,,Advent egy utazás Betlehem felé. Engedjük, hogy az emberré lett Isten fénye vonzzon bennünket”, mondta Ferenc pápa. Franz Kett pedagógiájába nyertek betekintést a gyergyói, Gyergyó környéki pedagógusok december 16-18. között Nagy Enikő Kriszta nővér vezetésével. A résztvevők beszélnek a hétvége tanulságairól.
Kolumbán Csilla: Úgy érzem, hogy egy utazáson vettem részt Betlehem felé. És sokkal közelebb kerültem betlehemi istállóhoz. Élmény volt számomra ez a képzés, a csend, a nyugalom szépen átformált. Köszönöm Kriszta nővérnek! Magammal békét, erőt, nyugalmat, tapasztalatot viszek. Tenni akarást. Olyan hamar csoporttá formálódtunk, egymásra hangolódtunk. Hála mindenkiért, mindenért!
Simon Éva: Számomra hasznos volt tudatosítani, hogy a Kett módszer létpedagógia. A lét öröme, igenlése nem mindenkinek könnyű, de szükségünk van egymásra, különben szegényebbek leszünk. Érezhető a szegénység, amikor egymás adottságait, kincseit, talentumait nélkülözzük. Érezhető a gazdagság akkor, amikor közösen énekelünk, alkotunk, egymáshoz kapcsolódunk. Elülteti azt a gondolatot/érzést, hogy helyem/helyed/helyünk van a körben, a vilában. Jó az, hogy én itt vagyok, te is itt vagy, mi itt vagyunk egymásnak. Megértettem, hogy a módszer az embert/a tanítványt hitében akarja megerősíteni. A vezető részéről hitvallás van, a saját hitvallását közvetíti. Nem ráerőszakolni akarja a jelenlevőkre, hanem felvállalni, megvallani a saját keresztény hitét. A tanítványok szabadon fogalmazhatják meg saját életbölcsességüket a megéltekkel kapcsolatban, ha akarják. Mert nem mindenkit szavakban érint meg a történet. Nem mindenki tudja megfogalmazni, ami éppen benne érledődik és ez rendben is van. Nem kell mindent mérni és értékelni. A gyermeket lehet és kell is szabadon hagyni. Ez a módszer nem terápia. Az alkotásokat nem kell értelmezni, csak teret adni neki és örülni. Sok, kis cseppben érkezik hozzám mindenfelől az elvárás. Nem egy eszköz vagyok, szívem van, érzéseim vannak, igényem van a szépre, a jóra, az alkotásra. Felszabadító volt a kis kavicsokat, magokat, tobozokat, fából készült elemeket elhelyezni, kifejezni magam szavak nélkül. Nem magyarázni, nem sietni, csak engedni, hogy megérintsen az Alkotóm és az alkotás öröme.
