Ünnepi kórushangversenyt és az éves közgyűlést követően díjátadót szervezett a Romániai Magyar Dalosszövetség november 12-én, szombaton Kolozsváron Kodály Zoltán emlékének szentelve.
„Legyen a zene mindenkié!”, vallotta Kodály Zoltán, aki szerint a zene fontos személyiségformáló erő. Minden magyar gyermek részesüljön egységes zenei nevelésben, ez volt Kodály pedagógiai elve. A zene csak akkor töltheti be személyiségformáló hatását, ha a gyermek elsajátítja annak jelrendszerét is, megtanulja azt írni-olvasni, használni, élvezni. Ezen fáradozik a Romániai Magyar Dalosszövetség is Erdélyben, zenei anyanyelvünk ápolásán.
Évi közgyűlését tartotta november 12-én, szombaton délelőtt a kolozsvári Református Kollégium Farkas utcai dísztermében a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD), ahol a tagok meghallgatták az elnöki, valamint a szakosztályok beszámolóit, megvitatták a 2023-as évre vonatkozó terveket. A résztvevők megtekintették a százéves RMD-t köszöntő emlékkiállítást, ezután következett az idei díjak ünnepélyes átadása.
A Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD) díjai
1. Zsizsmann Rezső-díj Bakos-Mihály Károly (Csíkszereda) kántor-karnagy-orgonaépítőnek az erdélyi magyar egyházzene terén elért kiemelkedő művészi eredményeiért és kiváló szervezői munkásságáért, laudációját dr. Darvas Kozma József írta.
2. Jagamas János-díj Higyed Gyöngyi (Szatmárnémeti) karnagy-zenetanárnak az erdélyi magyar kóruskultúrában kifejtett kiemelkedő művészi eredményeiért és kiváló szervezői munkásságáért, a laudáció szerzője dr. Banciu Katalin.
3. Rónai Antal-díj András József (Csíkszentgyörgy, Hargita megye) karmesternek az erdélyi magyar fúvószene terén elért szép eredményeiért és szervezői munkasságáért, laudálta Köllő Ferenc.
4. Márkos Albert-díj Márk Attila (Árkos, Kovászna megye) énekvezér-zenetanár-karnagynak az erdélyi magyar kóruskultúrában, valamint az orgonatörténet kutatásásában elért kiváló eredményeiért és szervezői munkásságáért, a laudáció szerzője Ferenc Csaba.
5. Seprődi János-díj Kelemen Alpár (Szentivánlaborfalva, Kovászna megye) karnagy-tanárnak az erdélyi magyar kóruskultúrában elért szép eredményeiért és kiváló szervezői munkásságáért, laudálta Sipos Zoltán.
6. Guttman Mihály-díj Sógor Magda (Kolozsvár) kántor-karnagynak, aki emellett máig aktív kórustag, az erdélyi magyar kóruskultúra terén elért kiemelkedő művészi eredményeiért és kiváló oktatói munkásságáért, laudációt mondott Oláh József ny. kisbácsi lelkipásztor.
7. Életmű-díjat Csíky Boldizsár zeneszerző, egyetemi tanár, muzikológus kapott az erdélyi magyar zenei élet gazdagításáért, kimagasló felsőfokú oktatói munkásságáért, szakmai profizmusáért, a kórusok számára írt alkotásaiért; a marosvásárhelyi professzor személyesen nem tudott jelen lenni, laudációt mondott dr. Benedek Tibor Magor.
In memoriam Kodály Zoltán (1882-1967).
A kórushangverseny helyszíne a Kolozsvári Egyetemiek Háza Auditorium Maximum terme volt, ahol szombaton kora délután, 3 órától öt kórus gyönyörködtetett énekével.
Kodály szerint a zenei nevelést kisgyermekkorban kell elkezdeni, így magától értetődő volt, hogy véleménye, pedagógiai irányvonala értelmében a zenét be kell kapcsolni az iskolai tárgyak közé, sőt, „…a zeneképzést tulajdonképpen már az óvodában kell elindítani, hogy a gyermek a zene alapelemeit korán idegezze be, mert a zenei hallásra való nevelés csak ezzel a korán meginduló alapos munkával válhat eredményessé”(Nyilatkozat a “Fiatalok” című lapban, 1941), és csak az ily módon épülhet be a személyiségbe, válhat az élet részévé.
Tóth Guttman Emese RMD-elnök köszöntője után Lukács Olga, a BBTE Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar dékánja üdvözölte a fellépőket.
Elsőnek a kolozsvári Guttman Mihály Pedagóguskórus állt színpadra, egyházi műveket énekeltek szép, igényes előadásban, karnagy: Bedő Ágnes (Pange lingua, Első áldozás, Sík Sándor Te Deuma).
A Székely Mikó Kollégium V-VIII osztályos diákkórusa Sepsiszentgyörgyről érkezett, karvezető: Dombora Anna, bicíniumokat énekeltek és furulyáztak vidáman, amikor kellett, és huncutul, játékosan, amikor a dal hangulata ezt kívánta (Zöld erdőben fütyül a rigó, Kis kacsa fürdik, Kis kece lányom, Hej tulipán, Kecske, mecske, Volt nekem egy kecském, Hej, Dunáról fúj a szél, A juhász).
A marosszéki Kodály Zoltán Gyermek- és Ifjúsági Kar székely népviseletbe öltözve, sugárzó arccal, gyönyörű csengésű énekhangon adta elő nagyon hangulatos és igényes műsorát, karnagyok: Czakó Gabriella, Nagy Éva Vera, zongorán kísért Lokodi Lehel (150. genfi zsoltár, Harmatozzatok, Angyalok és pásztorok, Vejnemöjnen muzsikál).
A Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium Guttman Mihály vegyeskarát lendületes ifjú karnagy, Fábián Apolka vezényelte, előadásuk ígéretes (Cohors generosa, Ének Szent István királyhoz, Adventi ének).
A hangversenyt a híres, nagymúltú sepsiszentgyörgyi Vox Humana Kamarakórus zárta, a tagok egy része betegség miatt nem tudott az útra vállalkozni, ennek ellenére lenyűgöző, profi előadást hoztak Kolozsvárra, karnagy: Szilágyi Zsolt Herbert (Öregek, Akik mindig elkésnek, Székely keserves, Szép könyörgés).
Közös műként a Nagyszalontai köszöntő hangzott fel, a színpadról a Vox Humana, a teremből minden fellépő együttes s a közönség is bekapcsolódott.
„A zene múlhatatlan része az egész emberi műveltségnek.” Ennek a Kodály által vallott életfilozófiának és tapasztalatnak voltak részesei e szombati napon a Romániai Magyar Dalosszövetség vendégei, akik a zeneművészet által egy kicsit jobb emberekké váltak.
