztak
Justin Welby canterbury érsek az Egyesült Nemzetek Szervezetének álláspontjára utalt, ami nem a „vagy”, hanem az „és” választása. Az Egyház nem csak olyan hálózatokat tud biztosítani, melyek nem korruptak és így a segélyek eljutnak az országokba, hanem segítenek túllépni a harcban álló felek közötti határokon. Nagy változást hozott ez a látogatás, ami ennek a látogatásnak a lényege. 100 évvel ezelőtt Nuer és Dinka törzsek állandóan hadban álltak egymással, ez volt a bosszú kultúrája, főként a nuerek álltak szemben, még egymás közt is. A változást nem a kormány hozta, hanem az egyházak, melyek jelentősen hatottak az emberek szívére, akik hitre jutottak Jézus Krisztusban és megértették, hogy másképpen is lehet élni. Most a látogatás után nemcsak emberi cselekvés van, hanem Isten Szentlelke hozta el a kiengesztelődés és a gyógyulás lelkületét a dél-szudáni embereknek.
Claudio Lavanga, az NBC NEWS tudósítója kérdezte Ferenc pápától, hogy a dél-szudáni miniszterek előtti letérdelés gesztusához hasonlóan kész lenne ezt a megtenni a szörnyűséges ukrajnai háború évfordulója előtt akár Putyin elnök esetében is, ha sor kerülne egy találkozásra, majd mindhármuktól kérdezte, hogy készek-e egy közös nyilatkozatra Ukrajna békéjéért.
Ferenc pápa a maga részéről nyitott a találkozásra mindkét elnökkel. Kijevbe azért nem utazott, mert akkor nem mehetett Moszkvába. De azért párbeszédet folytatott, sőt a háború második napján elment az orosz nagykövetségre, hogy elmondja, elmenne Moszkvába Putyinnal beszélni, ha a tárgyalásra van egy kis reménysugár. Lavrov miniszter azt válaszolta, hogy ezt jól megfontolja, „majd meglátjuk”. Ezt a gesztust neki szántam (Putyinnak).
Ferenc pápa: Az egész világ önpusztító háborúban áll. Ezt komolyan kell venni!
A dél-szudáni miniszterekkel való 2019-es találkozó gesztusáról így vallott a szentatya: „Nem tudom, hogyan történt, nem gondoltam ki előre, és amiket nem gondolsz ki előre, nem ismételheted meg. A Lélek indít arra, ezt nem lehet megmagyarázni, kész! Én már el is felejtettem. Ez egy szolgálat volt, melyben egyféle belső késztetés eszköze lettem, de ez nem egy megtervezett dolog. Ma ebben itt tartunk, de nem ez az egyetlen háború, amelyben igazságot szeretnék tenni: Szíria tizenkét-tizenhárom éve háborúban áll, Jemen több mint tíz éve háborúzik, de gondoljunk csak Mianmarra, a szegény rohingya népre, akik azért bolyonganak a világban, mert elűzték őket saját hazájukból. Aztán Latin-Amerikában mindenütt háborús tűzfészkek vannak. És vannak háborúk, amelyek fontosabbak a hírverés számára. Az egész világ önpusztító háborúban áll. Ezt komolyan kell venni: ez önpusztítás! Állítsuk meg időben, mert egyik bomba hív egy nagyobbat és egy még nagyobbat, míg végül nem is tudjuk, hova jut a háború kiszélesedése! Józan fej kell ehhez!
Greenshields tiszteletes beszélt a nőkről, de akiket én Dél-Szudánban láttam, azok maguk nevelik a gyerekeket és néha magukra maradnak, de van erejük országot teremteni, mert derék nők ezek. A férfiak harcolni mennek, háborúzni, ám ezek az asszonyok két, három, négy, öt gyerekkel csak mennek előre, ahogy Dél-Szudánban láttam. Nőkről beszélve szeretnék egy szót szólni az szerzetesnővérekről, akik jelen vannak ezekben a dolgokban, néhányat láttam közülük itt Dél-Szudánban, majd a mai szentmisén sok olyan nővér nevét hallottam, akiket megöltek. Visszatérve a nők erejére, komolyan kell azt venni, nem úgy mintha valami smink reklám lenne. Ez, kérem, a nő megsértése, a nő nagyobb dolgokra való!
Justin Welby anglikán érsek: A háború a nők és a fiatalok bevonásával érhet véget
Justin Welby anglikán érsek a háború témája kapcsán hozzáfűzte, hogy november végén és december elején járt Ukrajnában, de az elhangzottak után nincs különösebb hozzáfűzni valója. Ez a háború Putyin úr kezében van, aki meg tudná fékezni a háborút egy visszavonulással, vagy tűzszünettel és aztán jöhetnek a tárgyalások a hosszú távú megállapodásokról. Ez egy szörnyű és félelmetes háború és ennek kapcsán az anglikán érsek egyetért Ferenc pápával, mert sok más háború is van. Megemlítette, hogy néhány hetente beszél egyházuk mianmari vezetőjével, hasonlóképpen a nigériai anglikán egyház vezetőjével, ahol tegnap 40 embert öltek meg. Teljesen egyetért a szentatyával, a háború a nők és a fiatalok bevonásával ér véget, ahogy azt ő felvázolta.
Vertse Márta / Vértesaljai László, Vatican News
